Jake Shimabukuro - Mick Fleetwood: Blues Experience

40 Below Records

Nem tudom, készült-e olyan blues album, ahol az ukulele a legfőbb hangszer, egy olyan instrumentum, mely a hawaii népzene fundamentuma.

Jake Shimabukuronak Mick Fleetwooddal logisztikailag nem volt nehéz összehozni a kollaborációt, hiszen mind a ketten a Hawaii Szigeteken élnek. Jake repertoárjában nem szokatlan mástól vett dalok feldolgozása, hiszen karrierje során már játszott például Beatlest (In My Life, While My Guitar Gently Weeps), Pink Floydot (Wish You Were Here), Led Zeppelint (Going To California), Queent (Bohemian Rhapsody), Chick Coreát (Spain), sőt, Fleetwood Mac-et is, tőlük az 1975-ös évjáratú Landslide-ot értelmezte újra.

Ő és Mick Fleetwood ezúttal kilenc dalt vettek fel az albumra, ebből egy a saját szerzemény, a többi jól ismert, más nagynevű előadók által játszott dal. Tulajdonképpen ez is egy Jake Shimabukuro-album, ő a főszereplő, Fleetwood inkább a nevét adta hozzá, elvállalva a dobkíséretet.

Afféle emléklemezről beszélünk, hiszen, Gary Moore, Jeff Beck, a Procol Harum (Gary Brooker), Albert King, Peter Green vagy Christine McVie dalainak sajátos feldolgozásait halljuk. Jake bátran hozzányúlt a dalokhoz, hiszen a például a alaposan kidíszítette Procol Harum Whiter Shade Of Pale-jét vagy Gary Moore örökérvényű bluesballadáját, a Still Got The Bluest, itt amúgy nagyon tisztán szól a hangszere. Az album egyik húzófelvétele Neil Young Rockin’ In The Free Worldje. Ez egy sodró tempójú nóta eredetileg is, Jake alaposan megtépi benne hangszerének húrjait, a végén igencsak felpörög az egész. Nagyon jó a Need Your Love So Bad lassú bluesa, amit a Fleetwood Mac tett híressé még a Peter Green-korszakban, később Gary Moore is játszotta, Ezen a felvételen érzelmes pengetéseket kapunk Jake-től. Hasonló szellemben muzsikál Stevie Wonder szerzeményében, a Cause We’ve Ended As Loversben, ezt Jeff Beck szintén feljátszotta a stúdióban. Jake itt duettet ad elő a kitűnő bluegitárossal, Sonny Landreth–szel, még teltebbé téve a harmóniákat és a megszólalást, Az egyetlen saját tétel a Kula Blues tradicionális darab, Michael Grande-nak is jut szerepe egy zongoraszóló erejéig és ez a felvétel így teljes. A lemezen több dalban is kiváló billentyűs témákkal húzódik meg a háttérben.

A záró darab a Fleetwood Mac Song Birdje, amit a néhai Christine McVie írt az elképesztő példányszámban elkelt ’Rumours’ albumra, azonban itt más értelmet nyer a szöveg. Jake természetesen átalakította a zenét a saját szájíze szerint, viszont halljuk Mick Fleetwood hangját, aki nem énekli a dalt, hanem mondja a szöveget, így köszön el elhunyt társától. Megható és nagyon nemes gesztus, nagyszerű fináléja egy kiváló lemeznek. Ez még egyszer, egy hangszeres verzióban is meghallgatható bónusz felvételként.

Jake Shimabukuro bolygónk egyik legnagyobb ukulele-művészenem úgy kezeli a hangszert, mint ahogy az átlag játékosok teszik. Már korábban is bizonyította, hogy igenis otthon van a rockműfajban és képes hangszerére átültetni a stílus örökzöld témáit. A lemezen hallható kilenc szerzeménynél nem hagyományos módon szólal meg hangszere, raktak rá torzítást, visszhangot, néha a megszólalást nem egyszerű megkülönböztetni egy gitártól. Nem kis teljesítmény gitárcentrikus szerzeményeket ukulelén reprodukálni, ugyanis a zenei leletőségek szűkebbek, a hat húr helyet csak négyben gondolkodhat az előadó és a menzúra is jóval rövidebb.

Nagyon spontán, élettel telei ötvenpercet hallunk, hiszen az egészet egy kétszer három napos stúdió-jamelés alkalmával vették fel – teljesen élőben, bizonyítva, hogy a rockzene igenis egy élő műfaj, akkor a legjobb, ha csak úgy spontán kitölti a hallgató hallójáratait. Két zenei világ összetalálkozott és összehoztak egy egzotikus blueslemezt, ami kiválóan sikerült.

Dalcímek, az eredeti előadókkal:

1, Cause We’ve Ended As Lovers (Stevie Wonder, Jeff Beck)
2, Rollin’ N Tumblin’ (tradicionális)
3, Need Your Love So Bad (Fleetwood Mac, Gary Moore)
4, Kula Blues (saját szerzemény)
5, Whiter Shade Of Pale (Procol Harum)
6, I Wanna Get Funky (Albert King)
7, Still Got The Blues (Gary Moore)
8, Rockin’ In The Free World (Neil Young)
9, Songbird (Mick spoken word) (Fleetwood Mac)