CD, H-Music 2022
2022. június 17-én új albummal jelentkezett a Karthago. A rendhagyónak is tekinthető friss CD-re tizenkét Máté Péter szerzeményt és egy, Péter által sikerre vitt Bradányi Iván-Nagy Tibor dalt dolgoztak át saját stílusukba a rock őrületes elefántjai.
Persze elsőre akár meglepőnek is tűnhet a Máté Péter – Karthago párosítás, de messze nem ördögtől való a dolog. Sőt, az előzményeket ismerve, annyira talán nem is volt váratlan ez a fejlemény. Történt pedig, hogy anno, még az első nagylemez és a klasszikus felállás kialakulása előtt, az ős-Karthago két LP-t is készített Máté Péterrel. Egyet Zalatnay Cininek, egyet pedig magának az előadóművész, zeneszerző, hangszerelő zseninek.
Később, mikor a nagy Karthago, vagyis már a jelenleg is működő öttagú formáció is befutott, majd világraszóló sikereket ért el a „Requiem” című szerzeménnyel, ismét együtt dolgoztak. Hiszen 1983-ban nem csak, hogy közösen indultak a megmérettetésen, de Máté Péter szimfonikus hangszerelésével meg is nyerték a villachi Karnten International, azaz a Nemzetközi Táncdalfesztivál nagydíját. (Lazán kapcsolódó érdekesség, de korszakos zsenijét tekintve mégiscsak fontos, hogy az 1981-es Táncdalfesztiválon Máté Péter egy másik egykori Corvina tag, Soltész Rezső szerzeményének hangszerelésével is díjat nyert. )
Majd eltelt nagyjából négy évtizednyi idő, mikor is 2021. március 15-én, az akkor már 42 éve változatlan felállásban játszó formáció megkapta hazánk legmagasabb könnyűzenei díját, a Máté Péter-díjat. Aminek átvétele után született meg az idea a zenekar vezetőjének, Szigeti Ferencnek a fejében, hogy készüljön egy rock tribute album Máté Péter tiszteletére. Az elhatározást tett követte, majd miután a csapat tagjai egymás között lebokszolták, hogy mely dalokat fogják átdolgozni és melyeket nem, beindult a stúdiózás.
A végeredményt sokszor és alaposan áthallgatva, bátran kijelenthető, hogy Gidóéknak sikerült elkerülni a csapdákat. Hiszen hála Istennek, nem azt a magáról értetődő, megúszós könnyű utat választották, hogy összelapátolnak a legnagyobb Máté-slágerekből egy lemeznyit, majd rutinból gyorsan felrántják azokat. Inkább tényleg olyan dalokat kerestek, melyek jól állnak nekik, hitelesek a két kitűnő énekesük szájából, illetve egyúttal jól is karthagósíthatók.
Ezért aztán abba a másik könnyű irányba sem mentek el, hogy az 1980-ban megjelent „Szívhangok” című Máté Péter – Karthago közös albumról frissítettek volna fel pár olyan nyilvánvaló, rockosabb, dögösebb vagy súlyosabb darabot, mint például a „Rock and Roll No. 1-2-3” vagy a „Szabadíts meg a szorongásoktól”. Kitűnő szerzemények, de mostanra talán már olcsó győzelem lett volna csak és kizárólag azokkal élni. Ugyanis az akkori hangszerelés és a mai technikai lehetőségek között ég és föld a különbség. Továbbá napjainkban már az állami hanglemezgyár sem várja el a keményebb dalok hangzásbeli kiherélését.
A Karthago legénysége így a nehezebb utat választva, a feladatban és a konkrét dalokban is a kihívást keresve válogatta össze a „Máté Péter in Rock!” album repertoárját, majd dolgozták át nagy műgonddal a zseniális szerzeményeket. Takáts Tamás közlése szerint a maga részéről szívesen elment volna avantgárdabb irányba is. Például műfaji kikacsintásokkal, mondjuk egy Máté Péter klasszikus reggae feldolgozásával, de az „öregek” tartották a gyeplőt, így a projekt betonbiztosan a rock és a blues keretein belül maradt. Szigeti Ferenc kiemelte, hogy minden szerzemény dallamát és szövegét megtartották olyannak, amilyennek Máté Péter azokat eredetileg megálmodta. Csak a hangszerelésen változtattak, illetve néha még egy-egy akkordon, melyek nem fértek volna bele a rockzenekari megszólalásba.
Kiss Zoltán Zéro basszusgitáros azt emelte ki, hogy a CD-re felkerült egy olyan dal is, mely nem Máté Péter szerzemény, viszont nagyon jól állt neki és nemzetközi sikert is aratott vele. A Franciaországban fesztivál-győztes „Ez majdnem szerelem volt” zeneszerzője Nagy Tibor, akit Zoli már a Sprint együttesbeli korszakában is ismert, révén Tibor – mások mellett- a Sprintnek is írt slágereket, melyek közül talán az 1973-as „Postakocsi” lett a legismertebb.
Ugyanez idő tájt Szigeti Feri pedig a Corvina együttessel kísérte Máté Péter egyes fellépéseit. Így hát tényleg bátran kijelenthető, hogy az igazi rock and rollban csak a hegyek nem találkoznak. Illetve, hogy már a Karthago időszakát megelőzően is volt kapcsolat a jeles szerzők és muzsikusok között.
Elkötelezett Máté Péter rajongóként és gyűjtőként már az első hírek kiszivárgása óta óriási várakozással tekintettem erre a projektre, és nagy meglepetésemre pozitívan csalódtam. Ez az album sokkal jobb lett, mint amire számítani lehetett. Ugyanis kivétel nélkül minden egyes dal átdolgozása autentikusra és hitelesre sikeredett. Ami remek teljesítmény – nagyon ritka, hogy egy albumra sem tévedés, sem pedig töltelékdal nem kerül. Ami részben annak a művészi alázatnak köszönhető, hogy a srácok tényleg nem akartak a remekművekbe beletúrni, belekontárkodni. Részben pedig annak, hogy a dögös gitárhangzások, a modern rockzenei megszólalás, a Hammond orgona és a szájharmonika alaposan felerősítették az eleve kimagasló dalok erejét.
De a „Máté Péter in Rock!” CD legnagyobb vívmánya és egyben a legfontosabb komponense, hogy Takáts Tamás énekes, illetve Kocsándi Miklós dobos, énekes megmaradtak a maguk világán belül. Meg sem próbálták az eredeti szalagokon hallható Máté Péter énekléseket másolni vagy imitálni. Mondjuk hiábavaló erőfeszítés is lett volna. Egy olyan masszív rajongónak, mint amilyen például én is vagyok – és belőlünk azért még mindig sok tízezer van-, Máté Péter összes apró hajlítása és egyéb nüansza mélyen a lelkébe égett.
A magam részéről sok ezerszer(!) hallottam az összes Máté Péter albumot, valamint a kislemezek és demók többségét is. Miután édesanyám 1980-ban megvásárolta a „Szívhangok” kazettát, minden egyes hétköznap meghallgatta legalább háromszor.
Szóval, ilyen füllel hallgatva, tiszteletreméltó Tamás és Miki bátorsága, hogy mertek önmaguk maradni. Mindketten a saját érzéseiket vitték bele a dalokba, a természetes belső ritmusukban, a saját időbeosztásukban, saját hangsúlyaikkal interpretálva azokat. Külön is érdemes kiemelni, hogy a két, Kocsándi Miklós vezető énekével rögzített dal mennyire ütősre sikeredett. A „Most élsz” és a „Szülői ház” 2022-es verziói lazán hozzák a világszínvonalat. Még a magyar nyelvű énekkel együtt sem kellett magyarázkodnom a külföldi barátoknak, mikor átküldtem meghallgatásra. Csak záporoztak vissza az egyértelmű elismerések, hogy ez igen, így kell rockzenét énekelni…
A műsorszerkesztést tekintve az 1976-os első „Éjszakák és nappalok” című nagylemezről négy dalt dolgoztak át Feriék. A Máté Péter előző három évét összegző korongjának dalcsokra persze adta magát, hiszen egy válogatott anyagról van szó, melyben a korábbi sikeres kislemez- és fesztiváldalok kerültek össze, a felvételek idején még frissnek számító 1975-ös új szerzeményekkel. A bluesos „Otthonom a nagyvilág” már régóta ordított egy dögös rockzenei feldolgozásért. De a másik három kiválasztott dal, tehát az „Elmegyek”, az „Azért vannak a jóbarátok” és a címadó is elbírják a rockot, a szövegek pedig alapból kompatibilisek a Karthago világával, a zenekar eddig is koherens és alapvetően pozitív mondanivalójával. Melybe persze az elmúlásról szóló, merengősebb darabok is simán beleférnek.
Érdekes módon a második albumról egy dalt sem vettek lemezre Tamásék, pedig a két lemezoldalt egy-egy témára felfűző „Magány… és együttlét”, mint Péter első koncept-albuma, bőven adott volna lehetőséget a karthagósításra, mind zeneileg, mind az ötszólamú vokálokat tekintve, mind pedig az érzelmi életünk többféle aspektusát megénekelve.
A közösen készült 1980-as „Szívhangok” LP ismét egy koncept-album, mely a születéstől a felnőtté válásig tartó folyamatot meséli el egy eléggé összetartozó dalfolyamon keresztül. Kevésbé ismert tény, de a nagy mű eredetileg egy dallal hosszabb lett volna és a témának megfelelően értelemszerűen más sorrendben tartalmazta volna a csodás szerzeményeket. Nem így lett…
De még így is örülhetünk, hogy egyáltalán megjelenhetett és nem szedette le a hivatalosan persze nem is létező cenzúra az „Ott állsz az út végén” című dalt. Amit az elvtársak vagy nem értettek meg, vagy pedig csendben szemet hunytak az illetékesek, mint néhány más, hasonló jellegű dalszöveg esetében is. Lásd például az Edda művek „Érzés” szerzeményét úgymond „szerelmes” dalként, illetve a váratlan istenélményt követő őszinte fohászként…
A „Minden szónál többet ér (egy dal)” és az „Egy darabot szívemből” szintén hálás darabok. Mint Kocsándi Miki is említette volt, jóból könnyű jót készíteni. Ez esetben a zeneileg és szövegileg egyaránt telitalálat szerzemények még tovább nemesedtek a klasszikus Karthago felállás hangszerelésében és előadásában.
Máté Péter az emberi létezés természetes kereteiről szóló harmadik koncept-albuma, negyedik- és egyben utolsó nagylemeze szintén három dallal képviselteti magát a „Máté Péter in Rock!” CD-n. Az 1982-es „Keretek között” az Isten, haza, család értékrend konzekvens felvállalása mellett természetesen a zene holtig tartó szeretetéről is szól, így a maguk természetes módján adják magukat a karthagósításnak az olyan alapművek, mint a „Zene nélkül (mit érek én)”, a „Hazám” és az „Emlékezz rám”. Utóbbi akár a „Requiem” párjaként is felfogható, a témájával, a hangulatával, az akusztikus gitár – zongora – ének hangszerelésével, de legfőképpen Takáts Tamás zseniális előadásával.
A bőséges kislemez-termésből összesen öt dal került fel a Karthago 2022-es CD-jére. Ebből az „Elmegyek” és az „Egy darabot a szívemből”, mint közismert, a kapcsolódó albumok előtt egy-egy évvel már megjelentek kislemezen, eltérő verziókban.
Az 1977-es „Ez majdnem szerelem volt”, az 1980-as „Szülői ház” és az 1984-es „Most élsz” viszont úgymond eredeti kislemez-dalnak számítanak. Melyek csak utólag, posztumusz kerültek fel az 1989-es „Egy darabot a szívemből”, az 1994-es „Emlékezz rám” és az 1984-es „Elmegyek” című válogatásokra.
Persze az 1975-ös, 1980-as és 1984-es „Tessék választani!”, az 1979-es „Made in Hungary” és az 1977-es párizsi fesztiválok sikerdalaival elvileg nem lehet luftot rúgni, de visszatekintve az elmúlt három évtized ilyen-olyan Máté Péter feldolgozásaira, azért sajnos mégiscsak sokaknak sikerült célt téveszteni…
Ellentétben Gidóékkal, akik minden egyes szerzeményt olyan tartalmasan rögzítettek lemezre, hogy már most az év albuma gyanús a „Máté Péter in Rock!” projekt. Pedig ugye még jön az iLand bemutatkozó albuma, a teljes „Marsbéli krónikák III.” a Solaris EP után, miközben már szintén a kezünkben tarthatjuk a Djabe „Witchi Tai To Live” lemezét, a Novelzone „Végtelen térben” és az új Ghost Toast CD-t is, épp csak a legnyilvánvalóbb idei jelöltekre gondolva.
A Karthago együttes „Máté Péter in Rock!” albuma digipak CD csomagolásban került kiadásra, a hanghordozó pedig egy speciális, csak és kizárólag a Karthagóval foglalkozó H-Music magazin mellékleteként kerül terjesztésre. Utóbbi azt jelenti, hogy a korong nem csak a lemezboltokban, de az újságosoknál, illetve az újság-terjesztéssel is foglalkozó vegyes áruházakban kapható. Ami jelen pillanatban országszerte minimum hatszáz elérési pontot jelent.
Egyedül az érthetetlen, hogy a sok száz elérhető Máté Péter fotográfia közül miért pont ugyanaz került a CD digipak belső oldalára, amelyik az 1994-es, Péter rádiófelvételeinek első adagját közzétevő „Emlékezz rám” című, mára már klasszikussá érett album, CD- illetve kazetta változatának frontborítója is volt. Mikor a vadiúj Karthago CD-t először a kezembe fogtam, elsőre az ugrott be, hogy milyen furcsa volna egy Ossian tribute album második oldalán Rex Hörcher azon festményével szembesülni, mely „A rock katonái” eredeti kiadásainak frontborítóján is szerepel…
Sebaj, ezen a múlandó világon úgysem lehet semmi tökéletes. Majd a következő CD-re sikerül még ezeknél is jobb – és máshol még fel nem használt- fotókat találni. Mert ezt a projektet érdemes volna folytatni. A volt- és jelenlegi Hungarian Pink Floyd Show-, HitRock-, Hobo- és BluesSteel-tagok által jegyzett „Ester Sings The Songs Of Streisand” című Barbra Streisand tribute albumot leszámítva, évtizedek óta nem hallottam ennyire erős slágerfeldolgozásokat rockerektől. Nem véletlen, hogy kapásból a MAHASZ eladási listájának első helyén nyitott a Karthago „Máté Péter in Rock!” CD-je.
A H-Music magazin 2022/10. számának Karthago-interjúit Kiss Attila, a kiadó promótere készítette. Aki a zenészekhez hasonlóan szintén fantasztikus precizitást hozott. Hivatásának egyik utolsó mohikánjaként mindegyik interjúalanyához felkészülten érkezett, majd pontos és precíz munkát adott ki a kezéből.
A „Máté Péter in Rock!” recenzióját Szénégető Ricsi írta, úgyszintén értékes gondolatokkal gazdagítva a dupla poszterrel és CD-melléklettel rendelkező, 24 oldalas exkluzív kiadványt. Egy fontos apróság, ami viszont nem hiba, hogy a magazin nyomdába kerülése után megváltozott a lemezbemutató koncert dátuma. Így az annak hátulján szereplő időpont már nem érvényes. Ezért fontos a naptárainkban átvezetni, hogy a „Máté Péter in Rock!”, illetve „Best of Karthago” programmal érkező duplaműsoros szuperkoncert új dátuma: 2022. november 19.
Találkozzunk a Papp László Budapest Sportarénában! Ezt élőben is látni-hallani kell!
