Závodi Janó interjú 3. rész – Som Lajos a legnagyobb tisztelettel állt az együtteshez

Závodi János szólógitáros, vagy ahogy mindenki szólítja, Janó, már több mint ötven éve aktív résztvevője a hazai rockéletnek. A Mini, a Kex, a Non-Stop, a Piramis, a HBB, a RABB és a Tunyogi Band tagjaként egyaránt maradandót alkotott. Eredetileg a Piramis együttes közelgő arénakoncertje és Török Ádám májusra tervezett 75 éves jubileumi előadása kapcsán ültünk le beszélgetni, még április elején. Aztán odafenn máshogy döntöttek…

A harmadik részben a Piramis klasszikus időszakának néhány pillanatát elevenítettük fel, majd áttértünk Janó és Gyugyó vendégszerepléseire és az akkor még csak közelgő 75/55 koncert részleteire. (Utóbbi blokkot szerkesztve, kissé rövidítve közöljük. Mert bár Ádám elhunytával sajnos aktualitását vesztette, mégsem akartuk a beszélgetést teljesen átalakítani, vagy a felénél abbahagyni, esetleg publikálatlanul az archívumba küldeni.)

Az előző részben ott hagytuk abba, hogy Svájcban meglátogattad a vendéglátós Piramist és akkor megállapodtatok egy itthoni közös rockzenekarban. Aztán nem sokkal később, valamikor ’74 decemberében zárták le Pinyóék a kinti felállás működését.

Igen. Akkor jöttünk össze Pinyóval és Sommal, hogy csináljuk meg azt a zenekart, amiről korábban megegyeztünk. Aztán elkezdtünk embereket keresni.

Így hárman voltatok a mag?

Igen. Gallai Petit a Vár Klubban találtuk, a Nautilus-szal játszott. Aztán jött még Lévay Tibi, ő lett a másik billentyűs. De Lajos már korábban pedzette, hogy Révész Sanyit elcsalja a Generálból. Tehát egyelőre úgy játszottunk, hogy két billentyűssel, de nem azt a kimondottan vendéglátós zenét, hanem egy kicsit keményebbet.

Mennyire tartod jónak, érdekesnek, jelentősnek azt az időszakot, mikor a két billentyűs felállással nyomultatok?

Nagyon élveztem. Eleve sokkal fiatalabb voltam. Minden tetszett, mindennek örültünk, ami rockzene.

Azt tudod, hogy miért nem került végül kislemezre a Ne bántsd a madarakat című korai slágeretek, melyet a rádióban rögzítettetek?

Nem. Sőt, sokáig azt sem tudtam, hogy hiába szántuk kislemezre, mégsem kerül kiadásra. Pedig az első jelentősebb nótánk ez volt, sikerrel játszottuk, szerették az emberek.

Lajos beavatott téged abba a tervébe, hogy kiviszi Lengyelországba a tévéseket, majd, ha itthon robban a dolog, utána úgy próbálja menedzselni a bandát, hogy a hivatalok kényszerhelyzetbe kerültek?

Igen, szerintem ebbe is beavatott, de nem emlékszem mindenre konkrétan. Som Lajos a legnagyobb tisztelettel állt az együtteshez, óriási munkát tett bele a Piramisba, végig dolgozott az ügyért.

A kislemezről, kislemezekről nekem anno azt mesélte, hogy miután a Taurus-szal megégette a kezét, direkt a rádiófelvételek felé ment, hogy majd onnan legyen mandiner, ha már a siker miatt kénytelen lesz a hanglemezgyár foglalkozni az új csapatával. Mennyire számolt be nektek Lui a terveiről? Miként irányította, mint nagybetűs Főnök, a Piramis együttes működését?

Lajos úgy irányított, hogy azt mondta, buli van, azt mondta, próba van. Ekkor és akkor, itt és ott. Mindeniknek azt mondta el, ami rá tartozott. Persze beszélgettünk is. Sőt, a svájci alakuló megbeszélésen egész konkrét tervekkel állt elő. Méghozzá úgy, hogy egy percig sem kételkedtünk abban, hogy meg is fogja valósítani.

A külföldön ide-oda csempészett cuccokról mennyire tudtatok? Még akkor, amikor hangtechnikát és hangszereket hozott, meg szexújságokat, meg mindenfélét, hogy meglegyen a zenekar-alapításhoz megfelelő tőkéje. Beavatott titeket? Bevett másokat is, vagy ez teljesen a saját biznisze volt?

Igen, engem beavatott. Volt, aki tudott róla, például, hogy hozott be aranyat, aztán volt, aki nem tudott semmiről sem. Som Lajos a zenélés mellett egyben üzletember is volt, mint általában a zenekarvezetők.

Esetleg te is csencseltél hangszerekkel, hangtechnikával? Hoztál be külföldről dolgokat?

Kintről nem hoztam soha haza hangszert. Illetve egyszer egyet hoztam Angliából. Egy Standard Gibsont.

De ha jól tudom, azt is magadnak, nem?

Igen, azt is magamnak. (nevet) Soha nem értettem igazán a bizniszhez. Egyszerű arc vagyok. Kimaradtam az ilyesmikből.

Milyen emlékeid vannak arról az időszakról, amikor Révésszel kimentetek Lengyelbe? Számodra milyen volt az a legendás Mud-Piramis turné, amiről a Magyar Televízióban is leadott felvétel készült?

Csúcs volt a Mud-dal együtt játszani. Eszelős sikerünk volt. Jól is játszottunk és nagyon nagy barátság alakult ki a két banda tagjai között. Persze a főnökök ott is érezték, hogy nagyon megindultunk. Soha nem felejtem el, hogy az első bulin még használhattuk a fényeket, de a második bulin már nem. Onnantól kicsit sötétebb lett, de továbbra is végig k.rva nagy sikerünk volt.

Hogy élted meg azt, amikor a Piramissal robbant a siker? Akkor az azért szintekkel feljebb dobott mindenkit közületek. Bármennyire is sikeres bandákban is játszottatok korábban. Milyen érzés volt, hogy nem csak hogy mindenki felismer, de meg is őrül értetek a fiatalság zöme?

Nekem abszolút nem volt terhes. De érteni kell, hogy az egy nagyon más világ volt. A magam részéről lazán éltem meg. Persze egy idő után, már kicsit gáz volt, mert nem tudtam hazamenni a körtér negyedik emeletére, állandóan tele volt fiatallal. De az sem engem zavart, hanem a szomszédokat, meg másokat. Úgy éltem meg ezt az egészet, hogy azért ez már valami és tök jó.

Készült valamikor, valószínűleg az ős-Piramissal egy rádiófelvétel Karda Beának, Lajos kedvesének, későbbi feleségének. Vajon az melyik formáció lehetett, még előtted volt?

Nem tudom. Nem emlékszem olyasmire, hogy Révész érkezése előtt Beát kísértük volna.

Viszont utána volt a Metronóm ’77 fesztivál, ami kapcsán egy közös Karda Beáta-Piramis kislemez is megjelent. Ti kísértétek a művésznőt, majd néhány évre rá csináltatok neki egy nagylemezt is. Ti írtátok a Figyelem, itt vagyok! LP-re a dalokat, ti kíséritek és vokáloztok is.

Igen erre emlékszem, de meg ne kérdezd milyen nóták voltak, nagyon régen nem hallottam már azokat a felvételeket.

Arra szeretnék kifutni és egy kicsit visszautalni a beszélgetés elejére és egyben apropójára, hogy Gyugyó is hallható az 1981-es Karda Bea nagylemezen, és talán már a korábbi kislemezt is ő játszotta fel. Tavaly, amikor a Lemezleltár Török Ádámmal című könyvét készítettük, az egyik munkaebéd közben azt mondta, hogy biztos te hívtad meg, mert a Miniből való kilépésed után is mindig jóba’ voltatok, úgy kerülhetett bele a Karda Bea lemez projektbe ő is. Főleg, hogy a felvételek idején készült, illetve jelent meg a Mini együttes Koncert lemeze, amin viszont te vagy a vendégművész.

Ez könnyen lehet. De már nem emlékszem a részletekre. Tudod, Török bácsival egy házban nőttünk fel. Sosem vesztünk össze igazán. Mindig játszottunk egymás zenekaraival. Egymás előtt vagy után, vagy éppen vendégként is rendszeresen. Tegnap is beszéltem vele. Bediktált egy újabb dátumot, ahol együtt fogunk zenélni. Az idén is több alkalommal fogok velük játszani.