Idén öt éve, 2020-ban kezdődött, hogy minden különösebb hírverés nélkül, egyszer csak elkezdtek megjelenni a legnépszerűbb videómegosztón az első felvételek, melyet a beszédes, de titokzatos nevű Powerplant-hu csatornán tettek közzé az alkotóik. Klasszikus Kraftwerk szerzeményeket újszerű köntösben – és magyar szöveggel. Az azóta már soklemeznyi repertoárrá bővült feldolgozások elkövetőit: Bennárik Tibort és Fehér Tibort Jozé faggatta ki a különleges projektről és annak hátteréről.

Másodjára a magyar dalszövegekről beszélgettünk.

Fehér Tibor az ORF-nek nyilatkozik 2018

Honnét jött az indíttatás, hogy magyar szövegeket írj a Kraftwerk kompozíciókhoz?

Fehér Tibor: Messzebbről indítanám. Már gyerekkorom óta írogatok verseket. Szeretem is a verseket, sokat olvastam a kedvenceimet: Radnóti, Kosztolányi, Weöres, Karinthy, meg persze Romhányi műveit. Mind zseni. A kortárs szövegírók közül pedig nagyon szeretem Dusán bölcsességét, Bródy játékosságát, Sülyi álomvilágait. És persze Rejtő Jenő csavaros és kicsavart humora nélkül nem érdemes átbukdácsolni a kamaszkoron. Természetesen nem hasonlítom a magam tehetségét ezekhez az óriásokhoz, csak jelezni szerettem volna, honnan érkeztem ide, ahol most vagyok, amiről beszélgetünk.

Amikor Bennárik Tibi átküldött egy-két feldolgozást, elkezdtünk egy kicsit szöszmötölni. Hogy honnan jön ez, azt nem tudom megmondani. Vannak, akik ihletnek nevezik. Van egy adottságom, ami vagy velem született, vagy kifejlődött. Mindenesetre szeretem csinálni. Jól esik. Könnyű a szerkezetekre szöveget tenni fejben és tudok a ritmusra figyelni. Jönnek a rímek is, pedig nem tanultam nyilvános rímfaragó iskolában. Összegezve, ez egy nagyon jó játék számomra. De alapvetően abból indult az egész, hogy Tibi elkezdett zenéket csinálgatni. Valahol aztán én mondtam, hogy mi lenne, ha én meg írnék rá szöveget.

Bennárik Tibor: Aztán meg ontotta a hülyeségét.

Ezt fordítsd le magyarra, kérlek! Mit jelent a „hülyeségontás”?

BT: Hát, hogy mindenre tud, szinte kapásból, valami rímelős szöveget mondani. Aztán egyszer csak beírta, tedd a zenéd alá.

FT: Először valami vakszöveg „jött”, még nem értelmes. Olyan, aminek stimmelt a ritmusa, rímelt is és lehetett rajta mosolyogni. Még nem volt egy rendes szöveg, csak hogy meginduljon a dolog. Milyen érdekes, az egyik Kraftwerk dalra, a Home Computer-re tökéletesen illik például Weöres Sándor Haragosi című verse.

I program my home computer / Fut, robog a kicsi kocsi
Beam myself into the future / Rajta ül a Haragosi

Egy az egyben rá lehet tenni. El is küldtem Tibinek, aki jót röhögött rajta. A vakszövegről először még gyerekkoromban olvastam: Ravel Bolero című művében a szegény dobos kábé 15-16 percen át egyetlen ritmust kell játsszon, amire tökéletesen illik az a vakszöveg, hogy: „Egy paripa, két paripa vágtat, tíz paripa, száz paripa üget a hegyeken ”. A vakszöveg nagyon hasznos a dal struktúrájának megértéséhez. Ha van, akkor a végleges szöveget is könnyebb megírni.

Mi a helyzet a technikai vagy társadalmi témákkal?

FT: Vannak a szövegekben játékos és néha komolyabb részek is. Nyilván részben a pillanatnyi hangulatomtól is függ, milyen a végeredmény, részben meg az is visszaköszön, hogyha az ember egyébként is gondolkodik ilyesmikről. Mivel vannak gyermekeim és már unokáim is, foglalkoztat, hogy merre halad a technika, és hová tart a világ. Egy biztos, mindig igyekszem az eredeti témán belül maradni. Mert azon nem lehet túlzó módon túlterjeszkedni. Ugyanígy, ha instrumentális számra írunk szöveget, vagy akkor is, mikor egy rövidke, kétsoros szöveget bővítünk hosszabbra, igyekszem hűen követni az eredeti üzenetet, hangulatot. Persze az is benne van, amilyennek én látom, élem a világot. Nyilván akarva, akaratlanul belekerül egyfajta aggodalom. A figyelmeztetés mellé pedig pozitív üzenetként felemelő gondolatok is. Mert nem tudom, hogy merre tart a világ, csak sejtem. Mindenesetre szeretném, ha jó felé haladna. Ahogy történnek szép dolgok, jó dolgok és kevésbé jó dolgok, azok önkéntelenül is belekerülnek. De talán nem kell túl sokat belegondolni egy dalszövegbe vagy fordításba.

Azért én azt tapasztalom, hogy igenis elgondolkodtatja a rajongókat. Van, akinek nagyon tetszik a magyarítás. Főleg, akinek nincs nyelvtudása. Azért csak segít, annak megfejtésében, hogy miről is szólnak a kompozíciók.

BT: Azért azt tegyük hozzá, hogy magyar szöveg sokszor nem csak egy szó szerinti fordítás, hanem a szövegíró saját elgondolása is benne van! Van, ami negatívabbra sikerül, mint a legutóbb a Sugárzás című Radio Activity feldolgozásunkban.

Társadalomkritikus?

FT: Inkább ironikus. Arra viszont meglehetősen büszke vagyok, hogy az instrumentális dalokra is írtam szöveget. Ezek közé tartozik a Spacelab, a Mitternacht, a Metropolis, a Franz Schubert, a Kometenmelodie 1 és 2, és még néhány. És sajnos az is előfordult, hogy egy dalba beletörött a bicskám: az Ohm Sweet Ohm-ra nem sikerült olyan színvonalú szöveget írni, amit jó szívvel kiadnék a kezeim közül, így Tibi azt maga is instrumentálisként hozta ki. Megvan a téma, amiről írni szeretnék, van néhány jó sor is – de nem áll össze egységes egésszé. Remélem, sikerül majd készre írnom valamikor!

Mi inspirált azokban az esetekben, ahol az eredetiben nincs szöveg, vagy csak egy-két szóból áll?

FT: Az eredeti cím, a zene hangulata, hangszerelése, esetleg az adott lemez hangulata, amiről származik a dal.

Mondasz néhány példát?

FT: A Spacelab egy űrállomás volt a ’70-es években. Az eredeti dalnak az az egyetlen szó a szövege, ami egyben a dal címe is. Arra írtam egy három versszakos verset. Benne van az „űrlabor” kifejezés és arra épül az egész.

Aztán van a Mitternacht, magyarul Éjfél című számuk. Az eredetinek is nagyon nyomasztó a hangulata és Tibi ezt nagyon szépen megragadta. Én pedig arról a nyomasztó hangulatról próbáltam írni.

Vagy ott van a Hajnali séta, ahogy a sötétség átfordul a napsütésbe és kinyílik a világ, meg a természet. Eredetileg annak sincs egy deka szövege se. De írtam rá egy tizenkét soros verset. Azért az kutya nehéz volt ám, mert nagyon kötött a ritmus és a szótagszám.

Törekszem arra is, ahol lehet és érdemes, hogy a magyar szöveg kicsit megidézze az eredeti hangzását: Spacelab – Nézz fel; vagy It’s more fun to compute – Egy gép mindenre jut; Autobahn – Autóban stb. Azután szeretünk egy-egy dalban szöveget tenni olyan helyekre is, ahol az eredetiben nincs.

Például a Kraftwerk leghíresebb száma a Model – és annak eredetileg, bármilyen meglepő, nincs refrénje. Három verze az egész. Na, a miénkben van refrén, és még a kiállásra is rátettünk két sort… Mert miért ne?

De vetemedtem Goethe fordításra is… Egy alkalommal Tibi hatalmas fába vágta a fejszéjét és készített egy közel félórás, hattételes Kraftwerk szvitet. Ennek első tételéül Goethe Faust-jának bevezetőjét választotta, a Prolog im Himmel-t, amit a Kraftwerk a ’70-es évek közepén már játszott a koncerteken. Az elérhető magyar műfordítások nem igazán feleltek meg, nem illetek a zenéhez, így vettem a bátorságot és saját változatot készítettem belőle. Mindjárt kettőt, mert persze önmagammal sem voltam maradéktalanul elégedett. A szvit többi tétele pedig – nehogy már unatkozzak – csupa olyan dal, ami eredetileg instrumentális. Úgyhogy írtam szöveget mindegyikhez. Mivel sajnos épp akkortájt érkeztek a szomorú, tragikus hírek az Omega együttes tagjairól, tiszteletünk jeléül a szvit – melynek a Kometenmelodie 1 és 2 is a része – az Égi vándor címet kapta.

De, ha van rá lehetőség, szívesen mókázom egy kicsit. A Neon Lights / Fényvarázs című dalban a kiállásnál négyszer hangzik fel, hogy „Fényvarázs” – azaz, ha jobban fülelünk, akkor igazából csak háromszor, mert a negyedik sorban azt énekeljük, hogy: „Sün Balázs”…

Vagy rögtön az első közös dalunkba, ami a Computer Liebe / Computer szívek, bekerült az a kissé frivol két sor, hogy: „Mit kezdjek magammal? / Tán kezdjek magammal…?”

Erős irónia csendül ki a Computer World / Pixel világ szövegéből, amiben egyebek mellett arról is írok, hogy ma már akár nem létező dolgokat is vehetünk képzeletbeli pénzen. Például – és ez a hámozott lufi minősített tankönyvi esete – NFT-ért fizethetünk Bitcoinnal: „Kriptopénz a fizetség / Virtuális tárgyakért” – és akkor rögtön már egy kicsit önmagunkra is reflektálok, hiszen szelíden megcsipkedem magunkat is, így zárva le a dalt: „Szól a dal, már nem kell hangszer / Most is épp egy gép zenélt”.

De a komoly hangvételű szövegekben vannak sorok, amelyekre büszke vagyok, amik – úgy érzem – igazán jól sikerültek. A Home Computer eredeti mondandóját a mai valósághoz igazítottuk, ki is bővítettük, például, az AI, a Mesterséges Intelligencia témájával: „A kód egyszerre írja át / A jövőt, s közben önmagát”.

De az Autobahn magyar szövege szinte szószerinti fordítás – persze ügyelve a ritmusra és a rímekre. Ugyanígy, a Hall of Mirrors / Tükörútvesztő – is gyakorlatilag közel szószerinti fordítás – de a miénk rímel, míg az eredeti nem… Hogy is mondta Grga bácsi a Macska-jaj-ban? (nevet)

Még annyit, hogy amennyire látom és hallom, ma már nem divat a zene és a szöveg ritmusának egymásra illesztése. Össze-vissza hallani szövegeket, amik megbicsaklanak. A magyar nyelv szabályaitól eltérő módon intonálnak, énekben, rapben, dalbetétben. Ez a mai fiataloknak így megfelel és nincs is ezzel semmi baj. Én még az a korosztály vagyok, akinek nagyon fontos, hogy a szöveg egyrészt tűpontosan illeszkedjen a zenéhez, másrészt a beszélt magyar nyelv szabályaihoz is. Ne bicegjen, ne billenjen meg! Néha talán nekem sem sikerült elérnem ezt, akad egy-kettő, amit nem sikerült megoldani 100%-osan, de olyan 95 %-ban azért igen. A többit tekintsük költői szabadságnak. Fontos, hogy helyén legyen a rím, a ritmus, a prozódia. Hogy könnyedén énekelhető maradjon, miközben nem törjük össze a gyönyörű anyanyelvünket…

BT: …és a ragrímek! ( nevet )

FT: Jaj, a ragrímek! Valaki egyszer beírta, hogy a ragrím, pfúj, szörnyű… Ám, ha József Attilának és Petőfinek megfelelt, akkor talán nekem sem kell szégyellni magam emiatt. Nem is teszem. Pont Bennárik Tibitől tanultam meg, hogy nem kell mindenkinek tetszeni.

Folytatjuk!

Fotók: Bennárik Tibor és Fehér Tibor archívuma, Emesz Csaba, Jozé, TTT Nemzeti Rockarchívum