Égerházi Attila, a Djabe vezetője, iskoláskora óta gitározik. A világhírű progresszív / jazz / world music együttes beindulása előtt a Novus Jam, a Vitamin, a Zexattt Band és a Little Band nevű formációkban is muzsikált. A háromrészes interjú első etapjában az idén novemberben felújítva, kibővítve, ismét megjelenő első Djabe album előzményei kerültek terítékre.
Kezdjük az elején! Milyen közegben nőttél fel?
Égerházi Attila névre keresztelve, 1966. április 11-én születtem Debrecenben. Anyai nagyapám karmester volt, gyakorlatilag minden hangszeren jól játszott. Abszolút hallása volt és nagyzenekari műveket is komponált. Paraszti családból származott, katonazenekarokban dolgozott. A második világháború után a debreceni postás zenekarban kapott munkát, annak lett a karmestere. Apai ágon a felmenőim között sok képzőművész volt, akik közül többen kaptak az erdélyi fejedelmektől tevékenységük elismeréseként újranemesítést. Édesapám Égerházi Imre festőművész, aki a XX. századi alföldi festészet egyik legkiemelkedőbb alkotója.
Gyerekkorodban már tanultál zenét?
A bátyámtól tanultam az első gitár akkordokat tizenkét évesen, majd tizenöt-tizenhat évesen vettem klasszikus gitár órákat is. Zeneiskolák tablóin viszont ne keressétek a fényképemet!
Számomra a zene, az élet értelme volt már akkor is, de nem az iskolában… Négyéves korom óta hallgatok életvitelszerűen zenét. Ötévesen a Beatles volt a kedvencem, majd hatévesen a “Jézus Krisztus Szupersztár” rockopera eredeti verziója ért el. Hétévesen Led Zeppelint, Status Quót hallgattam. 1973-ban fedeztem fel a Pink Floydot magamnak. Kilencévesen elkötelezett hallgatója lettem a progresszív rock zenekaroknak: Genesis, Yes, Emerson, Lake & Palmer, King Crimson, Jethro Tull, Kraftwerk, Tangerine Dream, Mike Oldfield voltak a kedvenceim. Tizenkét éves koromra úgymond már “meghaladtam” ezeket a zenéket és elkezdtem lecserélni a gyűjteményemet John McLaughlin, Al di Meola, Weather Report és hasonló jazz-rock és jazz lemezekre. Tizenöt éves koromban felfedeztem az ECM kiadó zenekarait. Az Oregon, Jan Garbarek, Codona, Getaway, Keith Jarrett voltak a nagy kedvenceim. Egyedül a Genesis és Steve Hackett lemezeimet tartottam meg a progresszív korszakomból, és ekkor kezdtem intenzíven Frank Zappát hallgatni.
Mesélj kérlek az első zenekarodról!
Első zenekaromat általános iskolai barátommal, Somorjai Zsolttal alapítottam, 1978-ban. A duó neve Little Band volt. A bátyám doboz-gitárján játszottam, tőle tanultam meg pár akkordot. De határozottan emlékszem, hogy az első kilenc, úgymond “lemezen”, amiket kazettákra rögzítettünk, még egyikünk sem tudott értelmes hangokat lefogni a hangszerén. A lökést az adta, hogy Zsoltéknak volt otthon egy pianínójuk. Megtanult rajta pár akkordot, akkor kezdtem én is értelmes hangokat vadászni hozzá a gitáron. A tizedik “nagylemez” már egész hallgathatóra sikerült. Sajnos ezek a felvételek elvesztek, valószínűleg letöröltem őket, kivéve egy számot, ami viszont már a következő zenekarom miatt menekült meg. A Zexattt Band kérte el tőlem felhasználásra. Mivel a Zexattt Band felvételek már fennmaradtak, így az a Little Band szám is, amit zenei alapnak használt az együttes.
Miként folytatódott az iskolazenekaros időszak?
Mivel a gimnáziumban nem kerültünk egy osztályba Zsolttal, így a Little Band feloszlott. Viszont 1980 végén beléptem a gimnáziumi osztálytársaim által alapított Zexattt Bandbe. Az együttes stílusát intellektuális punk műfaji besorolással illettük. A központban a szabadszájú és kegyetlen humor állt, mindez zenei köntösben. A csapat már abból a szempontból is fontos volt, hogy itt kerültem zenészi kapcsolatba Rácz Tamás gitárossal, akit 1983-ban meghívtam a Novus Jam együttesbe, majd sok évvel később Tomi még az első Djabe lemezen is dolgozott szerzőként és gitárosként.
1982 kezdtem el klasszikus gitár leckéket venni, ekkor javasolta egyik régi barátom, szintén a gimnáziumból, hogy alapítsunk gitárduót. Ebből nőtt ki a Novus Jam együttes, melynek felállása 1983 őszére úgy nézett ki: Gesztelyi Nagy Judit, fuvola; Rácz Tamás, gitár; Karvaly Tibor; hegedű és Égerházi Attila, gitár. Ismerős nevek ugye? Később, kisebb nagyobb mértékben mindannyian ott voltak az első Djabe lemez felvételeinél is, 1995. június és 1996 szeptembere között.
Ki volt a gitárduó másik fele? Később miért bővült a formáció?
Pósafalvi Péter osztálytársam, barátom és szomszédom. Peti javasolta, hogy alakuljunk zenekarrá. Ő ismerte Juditot, aki zseniálisan fuvolázott. Egyébként ő is ugyanabban a házban lakott, mint mi. Hozzánk csatlakozott még Némethy Attila billentyűs. Nála próbáltunk, mert az ő hangszere volt a legnehezebb. Peti és Attila hamar kiléptek, az ő helyükre érkezett Rácz Tamás gitáros és Karvaly Tibi hegedűs – 1983 őszén.
Miért pont a Novus Jam nevet választottátok?
A Novus az újat jelenti, a Jam pedig a jamelést, azaz az improvizációt. Akkoriban főleg improvizáltunk.
Mi történt a Zexattt Band-del?
A gimnáziumban a Zexattt Band egy időre két együttesre szakadt. Rácz Tamással a Vitamin formációban tevékenykedtünk, folkos beütésű dalaink voltak. 1989-ben a Zexattt Band teljesen leállt, de nosztalgiából 1999-ben újra összehoztuk, és készítettünk is két CD-t. Az első a “Teljes Agyfogyatkozás” még abban az évben, a második 2005-ben látott napvilágot, “Nagyon fasza lemez” címmel.
A Novus viszont kitartott a gimnázium után is…
A Novus Jam folyamatosan működött, 1984 után is. Bár volt, hogy fél évig, vagy akár egy egész évig nem találkoztunk. 1993-ban kiadtuk Gesztelyi-Nagy Judit “Karácsonyi Album” című CD-jét, rajta két Novus Jam felvétellel. Ez volt a GR-001 kiadvány, ekkor született a Gramy Records is – a kiadó vállalkozásom.
Készültél a zenész pályára?
Nem készültem egyáltalán zenész pályára. De mindig elhivatott amatőr voltam. 1993-ban hívtam haza Olaszországból Gesztelyi-Nagy Juditot, mert féltettem, hogy el fog kallódni az utcazenélésben. A most megjelenő Djabe “First Album Revisited” kiadványon szerepel a “Fragments” mint bónusz felvétel a Novustól. Ezt a számot 1993-ban rögzítettük. A klipjét még akkor forgattuk Rómában, amikor ott utcazenélt. Mivel a meghívásom részére komoly volt, ezért komolyan vettem a zenélést és a zenakart Jutkával. Aktivizáltuk a Novus Jam-et, készítettünk egy CD-t, Gesztelyi-Nagy Judit “Karácsonyi Album” címmel. Ő részben komolyzenei darabokat játszott zongora kísérettel, részben új Novus számokat vettünk fel a korongra. Hogy minden rendben legyen, elindítottam a lemezkiadómat, és a “Karácsonyi Album” után, ami sokezer példányban fogyott, elkezdtük a Novus Jam “Profilok” CD és kazetta munkálatait. 1994-től mind a zenélést, mind a menedzselést és a kiadót is profi munkaként kezeltem. “Beléptem a profik világába.”
Miért pont ezt a módját választottátok az első megjelenésnek? Lehetett volna akár két önálló CD is...
Jutka volt a lényeg, ez az ő lemeze volt. Klasszikus zenét tanult, emellett a közös improvizációs zenét is nagyon élvezte. Ezért a kettősség az albumon. Matúz István nagy tehetségnek tartotta, de Jutka nem szerette a kötöttségeket, beleértve a zenei kötöttségeket is, így nem vették fel a főiskola fuvola szakára.
Örültünk, hogy ennyi anyagot össze tudtunk hozni – nem volt ez így sem olcsó mulatság akkoriban! Igaz, később a jó eladási számok visszahozták a befektetést. Karácsonyra készítettük, de nem karácsonyi zene volt. Pont jó volt a hossza, egy LP-re is elfért volna.
Mi okból indultál el egyből egy saját kiadóval is?
Így nem kellett kiadó után futkosni, eladni magad másoknak. A “Karácsonyi Album”-ot egyébként is mi akartuk eladni, nem másokkal eladatni. Zappa mestertől pedig azt tanultam, legjobb, ha saját kezedbe veszed az irányítást.
Miként folytatódott a Novus pályafutása?
A Novus Jammel még két CD-t jelentettünk meg. Előbb 1994-ben a “Profilok” albumot – ezen játszott először Sipos Sipi András. 1995-ben jött ki a “Novus – Élő” koncertlemez, ami után elkezdtük az első Djabe album felvételeit Sipivel és Karvaly Tibivel. Ami ezután jött az már a Djabe története. Leszámítva még pár Novus Jam koncertet 1995-ben, például a Debreceni Jazz Napokon, vagy a Sziget Fesztiválon.
Vegyük át ezeket kicsit alaposabban is! Sipiékkel mikor és hol ismerkedtél meg?
Judit részt vett valami jamelésen a Fészek klubban, ahol megismerte Bubik István színművészt, aki remekül dobolt. Felkérte a “Profilok” felvételeihez Pistát, de ő egyből mondta, hogy van nála egy jobb dobos, aki szintén afrikai djembén játszik, és együtt szoktak fellépni. Ez volt a Makumba duó. Egyébként a színész zenekarban is együtt játszottak, mert Sipos András szintén színművész volt.
Az egyik délután Pista elvitt engem és Jutkát Sipi Munkás utcai szentélyébe, ahol meg is állapodtunk a lemezfelvétel időpontjáról és az anyagiakról. Lenyűgözött bennünket a tudása az egyénisége és a hangszerparkja. A Novusban nem volt korábban semmilyen ütőhangszer, de amikor Sipit megismertem, tudtam, hogy ő kell nekem. Örökre… Neki is bejött, amit csináltunk, és belépett a zenekarba. Bubik nem lépett be, sose ért rá, de egyszer-kétszer még játszott velünk koncerten.
Mutasd be, kérlek a “Profilok” albumot!
A “Profilok” anyaga nagyrészt akkor, 1994-ben írt, illetve improvizált kompozíció. Nagy volt az alkotói lendületünk, újat akartunk, nem a régiből táplálkozni. A korábbi Novus Jam számok inkább a későbbi Djabe lemezeken bukkantak fel. Büszke is vagyok rájuk.
Az 1995-ös Hangfogó Fesztiválon viszont már trióban léptetek fel. Miért váltottatok?
Kezdetektől fogva trióban játszottunk. Bubik nem ért rá, Rácz Tamás pedig pánikbetegsége miatt nem tudott olyan kötött elvárásoknak megfelelni, mint próbák, turné és közönség.
Egy-két koncerten ott volt Pista, mint említettem. Rajta kívül pár fellépésen vendégeskedett Kovács Ferenc is, akit ekkor ismertem meg. Őt is Jutka hozta. Rendszeresen lejárt a Közgáz jazz klubba, és egy Dresch koncerten tetszett meg neki Feri. Hiányzott nekünk a hegedű, nagy veszteségnek tartottuk, hogy Karvaly Tibire nem számíthattunk. Érdekesség, hogy a MU Színházi koncertünkön felvett Kovács Öcsi “Pásztoros” felkerült az “Evolúció” című Djabe klub tagoknak terjesztett CD-re is. Ha jól emlékszem, akkor próba nélkül álltunk Ferivel színpadra. Ennyire improvizatív volt a Novus Jam stílusa…
A “Novus – Élő” album eredeti kazetta-változata, illetve az egy évvel későbbi CD-verzió több tekintetben is eltér. Mi indokolta az új borítót, illetve a hanganyagban történt változtatást?
Először a kazetta jelent meg. A CD műsorideje rövidebb, mint a kazettáé – ami nem tetszett annyira, lehagytuk róla. Ilyen volt a hátborzongató koncertkezdés, a “Dolmen”. Az Ódának időközben elkészítettük a stúdió változatát, ami sokkal jobb lett, ezért lecseréltük a kazettán hallható koncert verziót a stúdió felvételre. Lemezindításnak is jobb, mint a Dolmen volt. A borító is sokkal jobb lett az Utah-i kanyonban készült fotóval.
Milyen stílust képviselt a Novus Jam a ‘80-as években, illetve a ‘90-es évek elején?
Akusztikus, improvizatív, szabad zenét. Majd 1994-ben, Sipi felbukkanásával kicsit elkalandoztunk a világzene felé is.
Demókat vagy promó célból készített koncertfelvételeket soha nem is postáztatok a sajtónak vagy mondjuk a zenei világotokban érintett szervezőknek?
Nekünk demóink nem készültek, rendes stúdiófelvételeink voltak, illetve stúdió technikával elkészített videók. 1994-től profi módon kommunikáltunk a sajtóval és a kereskedőkkel. A szervezőkkel is kapcsolatban álltunk. Felléptünk színházakban és nagy fesztiválokon is. Sziget, EFOTT, Debreceni Jazz Napok, satöbbi. Egy válogatás CD-t az ECM kiadónak is elküldtünk. Ezt meg is hallgatta Manfred Eicher, de azt még nagyon korai volt ilyen komoly nívójú kiadónak elküldeni. Udvariasan elutasított bennünket. Teljes joggal. 1995-öt írtunk akkor.
A Djabe Klub “Evolúció 1971>2002” című CD-jén – a már említett Little Band és Kovács Öcsi felvételek és más érdekességek mellett- néhány korabeli Novus koncertfelvétel is szerepel. Miért pont ezekre az 1995-ös és ‘96-os anyagokra esett a választás?
Ezek jól sikerültek, de már a koncert CD kiadása után vettük fel őket. Megérdemelték, hogy rákerüljenek erre a történeti válogatásra. Ha jól emlékszem ezek nem is lettek máshol kiadva.
Az ezidáig hivatalosan megjelent felvételekkel mennyire tekinthető teljesnek a Novus Jam munkásságának archiválása?
A lényeget tekintve igen. A Djabe “First Album Revisited” második CD-jén is hallható ebből az időszakból két szám. Azonban van még egy-két, tényleg jó koncert felvételünk, az egyiket a Magyar Rádió készítette. Talán egyszer lesz idő áthallgatni az összes felvételt, beleértve a “Profilok” és az “Élő” album soksávosait is. Ha ez megtörténik, talán még érdemes lesz egyszer hozzányúlni, de most ez nem prioritás.
Mennyire lezárt a Novus Jam története? Mit gondolsz, előfordulhat-e még valamikor a jövőben egy-egy élő előadás, illetve újabb Novus kiadvány?
A Novus Jam aktív története lezárult 1996-ban. Koncert biztosan nem lesz. Újonnan komponált zeneanyag biztosan nem lesz. Ha a szalagtár ad elég inspirációt, talán egy archív kiadvány még igen.
Folytatjuk!
Fotók: Égerházi Attila archívuma, kiadó archívum
