Hetekkel, vagy talán hónapokkal korábban olvastam, hogy Sari Schorr jön Magyarországra. A neve nekem nem mondott semmit, ezért – tekintettel arra, hogy nem csak a sarki blueskocsmáig kellett volna elmenni – nem is terveztem be az utat.
Aztán az élet mást dobott, úgy adódott, hogy mégis felkerült a koncertlistámra. Bár a helyet már a Tommy Castro koncertről ismertem, és tudtam, hogy ilyen szuper hangosítással még sehol nem találkoztam, bevallom, először szkeptikus voltam: ki ez az énekesnő, vajon mit kellene róla tudnom? Milyen zenét játszanak? Milyen az őt kísérő zenekar? Tudom, az Internet korában nem kihívás ezekre választ kapni, de valahogy túlságosan zsúfoltak voltak a koncertet megelőző napok, és nem is voltam eléggé kíváncsi.
Aztán elkezdődött a műsor, kijött Sari Schorr a színpadra, és kb. 1 perc alatt megvette az egész közönséget. Az az erő, az a dinamizmus, lendület, ami benne és a hangjában van, senkihez és semmihez nem hasonlítható. Tátott szájjal hallgattam végig az egész koncertet, amiben nem voltak hullámvölgyek, sem üresjáratok, ezer százalékot adva át a közönségnek. Jó példa, hogy az egyik szám közben szünetet kellett tartaniuk, mert a közönség vastapssal köszönte meg a szám első részét.
Tehetség, profizmus, és a közönség iránti alázat és szeretet jellemezte a koncertet. Ha jön jövőre is, én újra ott leszek.
Kurucz Attila fotói
