CD – Grund, 2025
2025. november 14-én jelent meg az idén 35. jubileumát ünneplő vajdasági Faust együttes ötödik magyar nyelvű albuma. A jövő suttogása című CD-n nyolc új szerzemény, egy Omega feldolgozás és az ahhoz kapcsolódó sajátos intró szerepel.

A 2021-es Mindenhol CD billentyű-centrikusabb kitérője után a Faust visszatért a csapatra korábban is jellemző direktebb rock megszólaláshoz. A foglalkozás neve tehát ismét klasszikus hard rock, soft rock, illetve boogie rock, méghozzá annak is az eredeti, sallangmentes, régisulis változata. A zenei megoldások elsősorban a múlt század hatvanas-hetvenes éveinek angolszász és német rockzenéjében gyökereznek. Miközben a szövegek és a körítés szintúgy a hőskor klasszikusait idézik.
Íme, egy valódi zenét játszó rockzenekar, amelyik nem a jól hangzó semmiségekkel operál, nem a narkós nyavalygásban utazik, nem kétfröccsös kocsmabölcsességekkel kínlódik, nem frázisokat puffogtat, nem ment el agyament ezós megfejtésekbe, nem uszít, és nem taszít reménytelenségbe.
Kishazánkban hasonlóan pozitív és magvas üzenettel talán csak az Android, a HitRock, az iLand, a Kugli, a Nomad, a Novelzone, a Mudfield, a Solaris, a Storm The Studio, a Telegram és a VálaszÚt jelentkezett még rajtuk kívül az elmúlt pár évben, a szerzőik, előadóik többségében hasonlóan gazdag zenei múltja után. Mert mindvégig értelmes és tartalmas mondanivaló jellemzi a zenekar 35. évfordulójára megjelent A jövő suttogása című Faust korongot. Mi több, példaértékű mondanivaló.
Már a borítókép is sokatmondó: a pusztuló beteg Föld a boldogság kék madara és a remény angyala között foglal helyet. Vagyis a helyzet rossz, de nem reménytelen. A negatív tendenciák ellenére is meg kell őriznünk a hitünket, emberségünket, pozitív világképünket, építő hozzáállásunkat.
A dalcsokor ennek megfelelően elég komolyan belecsap a lecsóba. Van itt minden, ami napjaink emberét nyomaszthatja: komolyan veendő környezetvédelmi téma, szereplés utáni őszinte bohóc vallomás, áthallásos Dűne-dal, szerelmi csalódás utáni talpra állás, vagy épp a ránk ömlesztett negatív- és kamu-hírek között megbújó aktuálpolitikai kavarodás. De egyik sincs kioktató vagy köldöknézős módon, mindenről lemondva, végtelen depresszióval, önfeladó módon vagy az elefántcsonttoronyból letekintve, önimádó szemszögből, mindenkit lenézve, gizdán megfogalmazva. Sokkal inkább az egészséges életszemlélet dominál és persze a minden nehézséget áthidaló belső derű, a legnehezebb időkben is élő és éltető remény. Mert így is lehet. Mert csak így lehet. Túlélni, talpra állni, továbblépni.
Tibor orgánuma és előadása gyakran Deák Bill Gyuláéra emlékeztet, máskor meg a fiatal Vikidál Gyulát idézi. De nemcsak a hangja erőteljes, hanem dinamikus előadásmódja és felvételeken is átütő általános vitalitása is átlagon felüli. Bár idén már a hetedik ikszet tapossa, simán letagadhatna tizenöt-húsz évet. Nem, nem túlzás, nem tévedés, tessék szépen meghallgatni. Lehetőleg rendes hangcuccon, minőségi hangfalakon, CD-ről, a fülrontó okostelefonokat a lehető legmesszebb elhagyva…
Mindeközben a zenekar megbízhatóan hozza a jól bevált hard rock hangzást. A rocker füleknek oly kedves és kellemes, jól eltalált gitár soundokért külön dicséret jár. Az összkép szinte tökéletes. Talán csak a mélyek hangosabbak kicsit a kelleténél, mert nagyobb hangrendszeren néha bizony hajlamos kissé torzulni a basszus és a lábdob.
További erény, hogy az Omega feldolgozás is kellően egyedi lett. Különben nem is volna sok értelme az ilyesminek. Már maga a dalválasztás is magas művészi, előadói intelligenciáról árulkodik. Mert nem feltétlen áll mindenkinek minden jól. Ráadásul az album egészéhez is illik az ilyesminek illeszkedni. Jelentem, sikerült! A konkrét Tízezer lépés átdolgozás előtti Intro pedig valóban hab a tortán. Bár sajnos megint csak kevés vájtfűlű fogja tudni valóban a maga helyén értékelni.
Mindent összevetve A jövő suttogása egy példaértékű rockalbum, melynek daltermése ráadásul olyannyira rímel a magyar néplélekre, hogy akár már most is tanítani lehetne. Sőt, kéne is. És most következik a dolog sci-fi álmodozás része. Ugyanis meggyőződésem, hogy egy komolyabb kiadóval és elkötelezett, vérprofi, hozzáértő promóciós csapattal a hátuk mögött könnyen lehetne tömegeket a banda rajongójává tenni. Épp csak az akarat, pénz, paripa, posztó hiányzik hozzá, meg persze egy fokkal egészségesebb médiakörnyezet. És ezzel akár elérkeztünk egy lehetséges következő Omega feldolgozáshoz is…
Jöjj, ha üveg mögött nézheted, mi jó,
Jöjj, ha titkolják, mert nem neked való,
Jöjj, ha választ nem kapsz, mégis kérdezel,
Jöjj, ha a falon kívül másoké a hely!
De A jövő suttogása többek között attól is jó és aktuális, hogy arra tanít, hogy sose adjuk fel. Mert nem a körülmények számítanak, hanem a pozitív szellemiség, a lélek és a szív. Sok ilyet még! Le a kalappal Tibiék előtt!
Faust – A jövő suttogása
CD 2025
Cindrić Tibor – ének
Čanji Robert – gitár
Milošević Dragan – basszusgitár
Popov Dragoslav – dob
1. Fellegek vándora
2. Néha nehéz elindulni
3. A világ tüdeje
4. A sivatag hercegnője
5. Kék madár
6. Miniszter úr
7. Szegény bohóc
8. Valahol valaki vár
9. Intro
10. Tízezer lépés










