Stílusmegkötés nélkül…

A rendszerváltozást megelőző években, az enyhülés időszakában az addig monopóliumot élvező állami nagyvállalatok mellett fokozatosan megjelentek a konkurens magáncégek. Így a mindenható, hatalmával nemegyszer visszaélő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat is kénytelen volt elviselni a versenytársként elsőként megjelenő Proton kiadót, amely évi negyvenkét hanglemez megjelentetésével hamarosan maga mögé utasította a Bors Jenő-Erdős Péter páros vezette állami intézményt. Hogy az 1990-ben beköszöntött szabadság és egyben vadkapitalista piacgazdaság korszakában, majd az azt követő konszolidáltabb évtizedekben miként alakult a független Proton sorsa, majd hogyan jött létre az e-Music, arról Enyedi Ernő, mindkét kiadó alapítója, valamint fia, Máté, mint társalapító beszélt lapunknak.

– Az újraindulás fontos sarokköve, hogy az archívumból kiválasszuk azokat a kiadványokat – e folyamat ma is tart –, amelyekre a közönség még emlékszik, illetve vevő rá – avatott be a közelmúltban zászlót bontott e-Music kiadó egyik tulajdonosa-vezetője, Enyedi Máté, hozzátéve, hogy egyik célkitűzésük a birtokukban lévő régi felvételek mai kornak megfelelő színvonalon történő kiadása, illetve terjesztése.

Magyarország első független hanglemezkiadójának története 1984-ben kezdődött, amikor Enyedi Ernő Nyugat-Európa-i utazásai során szerzett szakmai tapasztalatok alapján az egyik külkereskedelmi vállalat, a Holdex segítségével államilag engedélyezett lemezkiadásba fogott. Szívós munkával és külföldről megvásárolt speciális gépekkel felszerelkezve három évvel később megalapította a Proton kiadót, amely évi negyvenkét vinil hanglemezt állított elő és értékesített, s amellyel maga mögé utasította az addig monopóliumot élvező Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot (MHV). Aczél György lemondását követően Erdős Péter komoly hatalmi pozícióból irányította a magyar hanglemezgyártás és kiadás politikáját – emlékeztetett Enyedi Ernő, felelevenítve a szocialista éra egyik legfőbb kulturális jellemzőjét, miszerint komoly összefonódásokat tapasztalhattak a Belügyminisztérium, az MHV, valamint a politikai-kereskedelmi struktúrák között.  Hozzátette: – Ebben a helyzetben nem maradt más választásom, mint egy saját, ügynöki rendszerben működő kereskedelmi hálózat kiépítése.

Enyedi a hazai zenefogyasztói igény kielégítésre az MHV-val karöltve kívánta volna megszerezni az Európa szerte óriási népszerűséget magáénak tudó Modern Talking lemezek licence-jogát, ám az ötlet Erdős doktor ígérete ellenére fiókban maradt. Látva a lemezgyári szerencsétlenkedést az agilis kiadó-alapító, saját kezébe véve a dolgokat, a szükséges engedélyek birtokában valóra váltotta elgondolását, amely soha nem látott mennyiségű hanghordozó gyártását, értékesítését eredményezte. – Ebből aztán Erdős úrral különböző konfliktusaim – nyomásgyakorlás, házkutatások, zaklatások – keletkeztek – tette hozzá némi keserűséggel Enyedi Ernő.

Ugyanakkor jó érzékkel nyúlt bele a zeneileg kevésbé igényes, ám a szélesebb közönségigény kielégítést szolgáló mulatós zenék, mint a 3 + 2 zenekar terjesztési folyamatába is, amellyel – az amerikai Warner Brothers kiadó nyomdokain – az értékes, fajsúlyos, ám forráshiányos magyar zenei produkciókat támogatta. A rendszerváltozást követő vadkapitalista, durva viszonyok a Protont is próbára tették, ahogy Enyedi Ernő aposztrofálta: a kilencvenes évek elején beköszöntő gátlástalan, szabályozatlan gazdasági berendezkedés, a kilátástalan küzdelmek az Erdős Péterrel megélt nem túlzottan kellemes szocialista rendszert is képesek voltak felülmúlni, amelyek az egészségét is csaknem végzetesen kikezdték. Mindezek ellenére az egyre jobban terjedő magnetofonkazetta hamisításokra reagálva létrehozta a ma is létező Magyar Hanglemezgyártók Szövetségét (MAHASZ), amelyből végül éppen az ötletadó-alapítót zárták ki, hamisítási vádak alapján.

A kétezres évek elejétől a digitális technika térnyerése következtében egyre inkább terjedő illegális lemezmásolások a legtöbb kiadó sorsát megpecsételték: – Elkeseredéssel gondoltam arra, ha az embereket kielégíti, hogy a torrent-oldalakról illegálisan letöltik a zenét, majd a tartalmat filctollal ráírva írható CD-re másolják, nincs értelme folytatni – elevenítette fel Enyedi Ernő a húsz évvel korábbi történéseket, majd hozzáfűzte: – Bízom benne, hogy előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, hogy az emberek az eredeti, fizikai hanghordozót értéknek tekintsék.

Az egyre inkább szűkülő lemezpiac kikényszerítette a korábbi kiadói gyakorlattal való szakítást; A Proton ráállt az etno zenék terjesztésére, amelyből négy esztendő leforgása alatt, az ínséges idők ellenére is negyvenezer darabot forgalmaztak.

– Annak a „downtrendnek” lassan vége, hogy illegálisan jusson valaki a kedvence zenéjéhez. Habár a fizikai hanghordozók piacát borzasztóan megtépázta a streaming, mégis olyan lehetőséget hordoz magában, amely valamiféle bevételhez juttatja a független kiadókat és zenészeket. Más kérdés, hogy az arányok rettenetesen elcsúsztak, és az átlagos zenész addig nem fog megélni az online lejátszásokból, amíg a platformok algoritmusai a már befutott előadókat tolják előtérbe – ezt már az ifjabb Enyedi állította, akitől azt is megtudtuk, hogy az említett digitális zenei platformok mellett egyre nő a vinil eladások száma is.   

– A fiatalokat egyre jobban érdekli a fizikai hanghordozó, ám Nyugathoz képest még mindig érezhető a lemaradás. Hozzátette: – Az USA-ban már piacvezető formák előbb-utóbb hozzánk is begyűrűznek.

Enyedi Máté elmondása szerint az e-Music archívumát képező kiadói lista összeállítása csupán a kezdet, a tavalyi év második felétől ugyanis több zenekar jelentkezett hozzájuk lemezfelvételre, illetve kiadásra. Ennek kapcsán elkészült a nyolcvanas évek végén alakult, akkor nagy népszerűséget szerzett Griff együttes új albuma, a Feltámadás, annak előtte ugyancsak a kiadó gondozásában látott napvilágot a Dance együttes remasterizált CD-kiadványa. Ugyanakkor a tehetségkutatással, illetve gondozással is foglalkozó e-Music, Palota könyvkiadó márkanév alatt megjelentette a Hofi Géza születésének nyolcvanötödik évfordulójára készült, interjúkkal gazdagított sztori-kötetet is.

– A közösségi oldalakon megjelenő vásárlói visszajelzések szerencsére pozitívak – összegzett ifjabb Enyedi, leszögezve, hogy általánosságban sikerült azokat a rétegeket megcélozni, akikre számítottak. Végezetül hozzáfűzte: – Nem táplálunk olyan illúziókat, hogy az elkövetkező években mindenki CD-t vagy vinilt vásárol majd Magyarországon. Tisztában vagyunk a jelenlegi állapotokkal, de törekszünk arra, hogy népszerűsítsük a fizikai hanghordozók vásárlását.