Mint Facebook oldalunkon aznap hírül adtuk, január 18-án elhunyt David Crosby. Mivel a hatvanas évek közepétől aktív tagja, mi több, formálója is volt a pop-rock- country zenéknek, megérdemel egy életpályájának fontosabb állomásaira kitérő megemlékezést. Ha csak annyit említünk meg, hogy ő a Byrds egyik alapítója volt, majd a Crosby, Stills & Nash szuperformációval ért el óriási sikereket – amihez később Neil Yung is csatlakozott-, majd szólólemezeket is adott ki, már elég az üdvösségéhez… David a triójával /CS&N/ bekerült a Rock & Roll Hírességek Csarnokába is.

A Rolling Stone magazin oldalán csokorba szedve megjelent néhány pályatárs megemlékezése:
„Mély szomorúsággal értesültem, hogy barátom, David Crosby elhunyt” – írta egykori bandatársa, Nash nyilatkozatában. „Tudom, hogy az emberek hajlamosak arra fókuszálni, hogy időnként milyen ingatag volt a mi kapcsolatunk, de Davidnek és nekem mindig is mindennél fontosabb volt a közösen alkotott zene tiszta öröme, az együtt felfedezett hangzás. Mély barátságunk volt, amelyen sok hosszú éven át osztoztunk.”
„Kétségtelenül egy óriási zenész volt, harmonikus érzékenysége nem más, mint a zsenialitás” – emlékezett Stills. „A kapocs, ami összetartott minket, erős volt – miközben énekünk, Ikaruszhoz hasonlóan szárnyalt a hangunk a nap felé. Mélyen elszomorít a halála, és mérhetetlenül hiányozni fog.”
„A szívem fájt, most, amikor David Crosbyról hallok” – írta Brian Wilson a Beach Boys tagja. „David hihetetlen tehetség volt, nagyszerű énekes és dalszerző. És egy csodálatos ember. Egyszerűen tanácstalan vagyok, mit is mondhatnék.”
Crosby énekes, dalszerző és gitáros is volt, aki aktív szerepet vállalt a hatvanas évek rockmuzsikájának és hangzásának kialakításában. Komolyabb sikereit a Byrds alapító tagjaként aratta 1964-től – mint angol rhythm and blues zenekar . Itt hozzá kell tenni, hogy a hangzásában inkább freakbeat és vokális popzene volt a zenekar bizonyos időszakában. Talán legmaradandóbb dalaik között meg kell említeni a „Eight Miles High”, a „So You Want to Be a Rock ‘n’ Roll Star” és a „Turn! Turn! Turn! szerzeményeket. De feldolgozásokat is szívesen adtak közre, például Bob Dylan-től is.

A Byrds-ben hamar kiütközött a frontemberrel, Roger McGuinnnal fennálló konfliktusaik hatása – David távozott, majd megalapította a Crosby, Stills és Nash szupercsapatot. A trió – amely 1969-ben kvartetté alakult, amikor Neil Young csatlakozott a soraikhoz – jelentős szerepet játszott a folk-rock, a country-rock és a kialakulóban lévő „californiai hangzás” fejlődésében. Ez a zenei vonal a hetvenes évek elején-közepén végig uralta a rockrádiókat – logikusan főleg Amerikában. Crozby számos sikerdalt írt, köztük az „Almost Cut My Hair”, a „Long Time Gone” és a „Déjà Vu” címűeket is.

Míg David zenei sikere az 1970-es és a nyolcvanas években is folytatódott, magánéletére a súlyos kábítószer-fogyasztása volt hatással. Ami befolyással volt a karrierjére is – 1985-ben börtönbüntetést is kapott. Később mégis felépült, és folytatta a zenélést, a turnézást – további három évtizedig. „Fogalmam sincs, hogyan vagyok még életben. Jimi Hendrix nincs már, Janis Joplin is elment és még nagyon sok barátom” – mondta 2014-ben a Rolling Stone-nak, évekkel azután, hogy már megtisztult. „Fogalmam sincs, miért én maradtam meg, de szerencsém volt.”
Crosby 1941-ben született Los Angelesben. Apja, Floyd Crosby Oscar-díjas operatőr volt. David rövid ideig a Santa Barbara City College-ba járt, de abbahagyta a zenei tanulmányait. 1964-ben csatlakozott a Jet Set nevű bandához, mely McGuinnból és Gene Clarkból állt. Nevüket később Beefeatersre, majd Byrdekre változtatták. Crosby és társai a folk-rock hangzásának lényeges elemeit határozták meg abban az időszakban. 1967-re a zenekaron belüli feszültségek annyira megnőttek, hogy Crosby távozott a bandából.
„Roger és Chris [Hillman] megjelentek Porschékkal, és azt mondták, hogy őrült vagyok, lehetetlen együtt dolgozni egy ilyen egomániás emberrel” – mondta Crosby a Rolling Stone-nak 1970-ben. „Ez részben igaz is volt, ebben biztos vagyok. Néha szarul énekeltem, szörnyű dalokat írtam… És hogy sokkal jobban boldogulnának nélkülem” – így folytatták. „Biztos vagyok benne, hogy a pillanat hevében valószínűleg eltúlozták ezt az egészet. De akkor ezt mondták. Én meg nagyon a szívemre vettem…”

„Croz” néhány hónappal azután, hogy elhagyta a Byrds-t, találkozott Stills-szel és Nash-sel Joni Mitchell házában, és felfedezték a hihetetlen vokális összeilleszkedésüket. Az első dal, amit a trió közösen énekelt, a „You Don’t Have to Cry” volt.
„A végére értek” – emlékezett vissza Nash 2020-ban. „Stephenre néztem, és azt mondtam: Ez egy hihetetlen dal. Tégy meg egy szívességet, és énekeld el még egyszer! Ők egymásra néztek, vállat vontak, és még egyszer elénekelték. Utána kértem még egyszer… Ennek a dalnak a három eléneklésével megtanultam a harmóniáimat, megtanultam a szöveget. Megtanultam, hogyan lélegzik Crosby. Megtanultam Stephen testbeszédét arról, hogy mikor kezd el egy sort, mikor fejezi be, vagy mikor helyez hangsúlyt bizonyos szavakra. Amikor harmadszor énekeltünk, megváltozott az életem.”
A trió néhány hónappal később stúdióba vonult, hogy felvegye bemutatkozó nagylemezét. Crosby a Long Time Gone című dal szerzője volt. „Ezt közvetlenül azután írtam, hogy meggyilkolták Bobby Kennedyt” – mondta Crosby a Rolling Stone-nak 2008-ban. „Ez annak a szüleménye volt, hogy elveszítettük őt, John Kennedyt és Martin Luther Kinget. Kezdtem úgy érezni, hogy ez már túl sok lesz. Úgy tűnt, mintha puskagolyóval szavaztak volna… Úgy tűnt, nem számít, milyen jó embereket találunk bizonyos posztokra, akit inspiráltak és jó vezetőként szolgáltak, valahogy a „másik oldal” győzedelmeskedik azzal, hogy egyszerűen lelövi őket.”
Az első album azonnal óriási sikert aratott, és amikor 1969 nyarán turnéra indultak, csatlakozott hozzájuk Neil Youngot is. A kvartett második koncertjét Woodstockban játszotta 1969-ben, közel 500 000 rajongó előtt. „Fontos emlékezni arra a csodálatos érzésre, ami ott uralkodott. Nagyon biztató dolog ez az emberek jövőjével kapcsolatban” – írta Crosby 1990-ben megjelent emlékiratában, a Long Time Gone című könyvében. „Sem előtte, sem azóta nem sikerült ezt összehozni, abban a pillanatban megcsináltunk valamit, ami megmutatta, mit lehet elérni az emberekkel. Három napig nagyon jó érzés volt ott félmillió ember között… Woodstockban a harmónia érzése uralkodott.”

A sikerszéria 1970-ben is folytatódott, amikor a CSNY kiadta a Déjà Vu lemezt, amely 7 millió példányban kelt el! Erre készültek a „Woodstock”, „Teach Your Children” és „Our House” című slágerek. Crosby később azt mondta: „Azt hiszem, amikor a Beatles bomba szétrobbant, mi voltunk a világ legjobb bandája.”
A szép idők általában nem tartanak sokáig. 1970 nyarán, népszerűsége csúcsán, a csapat határozatlan idejű szünetre vonult. „Stephen mindig is úgy érezte, hogy Nash és én neheztelünk, vagy megpróbáljuk akadályozni őt” – nyilatkozta Crosby. „Nash és én mindig is úgy éreztük, hogy Stephen fennhéjázó. Úgy éreztem, nem kaptunk tőle elég elismerést, amikor kellett volna.”
Crosby 1971-ben vette fel szólólemezét If I Could Only Remember My Name címmel. Nash, a Grateful Dead és a Jefferson Airplane tagjai, valamint Joni Mitchell támogatásával dolgozott – akivel egy ideig romantikus kapcsolatban is volt. Akkoriban kritikusan fogadták a megjelent Crosby lemezt, a bágyadt, meditatív album később sok követőre tett szert, és hatása a kortárs neo-folkban, a Fleet Foxesban és a Grizzly Bearben is hallható volt. 1977-ben Crosby, Stills és Nash újra összeállt. 1979-ben felléptek atomenergia-ellenes jótékonysági koncerteken, amelyeket a Musicians United for Safe Energy szponzorált. A Daylight Again lemezük újabb sikert aratott 1982-ben, amire elkészítették a „Wasted on the Way” és a „Southern Cross” slágereket. Ezekben az években Crosby gyakori „vendéghang” volt Grace Slick és Paul Kantner, a Jefferson Starship, a Hot Tuna és a Phil Collins lemezein – beleértve az „Another Day in Paradise” című slágert is.

A nyolcvanas évek elejére azonban a kábítószerrel való „együttélése” komoly hatással volt életére. 1985-ben kilenc hónapos börtönbüntetésre ítélték, miután kiszállt a kábítószer-rehabilitációs programból. Kokain birtoklása és fegyverviselés miatt kötelezték erre, ugyanis eredetileg öt év börtönbüntetés várt volna rá. Stills-szel, Nash-szel és Young-al szerepeltek a Live Aiden 1985-ben, miközben David még felügyelet alatt állt – végül 1986-ban szabadult ki a börtönből. 1987-ben feleségül vette régi barátnőjét, Jan Dance-t.
1994-ben májátültetésen esett át, és újabb albumot vett fel a CSN-nel, ami kereskedelmileg már nem volt sikeres /After the Storm/. A kilencvenes években Crosby több figyelmet kapott azon nagylelkűségének köszönhetően, amikor Melissa Etheridge és Julie Cypher spermadonora lett. „Gyászolom barátom és Bailey biológiai apjának, Davidnek az elvesztését” – írta Etheridge a januári haláleset kapcsán. „Családot ajándékozott nekem. Örökké hálás leszek ezért… Zenéje és öröksége sok generációt inspirál majd. Igazi kincs volt ő.”
David 1995-ben újra találkozott fiával, Raymonddal, akit a hatvanas években örökbe fogadott. A találkozás apropóján három albumot rögzítettek együtt – CPR-ként. Crosby leszármazottai között van még három gyermek, két lánya [Erika és Donovan] és fia, Django, aki a Dance-el kötött házasságának egyetlen gyermeke.
Crosby is feltűnt időnként filmekben, mint tipikus ’60-as évekbeli figura, szerény színészi karrierje során. Hippi volt az 1991-es Backdraft című filmben, csapos az 1992-es Thunderheartban, és szerepelt a The John Larroquette Show egyik epizódjában is. Önmagát alakítva feltűnt a Simpson családban. Noha a 2000-es évek sokkal nyugodtabbá váltak az életében, Crosby továbbra sem kért bocsánatot fegyverpárti nézeteiért. 2004-ben bűnösnek vallotta magát fegyverbirtoklásban, amikor egy New York-i koncert után a rendőrök egy fegyvert és egy kis mennyiségű marihuánát találtak szállodai szobájában, de végül nem került börtönbe.
Crosby, Stills és Nash sokat turnézott, miután 1977-ben újra összeállt az eredeti trió. /Neil Young több alkalommal is csatlakozott hozzájuk, például az 1974-es, jól jövedelmező turnéra, amit megismételtek 2000-ben, 2002-ben és 2006-ban./ Végül 2015-ben feloszlottak, miután a régi barátok, Crosby és Nash komoly ellentétekbe futottak bele. „Teljesen kivagyok David Crosbytól” – mondta Nash 2016-ban a The Washington Timesnak. „Soha többé nem fogok beszélni David Crosbyval.” Soha nem fejtette ki, hogy mitől is van ez a viszály. „Ez David és köztem alakult ki – mondta Nash. Nem fogok erről beszélni senkinek. De azt mondom, hogy a köztünk lévő ellentét helyrehozhatatlan.”
A CSN megszűnése lehetőséget adott Crosbynak, hogy szólókarrierjére összpontosítson. Ez az új időszak a 2014-es Croz című lemezzel kezdődött , amelyben fia, Raymond is a vendégzenészek között szerepel. „A legtöbb velem egyidős zenész lehet, hogy inkább készített volna feldolgozásokat vagy duetteket régi anyagokból” – mondta annak idején a Rolling Stone -nak. „Ez nem lesz nagy siker. Valószínűleg 19 példányt adnak el belőle… Ezt én magamnak készítettem. Volt egy ilyen nyomás-késztetés bennem, amit ezzel le tudtam venni a mellkasomról.

2016 és 2021 között további négy szólóalbummal jelentkezett még David. „Kibaszott nagy szerencsém van” – mondta a Rolling Stone-nak 2021-ben. „Nem tudom, hogy két hét van hátra az életemből, vagy 10 év, de nem számít. Az számít, hogy mit kezdesz ezzel az idővel. Ha ülsz a fenekeden, és attól tartasz, hogy meghalsz, akkor kibaszottul elpazaroltad a hátralévő idődet. Én nem pazaroltam el. Nagyon jól érzem magam az életemben. Előbb-utóbb valami el fog „romlani”, de jelenleg nagyon jó az életem.”