„Legalább 200 Wah pedálom van…”

Forrás: www.ultimate-guitar.com

Szerző: The Phoenician

2023. augusztus 28.

Kirk Hammett, a Metallica gitárosa reflektált a wah effektek iránti vonzódásával kapcsolatos megjegyzésekre, és eközben azt is nyilvánvalóvá tette, miért nem volt soha igazán nagy rajongója a „delay” effekt használatának.

Kirk és a wah-pedál kapcsolatáról már régóta születtek és születnek mítoszok (és mémek), és nem valószínű, hogy a gitáros és e pedál közötti tartós viszony valaha is véget érne. „Kurvára nem érdekel, hogy ki, mit mond. Ha úgy érzem, hogy rá kell lépnem a wah-pedálra, akkor rálépek a kibaszott wah-pedálra” – nyilatkozta a Metallica szólógitárosa az év elején, válaszul azoknak, akik szerint esetleg visszafoghatná magát ezen a téren.

„Számomra ez is egy hangszer!”

Nyilvánvaló, hogy még a legelszántabb kritikusok sem tagadhatják, hogy meglepő kreativitással használja Kirk ezt a pedált… Sőt, egy nemrégiben készült interjúban Rick Beato-nak azt is nyilvánvalóvá tette, hogy úgy érzi, a wah-ra lépve a gitárja egy teljesen más hangszerré változik:

„Ez egy önálló hangszer számomra, amely sok gyakorlást és sajátos játéktechnikát igényel. A wah-pedál fázisváltóként és filterként is működhet, valami olyan dolog, ami képes extrém módon magasabb szintre emeli a játékomat. Néha persze érzem, hogy a lehető legrosszabb időben lépek rá a wah-ra. Ez az én bűnöm… Ám sokszor pont akkor lépek rá a wah-ra, amikor telibe talál. Nem tudok szabadulni tőle. Imádom a wah-t, rohadtul szeretem.

Ez egy vicces dolog… Amikor stúdióban vagyunk, mindannyian fejhallgatóval a fejünkön játszunk. Ám amikor szólózom és a wah-pedált taposom, Rob gyakran leveszi a fejhallgatóját, és úgy hallgat engem. Azt mondja, hogy játék közben morgok és mindenféle torokhangot adok ki. Nem igazán vagyok tudatában ennek… Alapvetően a wah-pedállal vokálozom. Ezért vagyok a rabja. Nem veszem magamra, ha ezzel ugratnak, ilyenkor csak azt mondom, hogy nekem tökmindegy… Kurvára imádom és nagyszerű dolgokra vagyok képes vele.”

Melyik a ’nagybetűs’ wah Kirk Hammett számára?

„Legalább kétszáz wah-pedálom van” – teszi hozzá nevetve Kirk, megjegyezve, hogy a Clyde és a Vox verziókból van a legtöbb a gyűjteményében. Arra a kérdésre, hogy van-e egyetlen pedál, amit ő „a mágikus Ő’-nek’ tart, így felelt:

„Igen. Csak egyetlen ilyen van, és ezt minden egyes alkalommal előveszem, amikor a stúdióba megyek – ez a Dimebag Wah. Imádom Dimebag-et. Szerettem őt, mint srácot, és szerettem mind emberileg, mind gitárosként. A mai napig kavarognak az érzelmeim vele és a tesójával kapcsolatban. Csinált egy olyan wah-t, aminek van egy ötállású frekvencia-váltója is, ami egy hatalmas ötlet. Mindemellett még egy kiemelő (boost) funkciója is van. Amikor először találkoztam ezzel a pedállal, azt gondoltam, hogy ezt nekem kellett volna megcsinálnom. Aztán amikor a Dunlop megkeresett azzal, hogy adjuk ki az én wah-verziómat, nagyon szerettem volna lemásolni, de Dimebag iránti tiszteletből nem tettem. Számomra ez a nagybetűs wah.”

Kirk nem rajong a ’delay’-ért – és íme a válasz, hogy miért…

Kirk bevallja, hogy – a wah-val ellentétben – nem nagy rajongója a delay effekteknek, mivel – mint rávilágít – azok „megkönnyítik a munkát”:

„Kb. tizenöt éves korom óta használok wah-t és Tube Screamer-t, viszont sosem csíptem a delay-t vagy a reverb-et. Gyakran odajönnek hozzám gitárosok, és azt mondják: ’Feltűnt, hogy alig használsz delay-t vagy reverb-et’. Ezen elgondolkodtam, és valóban, több általam nagyon kedvelt gitáros – mint például Neal Schon – mindig is használt delay-t. Szóval, egy alkalommal, amikor elkezdtem gitározni, toltam rá egy kis delay-t. Nem volt rossz így nyomni, de úgy éreztem, hogy ez megkönnyíti a dolgomat. [nevet] És úgy döntöttem, hogy soha többé nem használom. Ebben valami, olyasmi van, hogy az a hang ’megüti’ a fülemet. Úgy érzem, hogy ha visszhang van rajta, akkor eltávolodik tőlem. És tuti, hogy bizonyos mértékig ez így is van… Ám, amikor delay nélkül játszom, akkor úgy érzem, hogy a bensőmből fakad minden, bármi is legyen az.”