A hatvanas-hetvenes évek legkarizmatikusabb gitárosa tavaly február 6-án töltötte volna be hetvenötödik életévét. A járványhelyzet okozta bizonytalanság miatt a jeles évfordulóról való zenés megemlékezés akkor elmaradt, de 2022. április 30-án nagyszabású koncerttel, pódiumbeszélgetéssel, valamint fotó- illetve rocktörténeti kiállítással tisztelegnek a magyar gitárkirály emléke előtt – mint arról korábban a Rockinform hírt is adott. Mi egy sorozattal kívánunk tisztelegni a legendás muzsikus emléke előtt, aki 40 éve, 1982. október 18-án hunyt el 36 évesen.

A sorozatunk anyagai a rockinformos kollégák archívumából valók – korábban megjelent cikkek-, így fordulhat elő, hogy az élők sorából már eltávozott személyek is szerepelnek korabeli interjúkkal, illetve az időmeghatározások is az eredeti megjelenéshez igazodva értendők.

„Igazi vezéregyéniség volt…”

Miklós Tibor (1947-2013) szövegíró, rendező, a magyar musical egyik meghonosítója, a Rock Színház alapítója. Munkásságát 2009-ben életmű-díjjal ismerték el. Tibort Radics Bélával történt megismerkedéséről, barátságukról és közös munkájukról faggattam.

Bélát a Danuvia Művelődési Otthonban – vagy, ahogy akkoriban emlegettük: „Via”- ismertem meg, amikor épp szétválás előtt volt a Sankó Zenekar (vagy Group), talán ez volt az utolsó fellépésük. Bélát és Csucsut (Csuha Lajost) Dancsák Gyuszi, az akkori első számú (és éppen egyetlen) szerzőtársam mutatta be. Mind a két srác nagyon rokonszenves volt, azonnal el is köteleztem magam az új formáció mellett. Harmath Bercit már én ajánlottam énekesnek, vele és a bátyjával, Amadéval együtt voltunk a Febris nevű bandában, Amadé osztálytársam is volt. Az új együttes nevét – Sakk-Matt – is akkor este tudtam meg, és a buli végén a dobossal, Hőnig Rezsővel is megismerkedtem. Egyébként Sankóék is nagyon jó banda voltak, bár azon a bulin már érezhető volt a feszültség Béla és Sankó között. Béla azért is tiltotta olyan sokáig a zenekaron belüli italozást, mert látta az akkor épp piás korszakát élő Sankón az ital rombolását. Azt hiszem, hogy Dancsák is azon az estén ajánlotta basszusgitárosnak Miklóska Lajost, de lehet, hogy már ő is felbukkant a Viában (Danuvia Művelődési Ház – a szerk.).

„Béla igazi vezéregyéniség volt, rengeteg elszántsággal és akaraterővel, elvárta a többiektől is a hasonló mentalitást. Persze sokat tudtunk röhögni és csibészkedni is együtt – az Ilyenek voltunkban megírt csajozási és rendőri akciók mind megtörtént eseményeket mutattak be.”

Vasárnaponként közös meccsnézés volt nálunk – nem volt még minden háztartásban tévé-, majd amikor anyukám meguzsonnáztatott minket, elindultunk a Körút felé. Ott csatlakozott Harmath Berci, aki nem szerette a focit, majd – ahogy ismertebb lett a banda és főleg Béla jellegzetes figurája – egyre több rajongó csatlakozott hozzánk, így mire a hőskorban az Emkéhez értünk, olyan volt ez a vonulós dolog, mint egy május elsejei felvonulás transzparensek és zászlók nélkül.

Béla és közöttünk (Csuha, Miklóska, Dancsák és jómagam) csak koncepcionális viták voltak, ezért is maradt meg a barátságunk a Sakk-Matt feloszlása után is. Ő sokkal kevésbé hitt akkor még a saját számok elsődlegességében, mint mi – később persze ő is átlépte a Cream és Jimi Hendrix „árnyékát”, de ez nem volt számára könnyű, mert mint mindenben, a rajongásban is hihetetlenül szenvedélyes volt. Tanultam is tőle rengeteget, és nem csupán ilyen tekintetben.

„Ügyeket soha nem adott fel, fájdalom, hogy önmagát feladta végül. De még betegen, alkoholfüggőként is volt tartása, büszkesége.”

Ma már – úgy gondolom – sokkal jobb gitárosok játszanak az élvonalban, mint az akkori Radics (elsőként hajdani személyes gitárhordozóját, Tátrai Tibit említhetnénk), de mint színpadi, előadói egyéniség, rockguru, talán máig sem akad párja. Többre volt hivatott, mint ameddig jutott, de ez nem ritkaság mifelénk, és az ő tragikus sorsát is megcsócsáltuk már jó párszor jó páran. A hatása viszont máig él – én soha nem fogom elfelejteni, megtagadni. Büszke vagyok a barátságára, ahogy Orszáczky Jackie, Barta Tomi, Bajtala Janó, Latzin Norbert és a többi zenésztárs barátságára is!