Budapest Sportaréna – 2024. 04. 28.

Egy felületes ember számára az ABBA is csak egy, a sok, könnyen emészthető, egyszerű dallamokkal operáló eurodiszkó zenekarok közül. Pedig a valóságban mi sem áll távolabb az efféle pongyolaságnál. Agnetha, Björn, Benny és Anni-Frid eleve glam rock együttesként kezdték. Majd a hetvenes években szép sorban kipróbálták magukat az összes Európában népszerű populáris stílusban, kivétel nélkül a lehető legmagasabb színvonalon és persze elsöprő sikerrel. Míg végül a nyolcvanas évek elejére eljutottak arra az elképesztő és megismételhetetlen művészi csúcspontra, mely a The Visitors LP és az utolsó kislemezek érett, komoly, mély érzésű és tartalmas mondanivalójú kompozícióit jellemzi. Továbbra is eklektikus stílusban, minden egyes felvételen tucatnyi zseniális zenei megoldással, tanítani való parádés hangszereléssel.

Az ABBA ráadásul mindig sokkal dögösebb volt élőben, mint a stúdiófelvételeken. Így akik ismerik a koncertfelvételeiket, illetve abban a szerencsében részesültek, hogy annakidején láthatták őket a színpadon, azok pontosan tudhatják, hogy többségében mindvégig egy gitár-centrikusabb, ütősebb, rockosabb előadásmód volt rájuk jellemző. Nemritkán a lemezverzióknál gyorsabb tempóban, nagy létszámú hangszeres és vokalista bevonásával elővezetve a míves mesterműveiket. Ennek megfelelően a 2024-es ABBA-show közönségében szép számban képviseltették magukat a farmeros-bőrös rockerek is, az ABBA fanatikusok mellett. Azok, akik tudják, mitől döglik a légy.

Maga a 2001 óta futó ABBA show, vagyis a nagybetűs THE SHOW (a tribute to ABBA) a Waterloo nevű 1996-ban indult svéd tribute együttesből, a Matthew Freeman által vezényelt London Symphonic Rock Orchestra tagságából és egy bármilyen nemzetközi szuperprodukció kiszolgálására alkalmas hang- és fénycuccból áll, melyet Kenneth Svoldgaard, a dán CSB Island Entertainment producere irányít.

„Az ABBA-t az egész világon ismerik és szeretik. A kezdetektől fogva szerettük volna megünnepelni ezt a legendás bandát az eredeti ABBA tökéletes illúziójának megteremtésével. Szeretnénk felajánlani a közönségnek a lehetőséget, hogy megtapasztalják, milyennek gondoljuk az ABBA-t a modern technológia és világítás segítségével, miközben megőrizzük a felismerhető ABBA hangzást.” – Kenneth Svoldgaard

Maga az 50 éves jubileumi turné nyilván nem az ABBA megalakulására utal, hanem a világszerte áttörést jelentő 1974-es Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelmet ünnepli. Mindezzel együtt a 2024-es budapesti Aréna show többé-kevésbé továbbra is követte az elmúlt években szokásossá vált koreográfiát. Így a helikopteres intró után felcsendült egy medley, majd két műsorrészben -egy félórás szünettel elválasztva- az összes közismert ABBA sláger. Valamint számos szintén kiváló, de kevésbé ismert szerzemény is, ahogy egy magára valamit is adó tiszteletzenekarnak illik. Hiszen ilyen esetben mindig az a fő feladat, hogy az egész életművet ápolni kell, nem pedig csak a könnyű sikert jelentő topslágerekkel elhaknizgatni, mint szokták volt oly sokan. A dalok egy része szintén medley keretében, illetve akusztikus blokkban hangzott el.

Mivel a két elsődleges énekesnő mellett a két vokalista is aktívan kivette a részét a programból, a gyakorlatban egy négy énekesnős produkciót láthatott a közönség. Amit úgy valósítottak meg, hogy mikor az Anni-Frid Lyngstad-ot megszemélyesítő Katja Nord és az Agnetha Fältskog szerepét játszó Camilla Dahlin kimentek átöltözni, akkor vagy egy instrumentális verzió hangzott el, vagy a két vezető énekesnővé előlépő Jessica Stendahl és Lisa Bengter vokalisták által előadott ABBA-klasszikus, vagy mindkettő töltötte ki az időt. Méghozzá mindvégig kitűnő minőségben. Ezért aztán minden különösebb zökkenő nélkül valósították meg, hogy a pörgősen haladó szettekben idővel az összes Agnetha és Frida által viselt ikonikus ruhadarab megjelent a tribute show színpadán, amit a klasszikus klipekből vagy koncertfilmekből jól ismerhetünk. Mindezt persze nem sokat jelent zeneileg, viszont az illúzió fenntartásához annál inkább szükséges.

„Az ABBA tökéletes másának megalkotásakor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy svéd énekeseket szerződtessünk, mert olyan jellegzetes kiejtésük van, amit más nem tud utánozni. Így nem kellett semmilyen kompromisszumot kötnünk, amikor újraalkottuk az igazi ABBA hangzást.” – Kenneth Svoldgaard

Ez az ABBA Show arra is mindig nagy hangsúlyt fektetett, hogy az eredeti ABBA stúdiózenészek és az egykori koncertzenekar bizonyos tagjait is a színpadán tudja, a lehető leghitelesebb megszólalás érdekében. Bár a működésük kezdete óta eltelt évtizedekben egyre fogyatkoztak az eredeti előadók, a betegség, a kor és halandóság ezúttal sem kímélte a művészeket, még mindig akad egy-egy hangszeres zseni, aki részt vett egyik-másik ABBA produkcióban a pályafutása során. A 2024-es budapesti előadás sztárvendége Lasse Johnsson volt, a Chess, a Mamma Mia és a Voyage gitárosa. Aki a Les Paulját szerényen pengetve akkorát gitározott az Eagle-ben, ami bármelyik élvonalbeli rockzenekar koncertműsorának is a becsületére vált volna.

Döbbenetes volt megtapasztani, hogy még mindig mennyire ütnek az ABBA olyan öt évtizedes örökzöldjei, mint mondjuk a Ring Ring vagy a Waterloo. Miként azt is, hogy a hároméves mini-rajongótól a nyolcvanhárom évesig minden korosztály kívülről fújja a komplett életművet. Ez utóbbi nem költői túlzás és nem is az írói fantázia szüleménye, hanem konkrétan láttam, hogy pontosan öt székre ültek egymás mellett az egész előadást végigéneklő, végigtapsoló óvodás kislány és egy szintén lelkes, nagymamakorú rajongó, a sok másik táncoló, tapsoló, örülő, ünneplő ABBA fan között.

Bár még mindig sokan vannak, akik idegenkednek a tribute produkcióktól, ideje megbarátkozni a gondolattal, hogy ez a jövő. Miként Bach, Beethoven vagy Bartók művei ma is rendszeresen elhangzanak, mára már az ABBA, a Beatles, a Deep Purple, a Led Zeppelin, a Pink Floyd, a Genesis, a King Crimson, a Yes, a Korál, a Syrius, a Mini, az Omega, az Edda vagy Mike Oldfield életműve is elkezdett önálló életet élni. Idővel pedig az egykori tagok, résztvevők, vendégek, session zenészek is kikopnak, hát maradnak a tisztán utánjátszó előadók és előadások. Amit viszont így és csakis így szabad, szabadna folytatni. Skandináv kifinomultsággal, végtelen precizitással és az eredeti előadók iránti feltétlen tisztelettel. Lazán, őszinte örömmel, mosolyogva és izzadtságszag nélkül, de mellette profin, szerényen, mélyen átgondolva és alaposan kigyakorolva a produkciót. Mert sem a közönséget, sem a megtisztelt nagy elődöket, szerzőket és előadókat nem szabad félvállról venni. Nagyon nem.