2 CD / 2 LP – Solaris Music Production / Moiras 2025
Röpke 25 évvel a Meeting Point után 2025. december 7-én végre megérkezett Erdész Robi régóta várt második szólóalbuma, a Welcome To My Brain. Az előzetes tervekkel ellentétben azonban mégsem CD+DVD formátumban látott napvilágot a kétfelvonásos prog rock szvit, hanem dupla CD-n, valamint a történetet alaposan kibontó kétkötetes sci-fi regény formájában. Egy újabb korszakos jelentőségű mű született, mely nemcsak tartalmát tekintve kimagasló, de a hangszeres játékot és a hangzását is csak szuperlatívuszokban lehet értékelni.
Van néhány ihletett szerző és előadó, amelyik kitartóan és bátran menetel a világtrendekkel szemben. Hiába az egyre döbbenetesebb méreteket öltő általános zenei igénytelenség, az egyre gyatrább minőségű felvételek, vagy az egyre primitívebb dalszövegek, bennük él a közlésvágy, bennük szilárdan megvan az általános igényesség, hogy csak és kizárólag jót szabad kiadni a kezeik közül, szerencsénkre ők még mindig eredményesen dacolnak a korszellemmel. Erdész Róbert feltétlen közéjük, a megkérdőjelezhetetlen zenei és produceri példaképek közé tartozik, miként maga a Solaris-családfa is ihletett, igényes művészekből és válogatott tehetségekből áll. Ezért bár kirívóan sokat kellett rá várni, mégsem rossz érzés, sőt, kifejezetten jó dolog, hogy végre elkészült és kézbe vehető, CD-játszóba tehető a Welcome To My Brain album.
„A zenét 2003-ban kezdtem el írni. Nem sokkal az után, hogy megszületett egy rövid írásom, amolyan science-fiction novella-féle, ami ötletadója lett a zenének, és később az egész projekt címadójává is vált. Együtt épült a dupla albummal – két kötetes regénnyé. A zene a történetet követte, a történet a zenét. A kiindulási pontjuk azonos: egy halálraítélt tömeggyilkos ítéletvégrehajtásának pillanataiba kapcsolódunk be. De nem, nem egy kivégzésről van szó. A világ, ahol az illető él, nem tűri a halálos ítéletet. Személyiségmódosításnak hívják a beavatkozást, amit végrehajtanak az elméjében. Egy különleges neurológiai trip során végigzongoráznak az emlékein, és minden agresszív eseményhez olyan érzeteket kapcsolnak, amik megakadályozzák a hasonló indulatok felszínre törését – egyúttal utat nyitva olyan, rejtett képességek felé, amiket addig elnyomott a személyiség korábbi arculata. A zene ebből az ötletből született. Ebből az elmében tett, csapongó utazásból. Leültem a zongorához, és közel másfél órán keresztül (hasonlóan a fenti történethez), random szörföztem a fejemben felbukkanó dallamok között. Később ez a zongora-felvétel lett a dupla album zenei vezérfonala, olyannyira, hogy megtartottam az eredeti sávot, nem vettem fel újra, nem tisztáztam le. Ehhez hangszereltem. És ebbe kapcsolódtak be aztán azok a zenész barátaim, akikkel együtt alakítottuk ki az album végső arculatát.” – Erdész Róbert
Maga a nagy mű tehát a kétkötetes, Isten hozott az elmémben címet viselő sci-fi regényben olvasható érdekes és erősen tanulságos történet kísérőzenéje. Kompozíciók, melyek a kötetekben foglalt sztorikhoz tartoznak, azok aláfestéséül szolgálnak. Mint mondjuk a Polly Samson A Theatre For Dreamers regényéhez tartozó Yes, I Have Ghosts című David Gilmour EP CD. Vagy megfordítva, a Welcome To My Brain dupla anyag, mely egy komoly és egyben komolyan is veendő koncept-album, az Isten hozott az elmémben regény ismeretével válik teljessé. Nézőpontja válogatja. Mindenesetre a műcímek és a dalcímek okán még annak is egyértelművé válhat az összefüggés, aki soha még egy Erdész-regényt vagy -novellát sem olvasott. Mi több, a dupla lemez szinte ordítva kérlel, hogy olvasd el a hozzá tartozó történetfolyamot is.
Mivel magam már túl vagyok rajta, csak annyit mondhatok, hogy megéri. Nagyjából úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a Marsbéli Krónikák III. – Mi vagy M.I. három prog rock szvitje a három kapcsolódó Erdész-novellához (ZOO Galaktika, A Bárka, Álomvölgy). Igen, tudom, hogy ma már nem divat olvasni. Meg, hogy „nincs idő” leülni a hifi elé, kéretlen reklámok nélkül, egyben és figyelmesen végighallgatni hatvan-hetven-nyolcvan percnyi zenét, pedig dehogy nincs! Sőt, ezekben igenis merjünk maradiak lenni! A Welcome To My Brain / Isten hozott az elmémben ugyanis egy valóban kiemelkedő, komoly zenei és irodalmi teljesítmény, mely megérdemli, hogy mi magunk is komolyan álljunk, illetve üljünk hozzá. Persze ezúttal is működik a vetés és aratás vastörvénye. Aki nem akar beletenni magából, az idejéből, a figyelméből a műélvezetbe, az nem is fog belőle túl sokat kapni.
Őszintén megvallom, hogy bár Erdész Robi híres a maximalizmusáról, sosem hittem volna, hogy előbb lesz hifiben, majd a vitrinben Peter Gabriel I/O albuma, mint a régóta készülő Welcome To My Brain. Főleg, hogy néhány éve már majdnem megjelent, de egy furcsa online szóváltás követően aztán mégsem. Akkor látszólag nyomdai, tipográfiai dolgokon úszott el a dolog, mindenesetre újabb hosszas várakozás vette kezdetét.
A tipográfiába persze akár most is bele lehetne kötni. Mert bár a négypaneles digipak csomagolás egyszerűen gyönyörű, az első hátsó oldalakon látszó képek a regényhez kapcsolódnak, míg a belső oldalak a szupergroupnak is beillő zenéscsapatot vonultatják fel, sajnos a választott betűméret, a fonttípus és a színek összessége miatt a CD-borítón lévő közlések a szó szoros értelmében olvashatatlanok. Sokszor leírtam már, most sem vagyok rest megismételni, hogy ami a monitoron jól néz ki, az nyomtatásban már nem feltétlen működik. Ergo a borítótervet valós méretben ki kell nyomtatni, majd egy tetszőleges nagymama kezébe adni. Ha el tudja olvasni, mehet a nyomdába. Ha nem, legyenek szívesek, tessenek még játszani egy kicsit a betűkkel!
A kivételesen jó hangfelvételt valóban válogatott vendégsereg hozta össze. Kapásból van ugye három Solaris, illetve Napoleon Boulevard tag: Erdész Róbert, Kollár Attila és Gömör László, akik sok más kitűnő produkcióban is remekeltek már együtt és külön-külön is az elmúlt évtizedekben (Cabaret, Musical Witchcraft, Invocatio Musicalis, Nostradamus stb.). Aztán a csodás hangú Ullmann Zsuzsa, a Cabaret énekesnője, Robi projektjeinek állandó szereplője. Továbbá Szirtes Edina Mókus hegedűművész, Szendőfi Balázs, a MindFlower basszusgitárosa, Gáspár Gergő, a Love Band dobosa, Erdész Tamás (MOKO Music) gitáros, énekes, aki egy dalban szerzőként is jeleskedik és Muck Ferenc szaxofon-virtuóz (Pege Aladár Band, RABB, Besenyő Blues Band, Muckshow, Djabe, Muck Trio, Groupensax, Blusberry, stb.), szintén gyakori Erdész Róbert-, illetve Solaris-vendégművészek.
Végül, de messze nem utolsósorban a Welcome To My Brain kiemelten fontos résztvevője Varga János, az East egykori szólógitárosa, egy élő legenda, aki az eltelt időben szintén számos fontos, emlékezetes és maradandó projektben vett részt. Aki mind saját, mind mások produkcióiban folyamatosan világszínvonalon alkot. Így például a Solaris Nostradamus – Próféciák könyve albuma mellett többek között a Crack Orchestra, az Energy Project, a Cik-Cakk Company, a Varga János Project, az Art Reactor, a Mediterrán Combo, a Hobo Blues Band és Hobo lemezein is brillírozik.
Nem véletlen hagytam Janót a végére, mert ez a dupla album nem Solaris. Robi világa ugyanis érezhetően szélesebb, néhol elvontabb, máshol meg kifejezetten világzenésebb, mint az anyazenekaré. Mindehhez pedig kitűnő partner Varga János, aki a maga univerzalitásával, zsenialitásával, művészi alázatával bármit le tud követni, ki tud szolgálni, meg tud koronázni. Így aztán játszi könnyedséggel gurulnak ki a kezei közül, mondjuk barokkos vagy latinos futamok, boleró vagy space rock lebegés, ha az adott mű aktuális tétele épp azt kívánja.
Az anyag harmadik főszereplője Kollár Attila, akinek fuvolajátéka mindig mindenkor mindenhol élményszámba megy, mégis valami elképesztő érzékkel tud a bármilyen kompozícióhoz alkalmazkodni. Ha épp úgy szükséges, a háttérbe húzódni. Máskor meg a prímet vinni. Istenadta tehetség. Akárcsak a projekt másik fúvósa. Mucky ezúttal aránylag keveset fúj, de minden egyes hangja tanítanivaló. Bevallom, nálam sokszor még úgy is ellopta a szaxofon a showt a többiek elől, hogy tényleg mindenki zseniális a maga posztján.
Az énekhang és a vokális témák nyomán természetesen azonnal eszünkbe juthat még a Cabaret együttes, annak is leginkább a Taya Geyzirrah című opusa, vagy akár az újjáalakulás utáni Solaris albumok is. Összességében viszont talán mégis Mike Oldfield klasszikus lemezei a legközelebbi párhuzamok. Ahol a szerző nem konkrét dalszövegekkel akar üzenni, hanem inkább csak önmagában valamelyik szép női hanggal, különleges dallammal, kvázi hangszerként használva a hangszálakat.
Van ugyanis egy, az évek, évtizedek alatt kikristályosodott, kifejezetten Erdész Robira jellemző sajátos zenei világ. Mely nemcsak a Cabaret dalokban vagy a szólólemezein érhető tetten, hanem ennyi idő után már nagy magabiztossággal felismerhető a Napoleon Boulevard és a Solaris albumokon belül is. Ez a sajátos dallamvilág pedig nem prog rock, még csak nem is rock, hanem sokkal inkább egyfajta etnóba oltott romantika. Mint mondjuk, mikor Csajkovszkij különféle népek zenéjének megidézésével meséli el a Diótörő történetét. Vagy mikor Dvořák szláv dallamok bevonásával jelenítette meg az érzelmek széles skáláját. Ezáltal pedig akár szavak nélkül is közvetítve a művészi üzenetet, aktuális közlendőt.
Amitől Robi kompozíciói mégis változatos, egyben hamisítatlan prog rock felvételek lesznek, az a tálalás, a hangszerelés, illetve a dalfüzérek szvit jellege. Amihez elengedhetetlen a progresszív műfaj finomságaira érzékeny hangszeres virtuózok, illetve a hangjukkal, gesztusaikkal szavak nélkül is üzenni tudó felsőkategóriás énekművészek csatasorba állítása. Ami ezúttal is maradéktalanul sikerült. Az elejétől a legvégéig zseniális.
A Welcome To My Brain kettős album nagyjából 77 perces anyaga amúgy elfért volna egy CD-n is, de érteni vélem a szétosztást. Mindenesetre az ismerkedés időszakában azon egyszerű elvet követtem, hogy az Isten hozott az elmémben első kötetének olvasása alatt az első korong pörgött, körbe-körbe, míg a második rész alatt a második CD.
Nehéz részeket kiemelni, talán nem is érdemes, mert a nyolc hosszabb-rövidebb Welcome To My Brain kompozíció minden tekintetben egységesen magas színvonalú. Melyek ráadásul hangulatilag is kirajzolnak egy szép ívet. Mindezt talán azért is érzem így, mert egyszerre kezdtem olvasni a történetet, illetve hallgatni a hozzá tartozó rock szvitet. De azt hiszem, ez így is van rendjén. Mert a Welcome To My Brain / Isten hozott az elmémben egy régisulis multimédiás mű. Így érthető meg és nyugtázható békében az is, hogy a videó-tartalom csak később érkezik. A könyvhöz ugyanis sokkal jobb, ha az olvasó agyában jelennek meg a képek, a vizualitás, mintha azokat készen kapná az ember. Ez az, amit a leülős, odafigyelős, vagy az olvasás mellé járó zenehallgatás is szintén ki tud váltani, fel tud erősíteni. Fel is erősíti. Élmény így sci-fit olvasni.
Már csak azért is, mert végül így nyer még újabb értelmet a Welcome To My Brain / Isten hozott az elmémben címválasztás. Ugyanis maga az elmés történet is részben egy agyi beavatkozásról, elme-manipulálásról szól. Melynek olvasása közben természetesen a szerző elméjébe is betekintést nyerhetünk. A feldolgozás és a végső konklúzió azonban már az olvasó, hallgató, befogadó elméjében történik meg. Nagyjából pont úgy, mikor a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben olvastunk lelkesen minőségi sci-fi irodalmat, miközben a lemezjátszón vagy a magnetofonon prog rock mesterművek forogtak.
Ide tartozik, hogy a projekt legszűkebb keresztmetszete ezúttal is a vinil változat. Viszont mivel a Welcome To My Brain CD eleve prímán szól, az LP verzió pedig inkább csak egy szemet gyönyörködtető, gyűjtői darab, mindenki maga döntheti el, mire van szüksége. Miközben az Isten hozott az elmémben kétkötetes regény viszont szervesen összetartozik a zenével, hogy nemcsak megvenni, hanem elolvasni is érdemes, majd újraolvasni is erősen ajánlott.
Ismét egy „év lemeze” címre esélyes, felsőkategóriás produkció született a Solaris berkeiben. Őszintén kíváncsi vagyok, meddig jut majd el egy olyan eszement világban, ahol még országos média- vagy „szakmai” díjkiosztó szinten is simán félre lehet pöccinteni bármit, ami érték. Még az olyan zseniális progresszív CD-ket is, mint az Android Wordless Scriptum, a Mandrake Moon The Missing Pieces vagy a Mini Akusztik Trió Nyitott kapu Bartók költői világára anyagai. Ezzel együtt szívből remélem, hogy nem kell újabb 25 esztendőt várnunk a következő Erdész albumra!
Minden elismerésem!
Erdész Róbert: Welcome To My Brain (Isten hozott az elmémben)
2CD / 2LP 2025:
Erdész Róbert – billentyűk
Varga János – gitár
Kollár Attila – fuvola
Muck Ferenc – szaxofon
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Ullmann Zsuzsa – ének
Erdész Tamás – gitár, ének
Szendőfi Balázs – basszusgitár
Gáspár Gergő – dob
Gömör László – dob
CD 1:
1. Belső utazás (Voyage Within)
2. A harag hullámai (Waves Of Rage)
3. Képtelen tánc (Absurd Dance)
4. A nyugtalanság szimfóniája (Symphony Of Disquietude)
5. Szavak, csak szavak – ez mindenünk (Words Are All We Have)
CD 2:
6. A remény suttogása (Hope Whisper)
7. A harag visszhangjai (Echoes Of Anger)
8. A háború felfalja az övéit (War Devours Its Own)
