Pink Floyd: 50 éves a Wish You Were Here – 3. rész

LP – EMI / Harvest / Columbia 1975

Idén 50 éve készült és jelent meg a Pink Floyd egyik legjelentősebb albuma, a Syd Barrett sorsa és munkássága ihlette Wish You Were Here. A mára már megkerülhetetlen alapműnek számító nagylemezen négy tartalmas kompozíciót tett közzé az együttes, melyhez négy színt és négy őselemet rendelt hozzá a Storm Thorgerson vezette Hipgnosis csoport.

Sorozatunk harmadik része valójában nem egy önálló fejezet. Inkább egy, a Wish You Were Here szimbolikához tartozó függelék, melyet inkább csak a készülő könyvanyag terjedelme okán osztottunk ketté. Akinek esetleg már sok volna az ilyesfajta agyalásból, nyugodtan hagyja ki, a következő fejezetben a konkrét dalokkal foglalkozunk.

Bevezetőül újra a kötelező körök. Mert nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Pink Floyd tagjai az angolszász, illetve részben a skót szellemi elit, az akkori közép- és felsőközéposztály családjai közül kerültek ki. A srácok így nemcsak szupertehetséges, szuperintelligens és szuperérzékeny művészlelkek voltak, de egyben komoly alapműveltséggel, háttértudással és tiszteletet parancsoló olvasottsággal is rendelkeztek. Messze nagyobbal, mint ami napjaink elitjeit jellemzi, hát még az átlagembert.

Syd Barrett, Roger Waters vagy Nick Mason pedig nemcsak a sci-fit, a képregényeket és az angol meseirodalmat bújták –közte az északi neopogány mozgalmak gyerekmeséknek álcázott hagyományőrzéseit, hanem a különféle kultuszok, mítoszok, vallások és egyéb szellemi irányzatok könyveit, szentnek tartott iratait is. Aki egy kicsit jobban elmélyedt a brit rocktörténelemben, pontosan tudja, hogy a múlt század hatvanas éveinek forrongó, formálódó kulturális közegében milyen fontos szerepet játszott a szólás- és vallásszabadság, a szabadságvágy, az istenkeresés, az igazságkeresés és úgy általában a világ dolgainak valamiféle rendező elvének bemutatása. A józanésszel érthetetlen eseményeknek valamiféle értelmezési rendszert adó különféle elméletek boncolgatása.

A Have You Got It Yet filmnek köszönhetően pedig ma már ténykérdésnek számít az a sztori is, amit a pop- és rocktanítással foglalkozó sarlatánok évtizedekig tagadtak, gúnyoltak vagy csak simán a homokba dugták a fejüket, miszerint Syd Barrett beavatást kért Charan Singh Ji-től, de a guru elutasította, mondván túl korai volna. Mindezt ráadásul három szemtanú beszéli el, mélyen egyet érve abban, hogy talán az öreg azt is előre látta, mi fog történni Syd-del, de azt mindenképpen, hogy túl sok lenne neki az elkötelezettség, ami az úgynevezett „szentek útja” követésével jár.

Sok más hasonló sztori is kering. Melyek, ha nem is támaszthatók ennyire egyértelműen alá, de azt feltétlen jelzik, hogy a Pink Floyd tagsága, stábja és környezete igenis kereste az élet értelmét, egy esetleges felsőbbrendű tudatot, illetve az azzal együtt járó transzcendens útmutatást, emberfeletti erőt és bölcsességet jelentő tanítást. Nyilván nem lett minden egyes akkori fiatalból újjászületett keresztény, a Szentlélek vezetését és ajándékait sem kapták meg mindannyian hiánytalanul, de az írásokat igenis forgatták. Aztán, hogy ki mire jutott, például a lelkiismerete megtisztítása terén, már embere válogatja.

Maradván a nyilvánvaló alapoknál, a Pink Floyd már az első két lemezén is jelentkezett néhány furcsa, elvont, néhol akár még morbidnak is értékelhető dalszöveggel, melyek jól jelzik az akkori szellemi útkeresés állomásait. Syd Barrett a Chapter 24 című dal szövegében például a konfucianizmus szent könyveiként ismert Ji csing 24. fejezetét idézi, illetve variálja.

Maga a Piper At The Gates Of Dawn albumcím is egy idézet, Kenneth Grahame skót író Szél lengeti a fűzfákat (The Wind In The Willows) című mesekönyvének hetedik fejezetéből származik, amely egy látomásos találkozást mutat be Pán istennel, aki hajnalban pánsípon játszik. Máig nem tudni, hogy mi lehetett ezzel Kenneth célja. A mesehősök történetét ez a fejezet nem igazán mozdítja előre. Pán sem kerül elő máskor, máshol. A révület viszont Pink Floyd szempontból legalább annyira fontos üzenet lehet, mint A Saucerful Of Secrets borítóján vagy a Cymbaline szövegében szereplő Doctor Strange karaktere. Nem lehet véletlen, hogy a sok-sok klasszikus Marvel képregényhős közül pont a hipnózist és telepátiát alkalmazó, interdimenzionális utazó mágusra került a választás. Állítólag a The Wind In The Willows volt Syd egyik kedvenc könyve, aki gyakran azt a benyomást keltette barátaiban, hogy ő Pan megtestesítője. Az erre utaló becenevét később a róla szóló Shine On You Crazy Diamond rockszvitben is használták, melyben Barrett, mint „Piper” jelenik meg Waters dalszövegében.

Miközben Roger Waters egy újszövetségi részt, János evangéliumának 5. fejezetében szereplő messiási gyógyítást idéz. A Take Up Thy Stethoscope And Walk, mint parafrázis aztán a hallgató értelmezésétől függően lehet gúnyolódás, tiszteletadás, fegyelemfelhívás, szójáték vagy simán gyerekes tréfa is. De biztosan nem véletlen, mert később Roger a Sheep szövegében pedig egy ószövetségi zsoltárt, Dávid király imáját költötte át, egyfajta társadalmi görbe tükörként. Elég meredek végeredményre jutva a 23. zsoltár és Orwell Állatfarm regényének összeházasításával.

Míg a Set The Controls For The Heart Of The Sun szövegrészleteit Waters egy Tang-dinasztia korabeli kínai verseskötetből kölcsönözte. Magyarán, a Floydok már egészen fiatalon is biztosan ismerték és forgatták a különféle vallási- és szentírásokat, miként a világirodalom remekműveit is olvasták.

Ennek megfelelően a Wish You Were Here sokszorosan négyes felosztása, illetve az esetleges ötödik elem azonosítása igen sok éles elmét lekötött már az elmúlt évtizedek folyamán. A tutti megfejtés, illetve az abszolút igazság viszont már csak azért sem jelenthető ki egyértelműen, mert a főszereplők mindmáig, illetve az életük végéig ködösítettek ezzel kapcsolatban.

„Mert kétszer kettő néha öt,
Nem csalás, nem ámítás,
De valóban sokszor hibás a számítás.
Hej, sokszor hibás a számítás,
Hát kétszer kettő néha öt,
Minden tételt félrelök
Egy sokat ígérő szerelmes pillantás.”

Mindenesetre nem haszontalan kicsit utána olvasni a dolgoknak, majd átgondolni az élet nagy kérdéseit és az azokra adott legkülönfélébb válaszokat, mert aztán nemcsak a Wish You Were Here hallgatása, illetve a borítóképek nézegetése lesz nagyobb élmény, de mivel bizonyos dolgok tényleg a bőrünkre mennek, illetve a szívünk, a lelkünk és egyben üdvösségünk is lehet a tét.

„Élsz békés boldogan,
Nagy bölcsen gondtalan,
És egy nap semmi sem megy úgy, mint tegnap.
Váratlan fordulat
Feldúl egy perc alatt,
Csak nézel, s olyan különöset érzel.”

2×2 néha 5

Akkor hát csapjuk bele a lecsóba és túrjunk bele az ősi iratok tanaiba, a Wish You Were Here négyes szimbolikájának és lehetséges ötödik elemének lehetséges értelmezési rétegeiért! A jelszó, konyhanyelv és sokszoros egyszerűsítés. Jelen esetben messze nem irodalomtörténész- vagy filozófusképzés a cél, hanem csak a vonatkozó zeneművekkel és az életünk megjobbításával kapcsolatos gondolatébresztés.

A függelék innentől nyomokban blogok, illetve könyvek, lexikonok és enciklopédiák kiragadott mondatait is tartalmazhatja. Nem túrtam mindennek utána, ki mit és honnét kopizott a maga spirituális, vallástörténeti oldalára. Van, amit lehet és kell is, de van, amit nem érdemes bolygatni. (Ettől függetlenül, ha bárki szeretné, hogy a sorait töröljük, vagy, hogy a valóban általa írt mondatok esetében az idézet után feltüntessük, feltétlen írjon vagy hívjon! ) Mindenesetre próbáljunk meg félig tele pohár mentalitással olvasni! Nem a hibát keresve, hanem azt a pozitív impulzust, ami jobbító-javító szemlélet által mindenki közelebb kerülhet a megoldáshoz. A lemezalbum mondanivalójának a megoldásához. Valamint az életed kibogozhatatlannak tűnő, fájó, fárasztó gubancainak megoldásához is.

„Akik a vizsgán megbuknak,
Ugye, hogy semmit nem tudnak,
De aki mindig tervet készít,
Az is egy érző ember csak.
Mikor a szívről van szó már,
Az, aki számol, rosszul jár.
Ezen a téren sajnos kezdő,
Aki a számtanban tanár.”

Az úgynevezett öt elem tanában az ötödik elemnél, az egyén műveltségének, világképének és szellemi beállítottságának fényében ismételten megjelenik „az elme hatalma az anyag felett”. Az az elmélet, amit a hellenisztikus kultúra annakidején széles körben elterjesztett. A középkori alkímiában sokféle kétes eredményű praktika alapjául szolgált a négy elem plusz kvintesszencia világfelfogás. Az a törekvés, hogy az ötödik elem befolyásolja és átalakítsa a többi négyet. Valahol az ólom arannyá változtatásának ideája is erre vezethető vissza. Ami amúgy szintén megjelenik a Take Up Thy Stethoscope And Walk meglehetősen nehezen értelmezhető szövegében…

A külföldi Pink Floyd fórumokon már egészen az internet szabaddá válása, tehát az 1990-es évek közepe óta zajlik a vita, kezdve a hírcsoportoktól, a tematikus fórumokon át egészen napjaink közösségi média felületeiig, hogy a robotkezes motívumon, illetve Warner udvarán lezajló égő jelenet különféle verziói esetleg vajon valamilyen szabadkőműves kézfogást mutatnak-e be, és ha igen, akkor azt vajon elítélőleg, vagy inkább támogatólag gondolták Stormék és a Floyd fiúk? Miután a vita időről-időre újra és újra fellángol, valószínűleg mások sem tudták eldönteni teljes biztossággal, hogy valójában mit és miért láthatunk a képeken.

Ráadásul e tekintetben a Wish You Were Here már csak olaj volt a tűzre, hiszen az ilyen-olyan konteo hívők már a Dark Side Of The Moon háromszögére, illetve a Dark Side kampány különféle design-elemein látható piramis fotókra és piramis motívumokra is azonnal ugrottak, hogy freemason jelképek, és bár a vita azóta érezhetően halkult, de máig nem ült el teljesen. A konteósok meggyőződésüktől függően vadul támadják, illetve védik-éltetik a Floydokat. Aminek furcsa felemás eredménye, hogy a hívők egy része okkultizmussal vádolja őket, miközben mások pont az ilyen dolgok miatt nyúltak a Szentíráshoz.

Főleg, mert a négyes szám, úgyis, mint a dolgok kétszer kettes felosztása a Bibliában is hangsúlyosan megtalálható, azok esetleges spirituális, ezoterikus jelentései mellett. Ugyanis mind az újszövetségi, mind az ószövetségi éra, de még az azokat megelőző időszakok, például pátriárkák korszaka is gyakran használ és ismertet négyes felosztásokat, négyes csoportokat.

A négy evangélium mellett alapvető jelentőségű előkép és egyben jelkép az Éden-kertjéből kiáradó nagy folyó, mely négy ágra szakad. Nemcsak az Éden neve, hanem az első ember, Ádám is négybetűs. Mivel az ókorban az izraeliták nem mondták ki Isten nevét, írásban is csak négy betűvel, az úgynevezett tetragrammával jelezték, helyettesítették. Érdekesség, hogy ami nálunk a magyarban JHVH formában ismert, az angolban YHWH, ami erősen hasonlít a Wish You Were Here szintén közhasználatban álló WYWH rövidítésére.

A bibliai beszámoló már a kezdetekor említi a négy égtájat és a négy évszakot, mint a jelen világ dolgainak Istentől kirendelt kereteit. Jézus ruháját négyfelé osztották. A halott Lázár négy napot töltött a sírban. A frigyládát rejtő Szent Sátor készítéséhez illetve később Salamon templomépítésekor is gyakori volt a négyféle anyag, négyféle díszítés jelképes használata. Zakariás próféta látomásában egyebek mellett négy mesterember, négy szarv, négy szél és négy szekér szerepel. János jelenéseiben a huszonnégy vén mellett négy különleges élőlény, Ezékiel írásában pedig négy lelkes állat szemléletes leírása található, melyeknek négy-négy szárnya, illetve négyféle arca (ember, oroszlán, bika, sas) van. Jeromos egyházatya az Ezékiel látomásában megjelent lényeket összefüggésbe hozta a négy evangélistával: miszerint Máté az embernek, Márk az oroszlánnak, Lukács a bikának, János pedig a sasnak felel meg.

Dániel látomásában négy jelképes vadállat szerepel. Ez, a világot leigázó birodalmakat vadállatokként ábrázoló kép nem csak a János apostol Jelenések könyvében köszön vissza, de például Sir Isaac Newton figyelmét sem kerülte el, aki a kérdéskört boncolgató Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. János Apokalipsziséről (Observations Upon The Prophecies Of Daniel And The Apocalypse Of St. John) című könyvében fejti ki meglátásait. Hasonló, a világot vadállatként leigázó szörnyeteg képével találkozhatunk a Welcome To The Machine dalhoz készült animációs filmben is. A Gerald Scarfe által készített zseniális kisfilmben egy másik fontos bibliai kép is szerepel, a vértenger. Figyelemreméltó, hogy a vizek vérré válása is négy bibliai történetben jelenik meg. Mózesnél, a Kivonulás könyvében a tízcsapás közül egyből az első. János Apokalipszisében pedig második és harmadik angyali trombitaszónál, illetve Isten két tanújának bemutatásakor. Véletlen volna?

Az Apokalipszis lovasainak száma szintén négy, ahogy a prófétai beszámolóban a keruboknak is négy arca fejezi ki a négy isteni alaptulajdonságot, a szent sátornál felhasznált négyféle szín vagy a templomépítésnél felsorolt négyféle fém arany, ezüst, réz és vas sem véletlen. Jézus négy halászt hív el tanítványnak, mely a későbbi apostoli csoporton belül is belső körnek számít. Ráadásul a négy halász két testvérpár: Simon Péter és András, valamint Jakab és János.

A bibliai képekben, jelképekben, kinyilatkoztatásokban máshol is megjelenik a négyeseken belül a kék-két csoportra rendezhetőség lehetősége. Például az evangéliumok esetében. Kettőt szemtanú írt (Máté, János) és kettőt kutató (Márk, Lukács). Kettő kronológiai sorrendben jegyzi fel az eseményeket (Márk, János), kettő pedig másfajta rendező elvet követ (Máté, Lukács).

Miután sok-sok éve járok már Pink Floyd klubestekre, illetve floydos előadásokra, pontosan tudom, hogy sokan vannak, akik elsőre megdöbbentek a lehetséges bibliai értelmezés, illetve bibliai képek, párhuzamok kapcsán. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni a bevezetőben már említett tényeket.

Vagyis, hogy Roger Waters már a Pink Floyd 1967-es, első albumára is írt részben bibliai tematikájú dalszöveget. Nem lehet kellően aláhúzni, hogy a gyógyítással foglalkozó furcsa dal Take Up Thy Stethoscope And Walk (Vedd fel a sztetoszkópodat és járj!) címe egyértelmű utalás a Jézus Krisztus egyik gyakori szóhasználatára, visszatérő történetére, a csodálatos gyógyítására, mely a például a Márk Evangéliumának 2., Lukács Evangéliumának 5. és a János Evangéliumának az 5. fejezetében is van feljegyezve.

Roger szövege pedig nemcsak a názáreti Jézus Krisztus szavainak (Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat / vedd az ágyadat, és járj!) egyfajta parafrázisát közli, de konkrétan meg is nevezi őt. Sőt, a szövegben szereplő doktor öngyógyítása pedig eszünkbe juttathatja a Lukács evangéliumában szereplő híres „Orvos, gyógyítsd meg magadat!” kitételt, illetve a Messiás megfeszítéskor elhangzott csúfolódásokat is.

Szintén érdemes megismételni és mindig szem előtt tartani, hogy a Wish You Were Here idején már formálódó Animals album Sheep című dalába Waters beleszőtte a 23. zsoltár szövegének egyfajta parafrázisát. Némi cinikussággal akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezáltal Dávid király is belépett a Pink Floyd társszerzőinek sorába, de a lényeg, hogy bárki bármit is gondol aztán erről, Roger Waters ismerte és használta is a munkájához a Szentírás bizonyos részeit.

A pünkösdi csoda, ami minden bizonnyal az emberiség második legfontosabb eseménye volt, ha nagyon akarjuk, szintén lefordítható a négy őselemmel kifejezhető módon. Bár ez nagy valószínűséggel szétfeszíti az újszövetségi esemény keresztény értelmezési kereteit, de a történteket lehetséges dióhéjban úgy is összefoglalni, hogy a Szentlélek megjelenését szél és tűz kísérte, majd a kiáradását a Föld különféle tájairól összegyűlt emberek vízkeresztsége követte. Mindezek felett pedig a mennyei Atya, a Teremtő, az Örökkévaló volt a végső pecsét, a dolgok irányítója és jóváhagyója is.

Továbblépve, a pünkösdi eseményt akár egyfajta anti-bábeli eseményként is fel lehet fogni. Hiszen míg a Bábel tornyánál az öntelt és gőgös emberek között megszűnt a kommunikáció, addig pünkösdkor viszont az istenfélő emberek között szűnt meg a nyelvi korlát, mely egy új kommunikáció ígéretét hordozta, hordozza magában, mind az akkori tanítványoknak, mind a később hívőkké vált, élő hitű, újjászületett embereknek. A kommunikációs nehézségek pedig végigkísérik a Pink Floyd munkásságát. Különösen a Wish You Were Here és a The Division Bell albumok üzenetei esetében.

Annakidején a pszichológiában Carl Jung négy személyiségtípust állított fel. Két úgynevezett társalgót, azaz külvilág felé fordulót, extrovertáltat. Ők a kolerikus és a szangvinikus személyek. Valamint két gubózót, azaz visszahúzódót, introvertáltat. Ők pedig flegmatikusként és melankolikusként ismertek. Ezekhez később több-kevesebb sikerrel megpróbálták hozzárendelni az őselemeket is. A legismertebb elmélet a következő társításokat tartalmazza: a kolerikus a tűz, a melankolikus a föld, a szangvinikus a levegő és a flegmatikus a víz.

Ha alaposabban belegondolunk, hogy Storm az akkori négytagú Pink Floyd felállást is a négyes szimbolika ihletőjeként említi, akkor érdemes eljátszani a gondolattal, hogy az erősen eltérő személyiségű művészek vajon milyen temperamentumokba sorolható be. Viszont itt fontos egy pillanatra megállni és sokszorosan aláhúzva kijelenteni, hogy ilyen távolságról egyikünk sem jelenthet ki semmit biztosan. Ennek ellenére a közszerepléseik, megnyilvánulásaik, interjúik alapján fel lehet állítani egy olyan teóriát, miszerint Nick Mason szangvinikus, Roger Waters kolerikus, David Gilmour melankolikus, a néhai Rick Wright pedig valószínűleg flegmatikus volt. Ezt továbbgondolva, így aztán a távolról abszolút behatárolhatatlan Syd Barrett lett képletesen az „ötödik elem”: a kvintesszencia, a lényeg, a forrás, az eredet, a Pink Floyd művészetének a beoltója. Vagy sem. De a floyder kemény magot bizony évtizedek óta foglalkoztatja a kérdéskör. Miközben a magukat zenei szakíróknak hirdetők még azt is tagadják, hogy az őselemek egyáltalán megjelennek a Pink Floyd lemezborítón…

De az tagadhatatlan, hogy Syd nélkül sosem lett volna Wish You Were Here, miként a mai formájában ismert Pink Floyd együttes sem. Bármit is értsünk a kifejezés alatt, Barrett a Floyd kvintesszenciája volt. Utóbbi elgondolást támasztja alá Storm Thorgerson 2000-ben készült Wish You Were Here című rövidfilmje is, mely filmzeneként a legendás nagylemez összes dalából tartalmaz részleteket, miközben a Wish You Were Here teljes szimbolikáját felvonultatja, további más Pink Floyd albumokra való direkt utalások mellett. A short film egyik jelenetében két táblás ablak tűnik fel, melynek egyikében a négyes keretben a Wish You Were Here korabeli Pink Floyd felállás négy tagja látható, a másik négyes ablakot pedig egyedül Syd tölti be. Ez a képi üzenet minden szónál többet mond a Pink Floyddal és az együttes kilencedik stúdióalbumával kapcsolatban.

Még néhány érdekesség a négyessel kapcsolatban, javarészt a netről ollózva:

A négyes az első négyzetszám, az igazság száma, mely az ókori görögöknél a formát és a testet is jelezte. Négy állatövi jegyet hoztak összefüggésbe az életciklusunk számára talán négy legfontosabb csillagászati helyzettel: a Bak a téli napfordulót, a Rák a nyári napfordulót, a Kos és a Mérleg pedig a tavaszi és az napéjegyenlőséget szimbolizálja. Általánosabban közelítve a négyes számos kultúrában fontos jelképe az életnek, a halhatatlanságnak, a férfiasságnak, a termékenységnek, Gyakran jelennek meg az égtájakat őrző istenek négyes csoportjai. A legprimitívebbtől a legfejlettebb csoportokig gyakran osztják az egész világot egy kereszt mentén négy részre.

Az egyiptomiak ugyancsak szent számnak tekintették a négyest, a négy világtájon kívül négyféle szelet, négy emberrasszt, négy barbár törzset különböztettek meg. Négy istenük volt a halottaknak, négy úton kellett menniük az elhunytaknak, négy korsó állt a holt lelkek rendelkezésére. Négy imát mondtak temetéseken és istentiszteleteken.

Az Amerikában élő népek babonáiban, vallási szertartásaiban szintén meghatározó volt a négyes szám. Például a négy égtájat a toltékok főistenének négy fia szimbolizálta. A maják egét a négy Bakab isten tartotta, az eső és a villámlás isteneit, a Csakokat a négy világrésszel azonosították. Az aztékok a négyessel asszociálták a világ fejlődési szakaszait. Ezek a négy ocelot kora, a négy szél érája, a négy esőt felváltó négy víz kora, valamint a világ végét jelző négy földrengés korszaka voltak. Egyébként a négyes iránti tisztelet az amerikaiak halott kultuszában is jól kivehető.  Például Mexikóban a holttest négy napig feküdt kiterítve, ugyanis azt hitték, hogy az alvilágba vezető út négy napig tart. Minden évben, a halál évfordulóján, egészen a negyedik évig, áldozati tárgyakat égettek el. Az ütközetben elhunyt harcosokról azt gondolták, hogy négy év elteltével kolibriként újjászületve térnek vissza a földre.

A görögöknél az athéni törvényhozó, Szolón négy osztályba sorolta az embereket, négy volt a szelek és a szélistenek száma. A görög bölcselő, Platón az ősembereket négykarúnak és négylábúnak képzelte. A rómaiak az évet négy évszakra tagolták és Lemuria ünnepén, a halott szellemek elűzésére négy szem babot tettek a szájukba. Az etruszkok Culsans istene négy arcával kémlelte a négy égtájat. A finnugor népek komi mitológiájában négy tojásból keletkezett a világ. A skandinávoknál a négy világtájat négy törpe őrizte. Az ír Danu istennőnek négy varázstalizmánja volt, a Prózai Edda négy folyóról tesz említést. A nyugati szlávok Sventovit főistenének négy nyakán négy feje volt, hasonlóan az egy istenként ábrázolt balti négyfejű zbrucsi bálványhoz.

A magyar néphitben, a göcsejiek képzetében a vízen úszó Föld négy sarkát négy cethal tartja. A tatár-törököknél az ifjú pár négy napig nem mehetett ki a szobából. A hunok birodalmának négy főméltósága volt, a hadsereget a négy égtáj szerint négy főhadtestre tagolták. Négy kapuja volt József kazári király palotavárosának, és a kagán négy hónaponként ment ki sétálni. Nálunk régen a felségárulókat négy részre vágták és a város négy főutcáján felállított bitófán akasztották fel. A hagyomány szerint így végzett Szent István király is a lázadó Koppánnyal, akinek négyfelé vágott teste az ország négy városában – Veszprémben, Győrött, Esztergomban és Gyulafehérvárott – hirdette, hogy a magyaroknak ezentúl csak egyetlen királyuk van: István. Fazekas Mihály Döbrögije szerint, Ludas Matyi négyelni való volt: ez a szó a köznyelvben még ma is használatos kifejezés, jelentése: elverni, elpáholni.

Az ókori kínaiak azt hitték, hogy a földet négy tenger veszi körül, az égboltot négy oszlop tartja és a négy világtájon négy istenség uralkodik. Négy szent állatuk a sárkány, a főnix, az egyszarvú és a teknős. Miközben sárkányból is négyfélét különböztettek meg: mennyeit, szellemit, földit és kincsőrzőt. A környező négy égtáj mindegyikéhez egy-egy barbár népet kapcsoltak, akik folyamatos veszélyt jelentettek a kultúrát, műveltséget képviselő Kína számára. A koreai mitológia négy szent állata védelmezte a négy világtájat; a zöld sárkány a keletet, a fehér sárkány a nyugatot, a vörös madár a delet és a fekete harcos pedig az északot. A mongol hősnek, Dzsangarnak négy kánnal, vagyis a négy égtáj uraival kellett megküzdenie. A tibetieknél a világ négy sarkán négy törpe őrizte a földalatti kincseket.

A hinduk négy életperiódust különböztetnek meg: a születést, az életet, a halált és az újjászületést. Indiában a Védák és a kasztok száma négy, a Védákban négy főbűn és négy halhatatlan folyó szerepel. A hindu isteneket sokszor ábrázolták négy testrésszel, Ganésának négy kart tulajdonítottak, Sivát négy karral és négy arccal jelenítették meg, Indrának a fegyvere volt négy élű és a Ribhuk négy kupát készített azért, hogy halhatatlanokká váljanak.

Ide tartozik a Pink Floyd talán legfontosabb válogatásának, a Relics-nek számos kiadása is. Ugyanis az album korabeli licencváltozatának amerikai, kanadai, ausztrál, új-zélandi, brazil, venezuelai, dél-koreai, tajvani és indiai borítóján egy-egy hátborzongató fej látható, elől és hátul egyaránt egy-egy nyelvét kiöltő, négyszemű nő, illetve férfi. A valóban bizarr borító tervezője David Coleman, aki amúgy a kereskedelemben is használható, falra szerelhető öntöttvas sörnyitókat készített használt a fotósorozathoz. Mely fotózás alkalmával, amennyiben hinni lehet a visszaemlékezéseknek, valódi emberi nyelvekkel egészítették ki a furcsa használati tárgyakat. A négyszemű sörnyitókat alapesetben a fülüknél fogva csavarozzák a falra, majd a fogaikhoz illesztve pattintják le a palackok kupakjait. Tehát akár magának a koncepcióváltásnak is meglehet a maga spirituális üzenete.

Míg a kilógó nyelv Káli istennő ábrázolásának gyakori eleme, onnét másolta a Rolling Stones dizájnere, John Pasche is, Mick Jagger ötletét felhasználva, addig a négy szem valami egészen extrára utalhat, lévén Sivának is csak három van…

Folytatjuk!

A szerző a Hungarian Pink Floyd Club elnöke. A cikksorozat részleteket tartalmaz a készülő Pink Floyd könyvből. Minden jog fenntartva. A cikk utánközlése részben, vagy egészében, kizárólag írásos engedéllyel lehetséges!