Nagy dobásra készül az Új Babylon nevezetű Omega tribute band. A legendás rockegyüttes 1962-es hivatalos megalakulásának 62. évfordulójának apropójából egy különleges jubileumi koncertet adnak 2024. szeptember 21-én a fővárosban, a Muzikumban. Melynek részleteiről, illetve a csapat bő tíz éves múltjáról Jozé faggatta Farkas Péter énekest és Dömény Gábor dobost.
Csillogó szemű, tiszta tekintetű, lelkes fiatalok alkotják az Új Babylon zenekart, akik amellett, hogy mindannyian kitűnő zenészek, kitörő lelkesedéssel ápolják az Omega zenei örökségét. Mindig öröm ilyen hozzáállással találkozni, mely egyre ritkább a mindinkább belterjessé és zsákmány-szemléletűvé váló hazai rockpalettán.
Kezdjük a gyökereknél! Úgy számolgattam, hogy ti vagytok az egyik legrégebbi, jelenleg is működő Omega tribute zenekar kishazánkban.
Peti: Nem egyedülálló módon, de nálunk is több elképzelés van arról, hogy honnan számolhatunk, több szálon fut a történet. Az egyik első adat – csak egy mondat erejéig említeném meg, de annál nagyobb szeretettel, hogy Debrecenben 2006 és 2007 között volt egy Új Babylon zenekar, melyet akkori zenésztársaimmal alapítottam a Rocksuli berkein belül. Az Új Babylon nevet onnan tartottam meg.
Honnan jött az elnevezés?
Peti: Most már elmondhatom, és 1989-es születésűként talán nem szentségtörés, hogy nekem egyszerre volt kedvencem az Omega és a Piramis. Adta magát a Babylon, mint Omega dal és lemezcím, és a babiloni torony piramis alakúnak is tekinthető. Ez volt így a közös nevező. Babylon nevű zenekar pedig már volt. Én akkor azt hittem, hogy csak a Köteles Leanderék zenekarát hívták így -még a Leander Kills előtt- és e miatt nem lehetünk már Babylon. Később jöttem rá, hogy volt jóval régebben egy viszonylag híres amerikai zenekar Babylon néven, szóval így se, úgy se lehettünk volna színtisztán Babylon. És akkor így esett a választás az Új Babylon névre. Amikor azzal a formációval elváltak útjaink, akkor kértem, hogy a nevet én tarthassam meg, gondolván, még jól jöhet. Majd amikor a történelmi lehetőség érkezett, a nevet ismét aktiváltuk, de addig még fontos történések zajlottak.
Mióta hívják az Omega tribute zenekarotokat is Új Babylonnak?
Gábor: 2015-ben kereszteltük a zenekart Új Babylonra. Petinek már tarsolyában volt a név, de 2013-tól kezdődően 2015-ig még OHTT néven léptünk fel. Az OHTT név az általános iskolámhoz kötődik – igen, én pedig ‘97-es születésű vagyok. Maráth Viktorral, a zenekar billentyűsével ugyanabba az általános iskolába jártunk, ahol évfolyamtársak voltunk. Hatodikos, hetedikes korunkban kezdtünk el együtt zenélni a suli ének-zene termében, aminek ajtószáma a 122-es volt. Ez a szám adta a nevet, amit angolul használtunk mozaikszóként. Abban az időben, tehát 2009 és 2010 között az iskolai rendezvényeken és a szomszédos iskolákban már játszottunk Omega számokat. Például közös kedvencünk volt a Nyitány című szerzemény. A zenekarban gitáron Nagy Dávid működött közre, aki szintén évfolyamtársunk volt. A dolog a ballagásunkra kezdett kicsúcsosodni. Hihetetlen örömünkre a ballagásunk napján sikerült egy olyan koncertet megrendeznünk az iskola tornatermében, amelyre Debreczeni Ferenc, Ciki jött el hangosítani bennünket, és amelyre Gellért Tibortól kaptunk egy színpadot. Ez nem jöhetett volna létre édesanyám, Szőnyi Gabriella nélkül, aki segített összeköttetésbe kerülni az Omega tagjaival.
Milyen indíttatásból játszottatok már tizenévesen is Omegát?
Gábor: Én először 2004-ben, a Puskás Ferenc Stadion koncertjének próbáin láttam élőben az Omegát. Édesanyám vitt el a oda. Korábban a Micimackó volt az ingerküszöböm teteje, a próbák után ez a küszöb felrobbant. Ciki dobjai a legóhoz szokott szememnek varázslatosnak hatottak, a dobjátéka nem kevésbé volt mágikus. Elkezdtem figyelni őt, a ritmust, és a levegőbe ütve az ütemet utánoztam. Az egyik próba után Szekeres Tamás felajánlotta, hogy a fia által már nem használt gyerek dobszerelésüket elajándékozzák nekem. Hét éves voltam ekkor, és ezeknek az embereknek köszönhetően dobon játszhattam. Ugyanebben az évben a szüleim baráti meghívására ellátogatott az együttes a házunkba, ahol meg is hallgattak az új dobon. Mihály Tamás bíztatására kezdtem el zeneiskolai tanulmányaimat. Mindezek olyan meghatározó élmények számomra, hogy amikor Viktorral zenélni kezdtem, erősen orientáltak az Omega zenéje felé. Öröm, hogy az idő során számos szép közös omegás élményünk is lett Viktorral, majd aztán az Új Babylonnal is.
Mikor és hogyan találkoztak egymással a szálak? Ti ketten miként találkoztatok?
Peti: 2012. december 8-án a Backstage Pubban Omega Fan Club és Dr. Rock koncert volt, illetve egy másik zenekar is fellépett, OHTT néven, róluk akkor még nem sokat tudtam. Sokáig játszott a Dr. Rock, meglepetésként megjelent Mecky és Benkő Laci koncert közben, és éppen a Babylon-t játszották együtt.
Utána kezdtek Gáborék. Én éppen a pultnál ültem, tehát nem láttam rá a színpadra, csak arra figyeltem fel, hogy a klasszikus Csillagok útján lemezes nyitányból medley szerűen átmentek a ‘87-es nyitányba, és mondtam magamnak, hogy ez eddig izgalmas, ebből még valami jó is kisülhet. A koncertet követően nemsokára abból a formációból kivált a gitáros, és amikor a Gábor anyukájával találkoztam a 2013. februári Omega Fan Clubbon, akkor mondtam neki, hogy üzenem a srácoknak, hogy tudok vinni magammal gitárost is, Medvés Dávidot. Ezután ültünk le először így négyen beszélgetni. Március 10-én volt az első próbánk és már tudtuk, hogy április 12-én lesz a következő Omega Fan Club. Tehát azon a próbán játszottunk pár Omega dalt, és nemsokára rá kaptuk a hírt, hogyha ez a formáció működőképes, akkor áprilisban debütálhatunk a Backstage Pubban. Úgy is történt. Tehát felkészültünk, és akkor egy nagyjából egyórás programmal, szintén a Dr. Rock után is debütáltunk. Akkor még OHTT néven, de javarészt már azokkal a tagokkal, akik máig a zenekar részét alkotják.
Gábor: Akkor a zenekarban Tárkányi Péter töltötte be a basszusgitáros posztot, majd 2015-ben csatlakozott Kálmán Dani, aki úgyszintén máig tagja a csapatnak. 2021 óta pedig állandó tagja még a zenekarnak Márkosi Joci billentyűs. Igaz, ő már azelőtt is erősítette egy-egy fellépés erejéig a csapatot. Az első közös együttműködésünk 2017-ben volt, a Living Room-ban, ahol nagy örömünkre Benkő Lászlóval is eljátszottunk pár dalt közösen.
Az Új Babylon tagjai jelenleg tehát Dömény Gábor dobos, Farkas Péter énekes, Kálmán Dániel basszusgitáros, Medvés Dávid gitáros, Maráth Viktor és Márkosi József billentyűsök. 2024. szeptember 21-én is ebben a felállásban lépünk majd színpadra a Muzikumban.
Mielőtt rátérnénk az Omega 62 koncertre, egy kicsit még visszakanyarodnék az előzményekhez. Említetted, hogy Mihály Tamás ösztönzésére kezdtél zenét tanulni. De az Omega többi tagja is tudott az Új Babylon létezéséről, jártak a koncertjeiteken, néha még felléptek nálatok vendégként is. Szóval az érdekelne, hogy miként reagáltak ők, a főhősök arra, amit tőletek láttak-hallottak?
Peti: Felénk mindig mindenki nagyon kedves volt, Mecky és Misi járt koncertünkön, és szerencsére elismerően beszéltek utána. Lacival, Elefánttal, Cikivel játszottunk is egy színpadon, sőt Somló Tamással is volt szerencsénk együtt fellépni.
Nagy örömmel tudunk néhány csodás emléket felidézni. Laci bácsival már 2014-ben, a Hősök terén lezajlott Omega-koncert után pár nappal egy baráti szülinapon is játszottunk együtt, sőt Somló Tamás is szó szerint beugrott közénk, felejthetetlen este volt! Laci 2016. január 23-án is velünk játszott a Rockmúzeumban, ahol az Időrabló lemez közeledő 40. évfordulójának alkalmából eljátszottuk a teljes albumot. Totális teltház volt, Laci bácsi a fél koncerten keresztül zenélt velünk. Zseniális este volt. Pont akkor mondtam a srácoknak, hogy ha ez a maximum, amit ebből ki lehetett hozni, akkor szerintem azt kihoztuk. Laci bácsit nagyon szeretjük mindannyian a zenekarból. Joci most nincs itt, de ők is évekig játszottak a Megapolissal Lacival, rengeteg felejthetetlen sztorit gyűjtve. Mindig szeretettel gondolunk ezekre vissza, amikor összejövünk és felidézzük a történeteket.
Elefánt is volt vendégünk, az is egy zseniális történet. 2017. április 22-én az ELTE Könyvtár Klubban játszottunk vele. Volt, hogy hozzá jártunk, a saját stúdiójába próbálni. Az is óriási élmény volt. Elefánt lelkesedése is megindító volt – ahogy Laci bácsié is-, mert mi mondtuk neki, hogy mi mindenre nyitottak vagyunk, több koncepció is van a fejünkben. Azt válaszolta kedvesen, hogy: „Ha már elmegyek, akkor ne csak három-négy dalba játsszak!” – és akkor tulajdonképpen tíz-tizenegy számot velünk játszott Elefánt.
2016. szeptember 30-án szintén volt egy szép esténk. A Barba Negrában volt a Dr. Rock születésnapi koncertje és mi voltunk az előzenekar, a régi szép idők emlékére. Sok híres zenész fellépett, például Tátrai Tibor, Vörös István, Póka Egon. A koncert után pedig, mikor mentem le a színpadról hátra, az öltözőben ott ült Mecky. Nem tudtam előre, sőt még aznap este sem, hogy ott lesz. Így történt, hogy ott ültem kettesben Meckyvel és beszélgettünk. És akkor mondta nekem, hogy: „Ti olyan dalokat játszotok, amiket az Omega már nem is fog.” Utólag ezt néhány Omega-rajongónak azért büszkén meséltem, és ők mondták, hogy Mecky-től ez igen komoly mértékű dicséretnek vehető.
Gábor: Amit hozzátennék még ezekhez, hogy 2021 októberében az Omega az Új Babylont kérte fel a raktárkoncerten való közös szereplésre. Ez a felkérés számunkra az egyik legnagyobb elismerés, amit az együttestől kaptunk az évek alatt. És bár a koncert sajnos nem valósult meg, viszont egy főpróba igen – az Analog Music Hallban, amin kizárólag az Omega és az Új Babylon vett részt. Éppen ezen a nyáron kerültek hozzánk azok a felvételek, amik itt készültek az Addig élj, és a Napot hoztam, csillagot. Ezeket az Omega hangszerein, berendezésein játszottuk el, ami nekem óriási élmény volt. Rockinform olvasóinak szeretnénk azzal kedveskedni, hogy ők fogják először hallani ezeket a felvételeket, ugyanis a cikk megjelenéssel párhuzamosan, a napokban prezentáljuk ezt a két dalt.
Peti: Ezen a raktárkoncertes próbán nem tudtuk, hogy milyen fájdalmasan kevés idő van már csak hátra. 2021 októberében járunk, tehát nagyjából Laci bácsi és Misi halála előtt hat héttel vagyunk, talán október elsején volt ez a próba. Ott, aznap nyilván nem tudtuk, hogy milyen ajándék ez a sorstól, hogy mi még egyszer, utoljára találkozhatunk. Aznap este mi -az Új Babylon legénysége- beültünk még a próba után egy pohár italra egy szórakozóhelyre, hogy a napot értékeljük, hogy mik történtek. Hálásak vagyunk, hogy ez még megadatott nekünk, hogy láttuk utoljára az Omegát. Tulajdonképpen rajtunk és a stábon kívül nem volt más bent, amikor lezajlott az utolsó Omega próba.
Gábor: Kiemelkedik még egy elismerés, ami a közelmúltban történt. Ciki – hatalmas, örömteli meglepetést okozva nekünk – idén februárban egy dalbemutató rendezvényen, kvázi azt megszakítva, kezébe vett egy oklevelet, majd a zenekarunknak szóló méltató beszéd után átnyújtotta nekünk, amelyben az Omega nevében az eddigi munkásságunkat ismeri el. Megható percek voltak ezek, amiket sosem felejtek el.
Amiről feltétlen szerettem volna még veletek beszélni, az a repertoár. Sokan játszanak Omegát itthon és a jelenlegi határainkon túl is. Vagy úgy, hogy vegyes programban csak egyes dalokat, vagy úgy, hogy kizárólag csak az Omegára építik a teljes műsorukat. De ilyen színes műsort, átfogó setlistákat senkitől nem hallottam még, mint tőletek, a külföldi Omega tribute produkciókat is beleszámítva. Honnan jön ez az elhivatottság?
Gábor: Számunkra ez egy szerelem zenekar. Ez azt jelenti, hogy a legtöbbünknek a gyerekkorának az egyik meghatározó élménye az Omega. Amikor a dalokat játsszuk, akkor zenén keresztül, ezzel a játékkal kapcsolódunk valószínűleg a gyerekkorunk meghatározó élményeihez. Azt gondolom, hogy ez az egyik fő pillére az elhivatottságunknak, annak, hogy a zenekar több mint tíz éve a színpadon van, hogy újra és újra megtaláljuk a motiváló erőt, ami hajt az új célok felé minket. A dallistákkal kapcsolatban is folyton tűzünk ki magunk elé új célokat. Az olyan számok mellett, amiket úgy ítélünk meg, hogy jól játszik a zenekar, mindig keressük „a még meg nem valósított”, „a még így el nem hangzott” szituációkat a dalokkal. Ezek az emberek, akikkel évek óta együtt játszunk, lelkiismeretes, jó zenészek és így velük valóban lehet tervezni, lehet álmodni.
Jól értelmezem, hogy nálatok az is egyfajta koncepció, hogy mind a tizennyolc hazai stúdióalbumról, meg még a kislemezekről is legyen legalább egy-egy dal a repertoárban?
Peti: Ez így konkrétan egyszer volt koncepció, hogy úgy állítsunk össze egy koncertet, hogy a program felöleljen minden lemezről egy-egy dalt. 2016. április 16-án a második rockmúzeumos koncertünkre készültünk azzal a programmal. Megtiszteltetés volt, hogy Mihály Tamás Misi iseljött vendégként arra az előadásra.
Mit szólt Misi a produkciótokhoz?
Peti: Elhangzott, hogy minden hang a helyén volt. Pedig tudtuk, hogy ez nem volt teljesen így, de nagyon kedves bíztatás volt ez tőle akkor.
Jelenleg körülbelül hány dalos az Új Babylon Omega repertoárja?
Peti: Ha mindent eljátszanánk, amit jelenleg tudunk, akkor egy nagyjából négy órás programot tudnánk prezentálni. Fontos számunkra, hogy, ha valaki ellátogat a koncertünkre, az úgy távozzon, hogy hallotta, amit hallani szeretett volna. Tehát a dalok kiválasztását ez keretezi. Most például a szeptember 21-ei koncertre egy ínyenc műsorral készülünk, ez azt jelenti, hogy természetesen lesz rengeteg sláger, de négy-öt olyan dal is, amit mondjuk régen, vagy elég ritkán játszott színpadon az Omega. Ahogy ennél a programnál, úgy a többinél is szempont, hogy olyan számokat játszunk, amelyek mind a hatunknak jól állnak – mert hatan vagyunk a színpadon, úgy, hogy nincs semmi HD, előre felvett rásegítés! Ha a mi koncertünkön valaki ott van, akkor konkrétan azt fogja hallani, amit mi a színpadon játszunk.
Jelen pillanatban mi az, amit már biztosan el lehet mondani a közelgő Omega 62-es buliról?
Peti: Mivel a zenekar első időszaka eléggé összeforrt az Omega Fan Clubbal, már régóta mondogattuk egymásnak – így szeptember környékén-, hogy kéne valamit csinálni az Omega szülinapra, ami nyilván a hatvanadiknál csúcsosodott ki. Nagyon sokan kérdezték, hogy miért nem csinálunk valamit, így hát elgondolkodtunk. Majd mondogatni kezdtem a többieknek, hogy ez egy nagyon jó számmisztika lenne, hogy a ‘62-ben alakult Omega idén 62 éves…
…és eljátszotok 62 Omega dalt ennek örömére.
Peti: Volt ilyen elképzelés is, de az időben ugye egy tripla buli lenne. Úgy voltunk vele, hogy egy estésre szabjuk ezt az eseményt. Aztán meglátjuk a reakciókat, és akkor lehet, hogy lesz még hamarosan újabb pesti koncert, mert amúgy már két és fél éve nem játszottunk itt. És, bár ott lehettünk az Omega 60 koncerten, Őriszentpéteren a jubileumi évben, aminek nagyon örültünk, azt viszont nagyon sajnáltuk, hogy mi magunk önállóan nem csináltunk semmit a 60-as évfordulón, 2022 szeptemberében. Ezzel a mostani koncerttel egy legalább kétéves restanciánkat próbáljuk rendezni így az Omega rajongók felé, hogy most alaposan megünnepeljük ezt a szülinapot.
Vendégek, kiegészítő programok terén mire számíthat a publikum?
Gábor: A koncert előtt készülünk egy kerekasztal-beszélgetéssel, amelynek résztvevői az Omega alapító tagjai lesznek: Kovacsics András Öcsi és Varsányi István Gergely. A beszélgetés vezetésére felkértük Bálint Csabát, a Rockmúzeum igazgatóját. Nagy örömünkre mindenki igent mondott. Ez a beszélgetés a hivatalos kánon szerinti első Omega koncertet fogja körbejárni, amelyet 1962 szeptemberében tartottak a srácok.
https://www.facebook.com/events/309792695484305
Végezetül osszátok meg kérlek, az Omega 62 című jubileumi rendezvény menetrendjét!
Gábor: 18:15-kor kerül sor a kapunyitásra, majd 18:45-kor kezdődik a kerekasztal-beszélgetés. Végül 20:00-kor veszi kezdetét a jubileumi koncert.
Peti: Közel két órás programmal készülünk. Olyan dallistát állítunk össze, hogy aki az Omegát kedveli, szerintünk elégedetten fog távozni!
Gábor: A terv szerint soksávos hangfelvétel készül a koncertről, illetve hozzátartozó videó-felvétel is több kameraállásból. Ha minden jól megy, akkor az utómunkát követően prezentálni fogjuk a buli emlékezetes pillanatait.
Fényképek: Benkő Laci (OFC), Hajnalka Anna Hurta (2024-es műtermi zenekari fotók), Új Babylon archívum, Jozé (TTT Nemzeti Rockarchívum)
