A Sirius XM – Volume rádió készített egy interjút Dave Grahannel /Depeche Mode/ október 6-án, ami 7-én került adásba és a Youtube-on is elérhetővé tették az anyagot. Lori Majewski beszélgetett Dave-el az új albumról, aminek előzetes klipje/dala október 8-án került ki a nagy zenemegosztón is. Az új album november 12-én jelenik meg.
Mi most az interjú rövidített, szerkesztett változatát adjuk közre.
Dave: Szia Lori, hogy vagy?
Lori: Jól vagyok, te hol vagy most?
Dave: A Monsouri házamban vagyok, sok időt töltöttem itt az elmúlt másfél évben, néha a családommal, néha nélkülük. Már húsz éve megvan ez a ház, szeretek itt lenni, úgy mint a Manhattani apartmanemben is, mert szeretek a tengerparton sétálni.
Lori: Azért költöztél Los Angelesbe, Malibu-ba, hogy felvedd a Soulsavers anyagát?
Dave: Egy kicsit azért is… Tudod, mi 2019 novemberében készítettük ezt az albumot, és amikor
Rick Rubin, az American Record producere éppen egy hónap pihenőt tartott, akkor Rich Machin és én kihasználtuk ezt a lehetőséget és tíz zenésszel élőben vettük fel az album anyagát. Nagyon sok előkészületi munka előzte meg a felvételeket.
Lori: Élőben vettétek föl az anyagot? Ezek a dalok nagyon jó hangulatot árasztanak… Tegnap este kaptam meg a felvételeket, és jónéhányszor meghallgattam már. A hangod és maga a helyiség varázsa, ahol felvettétek a zenét, adta ezt a tökéletes hangulatot.
Dave: Pontosan így van, mert rossz kimenetele is lehetett volna, ha a helyszín nem a megfelelő lett volna. Ezekkel a zenészekkel már dolgoztam néhány albumon, de ez volt az első eset, amikor mindannyian egyszerre voltunk a stúdióban. Nem volt megengedve a rájátszás, élőben nyomtuk egyszerre a számokat, éppen ezért addig játszottuk a dalokat, amíg elfogadhatónak nem tartottuk a felvételt.
Történt olyan is, hogy ki kellett mennem egy kávéért a stúdióból a konyhába, és amikor visszatértem, a hangmérnök éppen visszahallgatta az egyik dalt, és mondta, hogy: javitani kell az egyik részt! Mondtam neki, hogy: minden így marad… Összevitatkoztunk egy kicsit – egyébként sem kedvelt, akkor ideges is lett rám. Mostanában beszélgettem vele a “kis incidensről” és mondta, hogy: teljesen igazam volt!
Egy hét alatt hét dalt vettünk fel, és kialakult a megfelelő sorrendje az albumon a szerzeményeknek, ami nagyon fontos, mert mind egy-egy történetet mondanak el.
Lori: Az egyik kedvencem a “Like The Wine”. Azért ez a dal, mert már régóta józan életet élsz, és ez a nóta nem vezet az “őrületbe”!
Dave: Figyelj, csak azért, mert letettem az alkoholt és a drogokat, attól még vannak jó dolgok, jó ötletek a fejemben… Ha-ha-ha! Remélem, ez később sem lesz rosszabb majd!
Az említett dal nagyon jól illik a “Strange Religion” és a “You Have To Go To Held My Baby Last night” nóták közé, mert igaz szeretetet, szerelmet mutat, olyat, amit érzel…
Lori: Így csinálod a Depeche-el is?
Dave: Igen, általában amikor először jövünk össze, Machin és én próbáljuk megtalálni a megfelelő hangnemet, tempót – dobgépet szoktunk használni ilyenkor. Én már előre szoktam dolgozni az ének részeken és a stúdióban már úgy éneklem a producernek és a társaimnak a dalokat, hogy kidolgozott témák vannak, amiken már hónapokat dolgoztam.
Lori: A “Dark End Of The Street” egy fantasztikus nyitódal az albumon. Miért ezt választottad erre a szerepre?
Dave: Egy éve, amikor elküldtem Martinnak az “Impostor” albumot, mondta nekem, hogy a ”Dark End Of The Street” a kedvence. Tudod, mi olyan albumot akartunk létrehozni, ahol a blues és a gospel stílusok megtalálhatóak. Élőben mindig úgy szólalunk meg, mint az albumon és ez a lényege az “Impostor”-nak!
Lori: Mi a története az albumnak? A dalok a megfelelő sorrendben vannak és nagyon konkrétak…
Dave: Igen, nagyon konkrétak a dalok, és a sorrend is az. Ezt jön át az együttes által, a hangom által, az érzelmeim által… Ezek a dalok nagyon sokat jelentenek nekem.
Tudom, hogy mi az, amit korábban jól csináltam, mi az, amit nem, és mi az, amit még tennem kell a hátralévő időben. Tudom, hogy csináltam ezt-azt, szar dolgokat is, és ezek az eszemben vannnak a mai napig. Ha-ha-ha! A kijelentéseim sokszor bajt okoznak, de itt vagyok újra, és a legjobbat akarom!
Az elmúlt néhány évben próbáltuk megtalálni, hogy hogyan lépjünk előre az életben… De minden annyira felgyorsult, és ez a pandémia is egy nagyon furcsa dolog, ami lezárásokat hozott!
Lori: New Yorkban voltál ezekben az időben?
Dave: Igen, ott voltam a feleségemmel, a lányommal, Stella Rose-al, és a fiammal, Jimmy-vel. New York olyan apokaliptikus várossá vált már! Minden olyan, ahogy a filmekben látjuk, ugyan az történik… Ez egy őrült város, ahol a szeretet és az utálat is jelen van. Egy szellemvárossá vált New York!
Lori: Amikor hallgattam a “Smile” című dalt, az tűnt fel, hogy a kétségbeesés és a remény is benne van…
Dave: Ezt fontos felismerni. Egyébként mindegyik dalban előfordul mindkettő. Úgy érzem, az album dalsorrendje egy utazásra visz el, amiben kétségbeesés, sötétség és nagy remény is van. Ez mutatja azt is, hogy elfogadom, ahol most vagyok!
Lori: Hol tartasz az életedben? Te egy híresség vagy, bekerültél már a ROCK AND ROLL HALL OF FAME-be is! Sokmindent elértél, most merre tovább?
Dave: Majd meglátjuk! Voltak időszakok, amikor nem voltam jól, nem tudtam, mit hoz a holnap, de most megelégedés tölt el. Vannak furcsa érzések is bennem, amikor idegeskedek dolgokon, mint például az öregedés… A sok munka az évek során, a csodálatos emberek, akikkel együtt dolgoztam… Most hálás vagyok mindenért!
Soha nem felejtem el a “101 Pasadena” koncertalbum készítését, olyan, mintha tegnap lett volna. Akkor úgy éreztük, hogy az az utólsó, az a vég… De tudod, néha most is így érzek időnként!
Lori: Szeretnék neked gratulálni az Impostorhoz, a Soulsavershez és a ROCK AND ROLL HALL OF FAME beiktatáshoz is! Rajongók ajtókat törtek be, hogy láthassanak téged ott! Láttad mostanában a zenésztársaidat?
Dave: Amikor besétáltunk a stúdióba, mi ugyan olyanok voltunk, mint három iskolás gyerek, akik azért küzdöttek, hogy egy kicsivel jobbak legyenek a másiktól. Olyan volt ez, mint egy vígjáték az együttesben – furcsa, tragikus és vídám is, olyan filmszerű!
Lori: Gratulálok az albumhoz, és csak azt mondhatom, hogy TETSZIK!
Szerző: Sirius XM – Volume, fordította: Kiss István Csibész
