3. rész
Tőzsér József biokémikus, molekuláris virológus és zeneszerző. A prog rockban utazó Android együttes és egyéb más debreceni zenekarok egykori- és jelenlegi billentyűse már az 1970-es évek első fele óta aktív közreműködője a hazai rockéletnek. Számos zenei szvit komponálása és irodalmi téma megzenésítése után 2019-ben nagy fába vágták fejszéjüket: elkezdték a teljes Android életmű módszeres újrarögzítését, majd professzionális újrakiadását. Az “Édentől keletre” és a “Svejkfigurák” friss verziói már el is készültek, miközben párhuzamosan további két újabb kiadványon dolgoznak.
A beszélgetés harmadik részében az újkori Android albumoké a főszerep, így kivesézésre kerültek az “Édentől keletre”, az “Éjféli bál”, a “Svejkfigurák” és az “Embergép” CD-k eredeti kiadásai. Szóba került még a debreceni Pink Floyd tribute és az ismét aktivizálódó Tűzlabda. Valamint azt is megtudhatjuk, hogy melyik magyar zenekar rendelkezik a legnagyobb IF értékkel.
– 2009-ben az Édent újra felvettétek, amiből ezúttal már CD is készült.
– 2008-ban ismét összeállt az Android. Milesz Sanyival volt vegyész évfolyamtalálkozónk, ahol megkérdezte, hogy lenne-e kedvem összeverbuválni a zenekart egy fellépésre, a Papp László Budapest Sportarénába? Azt hittem hülyéskedik, de komolyan gondolta. Egy nemzetközi cég kelet-európai vezetőjeként rendszeresen csináltak nagyszabású rendezvényeket. Sem Janót, sem Orit nem kellett kétszer kérni. Basszusgitárosként vegyész évfolyamtársunk, Pocsai Sándor szállt be a zenekarba.
– Mikor volt ez az Aréna? Hogy sikerült? Készült róla film- vagy videófelvétel?
– Az a fellépés végül play-back lett, nem a zenekar miatt, hanem a rendezvényhez alkalmazkodva. Akkor már egyébként élőben is jól tudtuk a műsort. 2008 szeptemberében voltunk az Arénában. Van róla felvétel, azóta elég jól dokumentáltak az Android fellépések, nagyon sok videó készült.
– Gondolkodtok valamiféle videó-antológiában? Mondjuk a highlight jellegű pillanatokból egy csokornyi a következő albumhoz, DVD-mellékletként?
– Szerintem erre nem lenne olyan mértékű érdeklődés, hogy érdemes lenne megcsinálni. De házi használatra nem kizárt.
– Aztán együtt maradtatok. Az újrafelvett “Édentől keletre” album az Aréna kapcsán készült vagy már egy következő lépés volt?
– Már a koncert idején elhatároztuk, hogy újra felvesszük az anyagot. Jelentős motiváció volt, hogy több fellépésre is felkértek, a következő években nem csak Magyarországon játszottunk, hanem sok más országba is eljutottunk, és ezekre a helyekre mindig kellett új produkció.
– Mondasz néhány példát, merre léptetek fel?
– Szlovénia, Montenegró, Albánia, Horvátország, Szerbia.
– Hol készült az új studio verzió?
– A CD hanganyagát Kovács “Paty” Zoltán rögzítette, házistúdiós körülmények közt. A dobokat a próbahelyen rögzítettük, ami egy meglehetősen dohos pince volt.
– Miért döntöttetek új borítókép mellett?
– Süli István fényképei nem csak a borítón jelentek meg, hanem felhasználtuk háttérvetítéshez is, jól illeszkedtek az album hangulatához.
– Csak hangulati elemként működtek, működnek, vagy van, ahol tartalmilag is kapcsolódnak?
– Részben tartalmilag is kapcsolódnak. A borítókép Erdélyben készült.
– 2010-ben és ‘11-ben az “Éjféli bál” következett. Részben szintén a régi repertoár leporolásával.
– Bizonyos értelemben ez is archiválási szándékkal készült. Továbbra is jártuk Kelet-Európát, kellettek az újabb számok. Akkoriban “Android Zene- és Táncszínházként” működtünk, nagyszabású produkciók készültek, táncosokkal, koreográfusokkal.
– Aki nem látta ezeket annakidején, hogy kell elképzelni egy táncszínházas Android előadást?
– Elsősorban a hosszabb, nyolc-tíz perces számokra készült koreográfia, hat-tizenkét fős tánckarral, néhány kifejezetten jól sikerült.
– Mutasd be, kérlek az “Éjféli bál” dalait!
– Erre is felkerültek új számok, a “Vágyhullámok” elé intro-ként, az “Emlékszel?” és a “Fáraó” elé intróként az “Eggyé válok az Istennel”. “A harangozó” pedig az “Éjféli Bál” intro-ja lett. Felkerült a “Máté 26:47” és az “Iskarióti Júdás” kettős is. A lemezen van még egy újkori kompozíció, az “Együtt játsszuk el”, amit eredetileg Milesz Sándornak írtam születésnapi ajándékként, és tulajdonképpen a zenekar “Ars Poetica”-ját adja. Nemrég rögzítettük angol szöveggel is, ami már a most készülő lemezen fog megjelenni.
– Mindjárt rátérünk az új lemezekre, de előtte maradjunk még egy kicsit az “Élféli bál”-nál! A címadó dalhoz professzionális klip is készült, sőt inkább a rövid művészfilm volna a megfelelőbb megfogalmazás. Hogy sikerült mindezt tető alá hozni?
– Ez is Milesz Sándor érdeme, aki nagyrészt finanszírozta is a produkciót. Los Tiki Pictures produkció, Galler András “Indián” rendezésével. 2009 április közepén a Sziráki Kastélyban egy egész napos-éjszakás forgatás volt. Egy életre szóló élménnyel gazdagodtunk. A közel tizenkét ezres – nem bot-okkal generált, hanem valós- nézettséggel messze a legismertebb munkánk. A videón Bányoczky Nóra és Törő Ildikó mellett Pásztor Anna szerepel, akit az Anna and the Barbies-ból ismerhet a közönség. Az albumon, illetve a koncerteken is együtt dolgoztunk Turi Lui-val, aki zseniálisan énekelte a “Júdás”-t.
– Sasvári Sándor is énekelte…
– 2010 szeptemberében Budapesten, a Szabadság téren felállított színpadon. Egy országos egészségnapon léptünk fel. Saját bevallása szerint előtte volt már Jézus és Pilátus szerepében is, de akkor először énekelte Júdás szerepét. Nagy megtiszteltetés volt a számunkra, hogy ő eljött Debrecenbe, a 35. születésnapi koncertünkre is énekelni, az “Itt maradok mégis” számot adta elő, mely az “Édentől keletre” énekes verziója.
– Ilyenkor jön reflexszerűen a szokásos kérdés: a különleges előadásból készült felvétel?
– Igen, de ez sem publikálható minőségben.
– Az “Édentől keletre” 2009-es újrakiadása az “AND01” termékkódot kapta, míg a 2011-es “Éjféli bál” már “AND03” lett. Adja magát a kérdés, hogy volt-e 2010-ben 02-es kiadvány, és ha igen, micsoda?
– A CD a Periferic Records gondozásában jelent meg. Közvetlenül az “Édentől Keletre” kiadása után rákerültünk a Periferic 2009-es válogatására is, a “Sárkányeregetés” című számmal. Ezért lett az “Éjféli Bál”, melyet szintén a Periferic Records adott ki, AND03.
– Majd a Svejk felújítása következett, melynek hangfelvételét 2015-ben, magánkiadásban meg is osztottátok a közönséggel.
– Ennek az elkészítését is Milesz Sándor inspirálta, aki megrendelte a produkciót egy Syma csarnokos programhoz. Bizonyos részeket már a korábbi koncerjeinken is játszottunk, legelőször a 2010-es születésnapi nagykoncerten. Akkor kerültem kapcsolatba Vranyecz Artúrral, aki sokat segített a produkció összehozásában, ő ismertetett össze Tóth Zoltánnal is. Végül a “hagyományainkat” követve, néhány eredeti szám mellé készültek vadonatújak is. Ez a verzió kereskedelmi forgalomba nem került, inkább “bootleg”-nek tekinthető.
– Tóth Zoli egy korszakos zseni volt, kár, hogy nem kapott nagyobb nyilvánosságot a tehetsége…
– Zoli egy vérbeli színész volt, a zsenialitás minden előnyével és hátrányával. Sajnos 2018-ban elvesztettük. Nem volt könnyű beszédet mondanom a temetésén.
– Gondolom…
– Szerencsére néhány Svejk előadáson készült video, így bármikor felfrissíthetők az emlékek.
– 2016-ban egy újabb bootleg, vagy inkább demó CD érkezett. Ismét részben régi dalokkal, ismét magánkidásban.
– Az “Embergép” anyaga hivatalosan is megjelent, igaz csak digitális formában. Letölthető és meghallgatható online is, akárcsak az “Édentől keletre” vagy az “Éjféli bál”. Ugyanakkor készítettünk egy fapados fizikai verziót is, nem túl sok példányban, amit a koncertjeinken lehet megvásárolni, az már tényleg inkább “bootleg”.
– A címadó szerzeményről már esett szó, mely nem más, mint az “Android” dal új változata. Mutasd be kérlek az albumot! A koncepciót, a dalokat, illetve, hogy miként kapcsolódik hozzájuk borítógrafika és úgy általában a kiadvány arculata.
– A borítógrafika az Android 1982-es plakátjából egy részlet, Kerpel Péter rajzolta. Tematikájában szorosan kapcsolódik a címadó dalhoz. A nyitószám a “Dialektika”. Ennek az eredeti verziója még az Android első periódusában született, később az 1001-el is játszottuk, de eléggé át lett variálva. A “Ki vagyok én” és “Üresen áll” két régebbi Dudás szerzemény feldolgozása, a “szövegíró” Petőfi Sándor. Az “Én vagyok az”-t népdal-szövegre írtam. Édesanyám emlékére, akit akkor nemrég vesztettem el. A “Verbunkos” szintén népdal ihletésű, ezt eredetileg a 2000-es évek elején felkérésre, műlovagláshoz komponáltam, ezért van benne két eltérő tempójú rész. Az “Itt maradok mégis” az “Édentől keletre” énekes verziója. A “Kékszakáll” irodalmi kötődésű, tematikájában kapcsolódik Balázs Béla szövegkönyvéhez. A “Lyukas a kas” szintén népzenei ihletésű. A “Kazamaták” egy régi Android nóta átdolgozása, ahogy az “Embergép” is.
– Közben párhuzamosan elindult egy másik zenekari projekt is.
– Szilvássy Zoltán farmakológussal már a kétezres évek elején munkakapcsolatba kerültem, együtt dolgoztunk az orvoskari dékáni vezetésben. Később tőle “örököltem” a dékánhelyettesi pozíciót. Már akkor is sokat mesélt a korábbi zenéléseiről, zenekarairól. Az elmúlt években rektorként szorgalmazta a könnyűzenei egyetemi képzés beindítását és feltételeinek megteremtését. Ennek a támogatására és népszerűsítésére alakítottuk meg az Impact együttest.
– Mikor történt mindez?
– 2016-ban alapítottuk a bandát.
– Miért pont ezt a nevet választottátok?
– A zenekar neve az Impact faktorra (IF) utal: a tudományban ez az egyik teljesítmény mérő szám, hogy egy kutató tudományos publikációit megjelentető folyóiratok impakt faktorainak -mely a folyóirat idézettségi statisztikáiból számolnak ki – mennyi az összege. Kettőnk IF összege 711, aki jártas a tudományban, tudja hogy ez egy magas érték. Terveztünk más professzorokat bevonni, de így is talán az Impakt rendelkezik Magyarországon a legnagyobb IF értékkel. További professzorok helyett viszont csatlakozott hozzánk Szabó László.
– Szabó Lacit a Djabe koncertjeiről is ismerheti a publikum, náluk is szokott vendégeskedni szitáron, gitáron.
– Zolit már nagyon régről ismerte, én csak az Impact apropóján kerültem vele személyes kapcsolatba. Azt tudtam hogy egyetemistaként játszott a Három Nővér zenekarban. Benne egy kiváló zenészt ismertem meg, aki mindig felkészülten jön próbálni, és a koncertekre is. Nagyon jó vele zenélni.
– Nálatok nem merült fel, hogy Laci szitározhatna is?
– Eddig még nem terveztük. Zoli egyszer már fellépett Android koncerten, hegedült az “Én vagyok az” című számban. Elvileg Laci szitározása is jól beilleszthető az Android profilba, de ahhoz előbb írnom kellene egy új számot.
– Mutasd be kérlek a többieket is!
– Tulajdonképpen hárman vagyunk Zolival és Lacival együtt. A koncerteken mindig közreműködik a teljes Android “legénység” valamint hívunk énekeseket is, Makranczi Béla, illetve Nacsa Krisztina rendszeresen fellép a csapattal.
Az Android további tagjai, akik velem együtt jelenleg ötféle programban is játszanak: Dudás János gitárok, ének; Létmányi István gitárok, ének; Nikolin Zoltán basszusgitár, ének; Mező Orbán dobok.
– Bár már mindegyik szóba került, de kérlek rögzítsük így együtt is, hogy melyik az az öt műsor!
– Elsőként van az Androiddal a saját prog-rock műsor, aztán a “Svejkfigurák”, az Android cover program, valamint az Impact és a Tűzlabda.
– Mikor kerültél vissza a Tűzlabdába?
– Mező Ori 50. születésnapjára, 2011-ben jött az ötlet, hogy a klasszikus Tűzlabda felállással – Makranczi-Lámer-Dobó-Mező-Tőzsér- játsszunk el néhány számot a Sikk Klubban. Azt hiszem, elég nagyot szólt, többeknek leesett az álla. Akkor már több, mint egy évtizede nem volt Tűzlabda koncert. Elkezdtünk ismét koncertezni, viszonylag gyakori tagcserékkel. Az Apostolból és a Golfból is ismert Gombos Géza lett a basszusgitáros, később Janó is csatlakozott. Mai felállásban a Tűzlabda egyenlő Android plusz Makranczi Béla.
– Hogyan írnád le egy olyan embernek az Impact produkciót, aki még sosem látott benneteket? Milyen műsorral szoktatok közönség elé lépni?
– Az Impact olyan cover zenekar, mely alapvetően az általunk kedvelt és ez alapján kiválasztott számokat játsza. A vegyes repertoárból azért igyekszünk koherens produkciókat létrehozni. Így kezdtünk Pink Floyd számokat is játszani.
– Ha már Pink Floyd, van valamilyen kiegészítő showelem az előadásaitokon?
– Ha alkalmas a helyszín, háttérvideó vetítést alkalmazunk.
– Mely előadók dalaiból szoktatok még válogatni?
– Az Impact programban vannak még Deep Purple, Cozy Powell, Free, ZZ Top és Cream számok is.
– Az általatok szervezett önálló Pink Floyd tribute koncertek is az Impact projekthez tartoznak? Vagy már inkább csak az Androidhoz? Esetleg az egy teljesen önállósodott produkció?
– Az Impact koncertek apropóján kedvet kaptunk a Pink Floyd-hoz. Így az Android is elkezdett ilyen irányban is dolgozni. Az androidos Pink Floyd tribute koncerteken Nacsa Krisztina mellett Szekanecz Máté szokott még fellépni velünk. Ő egy nagyon tehetséges, fiatal gitáros, aki a Led Zeppers-ben is remekel. Szemben a Tűzlabda törekvésével, hogy úgy szóljon, mint az eredeti, itt nem igazán törekszünk az eredeti hangzás reprodukálására. Sokszor nem is az eredeti Pink Floyd szám a kiindulási alap, hanem eleve már valamilyen feldolgozás. Például Bobby Kimball, John Wetton, Shadows Wall verzió.
– Tehát a tribute tribute-je szólal meg. Kapott valamilyen megkülönböztető nevet “a debreceni Pink Floyd tribute”, vagy inkább csak Androidként léptek fel?
– Nem, és nem is tervezünk ilyet. Ez inkább csak egy “side project”, részben megélhetési zenélés.
– Ezt hogy érted? Még mindig ennyire rétegzene a prog rock? Vagy lenne közönség, csak a médiumok ignorálják a dalaitokat?
– Fontos, hogy a csapat rendszeresen színpadra kerüljön. Mert csak az Android, a saját zenéjével nem igazán tud itthon évi néhány koncertnél többet játszani. Az Android saját zenéje alapvetően rétegzene, de az ilyen rétegzenére számos országban komoly igény van. Itthon viszont nincs, vagy csak épphogy. Erről szerintem alapvetően a média, a rádiók és a tévék tehetnek. Rendkívül sokat rontottak a közízlésen az olyan műsorok, mint az X-Faktor és társai. Egyszer a Tűzlabdával majdnem minket is bepaliztak, fel is utaztunk Pestre, majd gyorsan el is menekültünk, mikor kiderült, hogy hova keveredtünk. Elképzeltem a forgatókönyvet: addig játszatják a csapatot, amíg valamit elrontunk, hogy legyen min röhögni. Ezt, a szerződés alapján, amit az orrunk alá toltak, meg is tehették volna…
Folytatjuk!
