LP – Hungaroton, 1983 / CD – Kultúrbarlang, 2025
Jó sokáig kellett várni, de a Kultúrbarlang jóvoltából végre eljött az idő, hogy Tolcsvay László első szólóalbuma, a Várd ki az időt CD formátumban is megjelenhessen. A 2025-ös kiadás bónusz felvétele szintén egy alapmű, a Nyolc évszak film betétdala, a Vár a munka, természetesen a Tolcsvay testvérek előadásában. Kihagyhatatlan!
A Fonográf együttes pályafutása 1980-ra válaszúthoz érkezett. Az addigi country vonal elhalóban volt, különösen a nyugati befutás álmai szálltak el végleg. Ráadásul az egykori KITT-egyletből alakult alkotóközösség köreiben sem volt egyértelmű a követendő irányvonal, egyetértés a folytatás mibenlétéről. A munka persze nem állt le, de új Fonográf dalok helyett inkább szólólemezek és színpadi művek készültek, miközben menetrendszerűen érkeztek a soron következő Koncz Zsuzsa és Halász Judit albumok is.
Szörényi Levente és Bródy János után harmadikként Tolcsvay László jelentkezett szólóalbummal, melyen természetesen a komplett Fonográf közreműködött. Méghozzá a hangszeres zenén és vokálokon túl, Szörényi Szabolcs zenei rendezőként, Levente zenei szerkesztőként, az állandó szerzőtárs Bródy Tini pedig szövegíróként is. Mondhatni egy újabb majdnem Fonográf lemezt kaptunk 1983-ban, a nagyszerű Utazás, Hazatérés és Hungarian Blues albumok után.
Ami miatt a Várd ki az időt mégis markánsan különbözik az előzményeitől, az Tolcsvay László nagyszerű érzéke, hogy miként lehet a mindenkori modern hangzásokat és az éppen aktuálisan divatos stílusokat olyan természetességgel a saját világába integrálni, hogy cseppet sem érződik erőltetettnek egyik zenei ötvözet sem, vagy mesterkéltnek a végeredmény. Lett légyen az akkori újhullámot idéző szinti-hangzás, vocoder, programozott alap, fúvós szekció, depresszív merengés, westcoast, county, boogie, blues, magyaros vagy karibi dallamvilág, minden olyan magától értetődően olvad bele Laci ezer közül is azonnal felismerhető egyedi világába, hogy ha külön nem figyelünk oda, talán fel sem tűnik, mikor épp milyen hangszerelési újdonság vagy egyéb finom hangzásbeli érdekesség hallható az album dalaiban.
Ugyanis Tolcsvay László békeszerető, integratív személyisége, a zenei kollektívához való konstruktív hozzáállása ezúttal is képes volt a legkülönfélébb hangulatokat és hangszereléseket összegezni. Külön kiemelendő, hogy a főszereplő végig nagyon jól énekel. Ez persze már akkor sem volt meglepetés, mégis lehet egy olyan érzésünk, hogy Tolcsvay László énekesként máig nincs eléggé elismerve, feldicsérve. Pedig még mindig az ország legjobb hangjai közé tartozik, aki ráadásul technikailag is olyan magas színvonalon énekel, ami minden túlzás nélkül tanítanivaló.
Maguk a dalok pedig nagyon szépen, szinte tökéletesen reflektálnak a késő Kádár-kor sajátosan összetett, sírva vígadó, különös, abszurd világára. Emlékszem, annakidején mennyire szerettük hallgatni a kvázi címadó Eljön az idő, a Víziváros vagy a Jöjj el dalokat. Ezeket a mesterműnek számító, könnyen befogadható, dallamos, mégis tartalmas kompozíciókat. Vagy, hogy már kölyökként is megfogott a Macsó dal finom szarkazmusa, a Jó hajó az ágyunk szellemessége. Miként ma is jó elmerengeni az Elmúlt a nyár, a Ne zárd be…, a Játszd jól a szerepedet vagy a Visszavárlak költői mélységű sorain gondolkodva.
Nyilván nem véletlen, hiszen a korszak és a szerzőpáros miatt eleve adja magát, de a Várd ki az időt bennem valahogy mindig is egy csokorba tartozott a három kedvenc Koncz stúdiólemezemmel, hiszen annakidején a X, a Valahol és a Menetrend dalcsokra is nagyon hasonló módon reagált a maga korára. Nem túl vadul, nem túl depresszíven, simán csak egyszerűen és őszintén megénekelve az akkori hétköznapok realitását. Nem fejjel a falnak konfrontálódva, mégis tűpontosan jellemezve azt, amiben akkoriban éltünk. Ráadásul művészileg messze nem a múltban ragadva, a már jól bevált sablonokat ismételgetve, hanem bátran kísérletezve, a lehető legtermészetesebben együtt haladva zeneileg a korral.
Ezért e tekintetben a Jelenkor nemcsak, hogy logikus folytatásnak, de szinte az első Tolcsvay szólóalbum egyenesági leszármazottjának is tekinthető. Különösen úgy, hogy a Várd ki az időt nem csak Tolcsvay László, hanem a szövegíró Bródy János életművének is kiemelkedő darabja. A hazai rockkultúra egyik csúcspontja. Komoly embereknek szóló, felnőtt, okos zenék csokra. Egy tízpontos etalon, időtlen remekmű, melynek dalai semmit sem vesztettek aktualitásukból.
Érthetetlen, hogy miért nem szerzett az elmúlt évtizedekben jóval nagyobb ismertséget. Talán majd most, hogy végre valahára CD-n is megjelent, ismét gyakori vendége lehet a hazai házi hifiknek. Olyan hatása nyilván már nem lesz, mert nem lehet, mintha rendben a maga idejében, 1993-ban jelent volna meg, de azért ez a CD már nagyon régen hiányzott a gyűjteményekből. Miként a magyarság agyongyötört lelkének is egyre inkább kellenek az olyan igényes és pozitív dalok, mint például az Eljön az idő, melynek profetikus sorait akár Ézsaiás is papírra vethette volna.
Eljön az idő, amikor hírt hoz a keleti szél
Eljön az idő, mikor az éjszaka véget ér
Eljön az idő, amikor múlik a szenvedés
Eljön az idő, amikor győzhet a józan ész
Eljön az idő, mikor a harci zaj csendesül
Eljön az idő, mikor a felkavart por leül
Eljön az idő, amikor győz, aki türelmes
Eljön az idő, mikor a gyenge is erős lesz
Várd ki az időt
És ne mondd, hogy nem érdemes
Várd ki az időt
Mert eljön a nap, s a lelkedben béke lesz
Eljön az idő, eljön az idő
Tudom, eljön az idő
Igen, eljön az idő
De addig is figyelj
Már látható a jel
Eljön az idő, amikor újra virágzik a tér
Eljön az idő, amikor felszabadul, aki fél
Eljön az idő, amikor hallgat a vészmadár
Eljön az idő, mikor az életöröm dala száll
Várd ki az időt
És ne mondd, hogy nem érdemes
Várd ki az időt
Mert eljön a nap, s a lelkedben béke lesz
Eljön az idő, eljön az idő
Tudom, eljön az idő
Igen, eljön az idő
De addig is figyelj
Már látható a jel
Hiszek abban, hogy egyszer így lesz. Kivárom.
Tolcsvay László: Várd ki az időt CD:
1. Jöjj el
2. Macsó dal
3. Eljön az idő
4. Víziváros
5. Elmúlt a nyár
6. Ne zárd be…
7. Jó hajó az ágyunk
8. Játszd jól a szerepedet
9. Visszavárlak
bónusz:
10. Vár a munka
közreműködik a Fonográf együttes:
Tolcsvay László: ének, gitár, zongora, szintetizátor, szájharmonika, dob, ütőhangszerek
Bródy János: gitár
Móricz Mihály: gitár, ütőhangszerek, vokál
Németh Oszkár: dob, ütőhangszerek, vokál
Szörényi Levente: gitár, ütőhangszerek, vokál
Szörényi Szabolcs: basszusgitár, szintetizátorprogram, vokál
valamint
Tolcsvay Béla: gitár
Dés László: tenorszaxofon
Csizmadia Gábor: trombita
Gőz László: pozan
Tóth Tamás: fretless basszusgitár
