Andrásik Remo bátran állíthatja, hogy a zene megváltoztatta az életét. Az asztalitenisszel kacérkodó miskolci fiú kezébe véletlenül került a gitár, de innentől nem volt apelláta: neki is kellett egy. Édesapjával építettek is egyet, csak volt egy apró bibi: hiába stimmelt a kinézet, a gitárt nem lehetett felhangolni. Hogy milyen út vezetett innen a hangszerkiállításokat, tehetségkutatókat szervező Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkári posztjáig, az kiderül a beszélgetésből. De szó esik sok más mellett a metálterpeszről, a zenei applikációkról, no meg a három évtizede működő Gitármánia táborról is.