Ian Anderson negatív élményeiről mesélt egy interjúban, amit a közönség soraiban tapasztalt az utóbbi időben.
Ian Anderson szerint a közönség nem mindig viselkedik illően, nem mindig mutatnak tiszteletet az előadó iránt: „Nem jó, ha a közönséget a származása révén sztereotipizáljuk, de mondok egy példát Londonból. Ismerek olyan színészeket, akik eleve idegesen mennek a színpadra, mert, ha egy komoly darabot játszanak, biztos, hogy a nézőtéren akadnak olyanok, akik elkezdik mobillal venni az előadást. Nem csoda, ha idegesek lesznek tőle, amit teljességgel megértek. Bármi megtörténhet az emberek fejében, de jó volna, ha tisztelnék a színpadon levő művészeket és a környezetet. Micsoda dolog pattogatott kukoricát enni egy Shakespeare darab közben! Nem csak Londonban történik ilyen, bárhol máshol a világban is. Koncerteken más a helyzet, mert nem mindegy, ki az előadó és hol játszik. Én egyre inkább ülő publikumnak játszom. Sokszor felléptem a Royal Albert Hallban, ott például nem fütyülnek, vagy kiabálnak. De az idők változnak, és az emberek hozzáállása is bizonyos dolgokhoz, például a mobiltelefonokhoz, vagy zajongnak egy koncerten a halk részek alatt.”
Anderson szerint azonban nem minden koncerten kell csendben lenni: „Ha nyáron elmész megnézni a Black Sabbath legvégső buliját, ahol a régi cimborám, Tony Iommi is fellép, ott a közönség biztos, hogy jó hangos lesz, de ezzel semmi baj nincs, mert a Black Sabbath heavy metalt játszik. De ha eljössz egy Jethro Tull koncertre, hagyd otthon a mobilod, vagy legalább ne vedd elő a zsebedből!”
