Milyen kihívások elé állították az elmúlt évek az élőzene hazai színtereit? Milyen klubkultúra igénye látszik kirajzolódni? A Hangfoglaló Programiroda – amely tevékenységeinek lebonyolításáért a Petőfi Kulturális Ügynökség felel – az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program égisze alatt működik. Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiumának klubtámogatási pályázata kiemelt jelentőséggel bír a klubok és koncerthelyszínek működése és fennmaradása érdekében. A programirodán keresztül valósul meg számos klub és művelődési ház támogatása is. Ezek a koncert- és rendezvénytermek fontos kulturális csomópontok, a zenei ökoszisztéma alapkövei: lehetőséget adnak, hogy a közönség minél szélesebb körben megismerkedhessen a hazai könnyűzene csillagaival, így létük kulcskérdés a hazai zeneipar fennmaradásának tekintetében is. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. egy anonim, feltáró kutatást készített 2025 áprilisában, hogy átfogó képet adjon a hazai élőzenei rendezvényhelyszínek – klubok és művelődési házak – működési stratégiáiról, nehézségeiről, valamint a támogatási rendszerekhez kapcsolódó javaslataikról.
A kutatás során huszonöt interjú készült klubvezetőkkel, művelődési ház vezetőkkel, határon túli klubok képviselőivel és a hazai könnyűzene szakmai képviselőivel. A legtöbb klub az NKA Hangfoglaló Program támogatásával működik: ez a lehetőség kulcsfontosságú a klubok életben tartásához, különösen vidéken: „Jelen pillanatban az élőzenei profilját a klubnak ez a támogatás tudja életben tartani.” – fogalmazott egy interjúalany.
A kutatási eredmények átfogó képet adnak arról milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az élőzenei helyszíneknek a COVID19-járványt követően. Az interjúalanyok elmondása alapján négy témakörbe rendeződő kihívásokból fakadnak: működési-, gazdasági/társadalmi-, szakmai-, illetve finanszírozási kihívások. A rezsi- és beszállítói költségek növekedése, a csökkenő látogatottság és a fellépések elmaradása sok klubot működési modelljének újragondolására kényszerített. A klasszikus klubműfajok túl szükséges volt bővíteni a repertoárt, így megjelentek az élményfókuszú formák: az after partyk, a gasztronómiai rendezvények és a minifesztiválok. A kutatás egyaránt kitér a fővárosi és vidéki klubszíntérre.
A tanulmány szerint a siker kulcsa az, hogy a klubok képesek legyenek technológiailag innovatívak, kulturálisan érzékenyek és közönségközpontúak maradni. Az élményalapú megközelítés külföldön egyre hangsúlyosabb: interaktív fényshow-k, illateffektek, tematizált események és AI-alapú ajánlórendszerek mind-mind részei lehetnek a jövőbeli hazai klubélmény megteremtésének.
A kutatás rávilágít arra, hogy a közönség egy része a nosztalgia miatt tér vissza a klubokba, míg mások a közösségépítő hangulatot keresik. Azonban a jó élőzene önmagában ma már nem elég: a látogatók közösségi élményekre, kapcsolódásra és inspirációra vágynak. A kluboknak nemcsak koncerteket és előadásokat kell kínálniuk, hanem élettel teli, emberközeli tereket is. Azok a helyszínek, amelyek felismerik a változás szükségességét, és lehetőségükben áll, nemcsak túlélni fognak – hanem (újra) központi szereplői lehetnek a hazai kulturális életnek.
A teljes kutatást ezen a linken lehet letölteni.
A feltáró jellegű kutatást a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. az NKA – Hangfoglaló Programiroda megbízásából készítette 2025. áprilisban.
