Tények, érdekességek a The Mandrake Project turnéról

Fokozott érdeklődés kíséri Bruce idei koncertsorozatát, ami nem csoda hiszen évtizedek teltek el azóta, hogy utoljára szólóműsorral láthattuk élőben. Konkrétan 22 éve, 2002. augusztus 2-án, Wackenben lépett fel legutóbb saját műsorral, de azon a nyáron is csak hat fesztivál koncertje volt, rendes turnéval a The Chemical Wedding album idején láthatták a rajongók utoljára, tehát negyed évszázada nem turnézott a szólódalaival… Az Iron Maidenbe való visszatérése eleve parkolópályára tette a szóló karriert, a 2005-ben megjelent Tyranny Of Souls albumhoz például nem kapcsolódott egyetlen egy koncert sem. Idén viszont a kiváló The Mandrake Project album már úgy lett időzítve, hogy Bruce ismét útra kelhessen, hogy rendesen bemutathassa azt a közönségének. A Live Nation jóvoltából június 1-én végre a magyar rajongók is élőben élvezhetik majd kedvenc Dickinson nótáikat. Számunkra különösen fontos ez a fellépés, hiszen még sosem volt igazi Bruce Dickinson koncert Magyarországon. Nézzük is meg egy kicsit közelebbről mire is számíthatunk az eddigi öt koncert alapján.

A turné előzetesen Dél-Amerikában kezdődött volna, de az utolsó pillanatban leszerveztek a mexikói koncert elé egy amcsi fellépést hivatalos turnényitánynak április 15-re, de végül az is csak a harmadik koncert lett a turnén.

A helyére egyből két gitáros is érkezett, a balkezes Chris Declercq (egy szóló erejéig játszott is az új album Rain On The Graves nótájában) és Philip Naslund személyében. A két új bárdista, gitártechnikusnak még megkapta Colin Price-t is, aki már jó ideje Dave Murray mellett serénykedik a Maiden turnékon… A banda többi tagjának kiléte már régóta ismert volt – a Mandrake albumon is hallható Dave Moreno a doboknál, szintetizátorosként Mistheria, basszuson pedig Bruce Jon Lord bulijairól ismerős Tanya O’ Callagham /Whitesnake/ játszik.

Április 3-án az egykori Scorpions gitáros, John Uli Roth lépett fel a legendás Sunset Strip klubban, a Whiskey A Go Go-ban. A koncertet nézőként Bruce és csapata is megnézte, készült pár közös kép is a legendás Scorpi gitárossal. Akkor még senki sem sejtette, hogy nemsokkal később maga Dickinson is a hírhedt szórakozóhely színpadán fog játszani.

Persze hirtelen akkora lett a felfordulás a buli kapcsán, hogy rögtön meghirdettek egy második koncertet is. A meglepetések sora viszont ezzel még közel sem ért véget, hiszen amikor az előadás napján elkezdték árulni a jegyeket a klub pénztárában, a szerencsések, akik kiállták az utcákon át hömpölygő sort, a pénztárban magával Bruce-szal találkoztak, ugyanis a két „titkos” bulira ő árulta személyesen a jegyeket…

Ezek után már csak az volt a kérdés, hogy ennyi év kihagyás után milyen műsorra számíthatnak a kiéhezett rajongók. Már hónapok óta ment a találgatás, maga Bruce is csepegtetett némi információt ez ügyben, egyértelműsítette például, hogy a Tattooed Millionaire és a Skunkworks albumokról senki ne várjon nótákat. Ennek főként Roy Z jelenléte volt az oka, korábban sem nagyon volt hajlandó más dalait játszani, ám amikor kiderült, hogy nem tagja a turnécsapatnak ismét feléled a remény, hogy esetleg mégis lesz valami az említett albumokról. Az eddigi koncertek alapján beváltotta Bruce az ígéretét, és nem játszanak róluk semmit… Az első koncert gerincét az új album (megjósolható) nótái és a két legsikeresebb album az Accident Of Birth és a Chemical Wedding dalai tették ki, de meglepő módon a Balls To Picasso három dallal is képviseltette magát. A Tears Of The Dragon kötelező darab arról a lemezről, de például a Gods Of War és a Laughing In The Hiding Bush szerintem nem egyértelmű, vagy kihagyhatatlan nóták, pláne annak fényébe, hogy az élőben sosem játszott Tyranny Of Souls album dalai közül csak a klipes Abduction került a műsorba. Számomra talán ez volt az egyetlen csalódás a dallista láttán, méltatlanul lett mellőzve a Tyranny album. Viszont ellensúlyozásként akadt egy meglepetés dal is, a The Alchemist, ami még sosem csendült fel élőben. Ahogy nézem fixen a műsor része, nagy élmény lesz hallani élőben. Van a programban egy igaz kakukktojás nóta is, a Frankenstein című instrumentális (!) szerzemény, Edgar Winter (a híres blues gitáros, Johnny Winter öccse) ikonikus nótája – a banda 1972-es They Only Come Out At Night című albumáról. Ezen a ponton sokan hitték azt, hogy Bruce pihentetése miatt került a programba egy instrumentális dal közel 10 perc hosszúságban, ám főhősünk egy pillanatra sem hagyja el a színpadot, sőt, kezdetben mindenféle ütőhangszerekkel kíséri a bandát, majd egy ponton szólózenészként lép elő egy különleges érintés nélküli hangszerrel, aminek a neve Teremin. Ez a különös hangszer gyakorlatilag egy, a rádióhullámok interferenciája által vezérelt analóg szintetizátor. Ezen a ponton kell megemlíteni az új műsor egyik másik újdonságát is a szintis Mistheria képében, aki egy hordozható billentyűvel szinte folyamatosan a frontvonalban tevékenykedik, több olyan dalban (pl. Accidenth Of Birth, Abduction, stb.) is szólózva, ahol eredetileg nincs billentyűs rész…

Új zenei bevezetőt kapott Bruce emblematikus dala, a Tears Of The Dragon is. És ha már a bevezetőknél tartunk, említsük meg azt a különös intrót is, ami a koncertet indítja. Képi kíséret nélkül egy zajokkal kísért monológot hallhatunk, ami a hangzása alapján valami régi filmből való. Mivel azóta sem fejtette meg senki, hogy mi lehet ez az intró, én magam kezdtem kutakodni, némi nyomozás után ki is derült, hogy egy ősrégi amerikai sci-fi sorozat főcím szövegét hallhatjuk bevezetőként az Accident The Birth nóta elé bejátszott Toltec 7 Arrival előtt. Az 1967-68-ban két évadot megélt sorozat a hangzatos The Invaders címet viselte és főhőse David Vincent a földönkívüliekkel hadakozik benne…

Sokan biztosan meglepődtek azon is, hogy a Vasszűz munkásságából egy nóta sem szerepel a műsorban, hiszen eddig minden szóló turnén meg lett idézve az anya banda szelleme. Én magam az Eternity Has Failed dalt vártam, indokolt lett volna, de végül az sem került elő. Igazából annyi jó nótája van Bruce-nak, felesleges lett volna az időt rabolni azzal, hogy egy-két emblematikus Maiden szerzeményt tesz a műsorba, amit akár a Maiden bulikon is hallani lehet. Mondjuk, azt hiszem azért senki sem haragudott volna meg, ha egy olyan Maiden dal került volna elő, amit még sosem játszottak élőben… Én mondjuk a fél karomat adnám a Flash Of The Blade élő verziójáért, ráadásul az pont Dickinson szerzemény. De jól van ez így, ahogy van, és a karom is a helyén marad…

Az Iron Maiden óramű pontosságú show-ja után láthatóan Bruce élvezi, hogy szólóban nyugodtan kiléphet a komfortzónájából, ezt jelzi a Frankenstein nóta vagy a kongázása a Tears Of The Dragon és a Resurrection Men számokban, de a dalok variálása is ennek a jele. A második Whiskey-s bulira Bruce rögtön három dalt is kicserélt, a Laughing In The Hiding Bush helyét a Starchildren vette át, és a teljes ráadás blokk is kicserélődött, a Jerusalem és a Road To Hell helyére a Book Of Thel és a The Tower érkezett és maradt is a következő bulira is, ahol visszakúszott a Laughing is a helyére.

A mexikói bulikra is előkerült a ráadásban a Navigate The Seas Of the Sun (a set listán nem szerepel, de volt). Remélhetően fixen marad a műsorban, és a Jerusalem/Road To Hell kettős is újra felbukkant, így a turné ezen pontján kijelenthető, hogy a dalok variálása a harmadik nóta helyén és a ráadásban történik. A nagy kérdés csak az, hogy előkerül-e még nóta a repertoárból, vagy már minden puskaport elsütött Bruce és csapata, hamarosan kiderül… Találkozunk június 1-én a Barba Negrában…