Amikor bő negyedszázada nyilvánosságra került, hogy az Illés és a Fonográf ikonja az Omegának is írt szövegeket, a rocktábor valósággal felbolydult. A kezdeti meglepetést aztán újabb közös dalok követték. A Rockinform rocktörténeti sorozatában most feltárul a múlt: Bródy János avat be minket a különleges együttműködés részleteibe. Az Omega Fan Club tagjainak kérdéseiből Jozé szemezgetett.
Mi volt az első omegás élményed? Emlékszel még, mikor láttad először Benkő Laciékat élőben? Esetleg, hogy melyik felállásban?
Olyan rég volt, hogy csak homályosan emlékszem. Még nem voltam az Illés tagja, tehát ’64 előtt történhetett, hogy néhány barátommal kimentünk Zuglóba, a Danuvia kultúrházba, ahol egy Prófétáék néven emlegetett banda játszott. Szerintem akkor a színpadon már láthattam Benkő Lacit, de nem vagyok benne biztos.
Van olyan Omega dal – bármelyik másik szövegírótól –, amelyiknek kifejezetten megfogott az üzenete, a formája vagy a megfogalmazása?
Több is van, de például Az égben lebegők csarnoka ma is meghat, és a Fekete pillangó számomra az egyik legszebben kidolgozott Omega szám. Sülyi Pétert rendkívül tehetséges szövegírónak tartom és nem is értettem annak idején, hogy mi volt a gond vele, amikor engem kértek meg, hogy segítsek.
Foglald össze kérlek, miért és hogyan történt, hogy az űrkorszakban kisegítetted az Omegát szövegekkel, illetve, hogy miért volt szükség mindehhez Várszegi Gábor bevonására?
A felkérést Várszegi Gábor közvetítette, és csak amikor igent mondtam rá, akkor találkoztam Meckyvel és Lacival. Alapvetően arról volt szó, hogy nagyon gyorsan kellenek magyar szövegek a Skyrover hazai kiadásához, és abban is megállapodtunk, hogy ez egy nem nyilvános együttműködés lesz.
Ha jól tudom, az 1978-as Csillagok útján LP-re öt dalszöveget írtál. Mennyire kaptál szabad kezet Kóbor Jánoséktól, illetve mennyire beszéltétek meg, hogy milyen üzenetekkel töltitek majd meg a nyolcadik Omega albumot?
A Csillagok útján a Time Robber sikere után következet és azt kell mondanom, hogy az alaptéma kézenfekvő volt, hiszen abban az időben az Omega már a space rock hullámain lovagolt. Úgy vélem, hogy Presser és Laux kiválása után a mai napig ez a leginkább jellemző hangzásvilága az együttesnek. Ebben a stílusban találtak igazán magukra, ahol a zenei megoldások lassú, elnyújtott, szintetizátor uralta hangszeres átvezetések, kozmikus gitárszólók kíséretével sci-fi témájú dalszövegekbe rejtett gondolatokat közvetítenek.
Jól érzem, hogy az Omega space rock korszakának volt némi előképe a Fonográf korábbi sci-fi jellegű dalaiban, dalszövegeiben? Gondolok itt például a Valaki vár című kompozícióra, vagy az FG-4 Csillagfelhőjére.
Én már kamaszkoromban is lelkes olvasója voltam a tudományos-fantasztikus irodalomnak, hiszen alapvetően mérnöki pályára készültem, és a hetvenes évek elején a Galaktika Magazin minden példánya megvolt. 1974-ben a Valaki vár volt az első kísérletem ebben a szellemben, ami elég jól sikerült ahhoz, hogy ’76-ban az FG-4 című konceptlemezt már teljes egészében egy űrutazás témája köré alakítsam.
Mire gondolt a költő, mikor az Égi vándor szövegét papírra vetette? Egy szimpla sci-fi sztorira, esetleg a bukott angyalok történetére, akkori aktuálpolitikára vagy valami másra?
Nem szeretem a dalok szövegét magyarázni, mert ez egy olyan műfaj, ahol a hallgató dönti el, hogy számára mit jelent az adott szöveg. Nem is emlékszem már arra, hogy egy-egy szám születésénél éppen milyen állapotban voltam, de biztos, hogy volt benne személyes élmény, más művek által inspirált fantázia, és természetesen az engem körülvevő világban kavargó indulatok is befolyásoltak.
Mit lehet tudni arról, hogy miért éppen Somló Tamás első feleségének a neve jelenik meg az Orosz tél / Léna című dalban?
Ismertem Lénát még gimis korából, később is gyakran fordultunk meg egy társaságban, és amikor Benkó Laci megmutatta a dalt, ami nyilvánvalóan egy orosz tél hangulatát idézte fel, nekem kézenfekvő volt a névválasztás, már csak prozódiai szempontból is. De határozottan szeretném kijelenteni, hogy a dalszövegben megírt történetnek a név azonosságán kívül semmi köze sincs a valódi Lénához.
Mennyiben volt más a két Gammapolis dalnak és magának a kilences LP-nek a koncepciója, mint az előző lemezé?
A Csillagok útján kiemelkedő sikere után az újabb dalok iránya már egyértelmű volt, és miután meghallgattam a kazettára felvett demó anyagot, megtettem a javaslatomat a Gammapolis album címére és témájára. Ezt valójában csak Meckyvel kellett megbeszélnem, akinek tetszett az elképzelés, és miután megírtam a szövegeket, a többit már ő intézte. Szóval, ha úgy tetszik, a koncepció tőlem származott, de a zenei kidolgozásában már nem vettem részt.
Az Omega Oratórium turné során a Hajnal a város felett dalt Mecky többször is vallásos élményként, egyfajta messiásvárásként értelmezte. Részedről is volt, van benne bibliai utalás vagy valamilyen vallásos áthallás?
Mint említettem, én inkább a tudományos-technikai világnézet híve voltam és vagyok, ami nem zárja ki gondolataimból a vallásokban felhalmozódott kollektív kreativitás tiszteletét, és a szentbeszédek évezredes bölcsességeit a modern kultúrában is mértékadónak tartom.
Az idősebb omegások közül többen is úgy vélik, hogy A száműzött az előző rendszer disszidenseiről szól. Jól gondolják?
A dalokat a befogadók értelmezik, és ha egy szövegről sokan gondolnak valami hasonlót, akkor a dal számukra arról szól.
Az Arcnélküli ember szövegét egy bizonyos személy és helyzet ihlette, vagy csak egy általános üzenetnek szántad?
Már említettem, hogy nem szeretem elemezni a dalszövegeket, de annyit elmondhatok, hogy még akkor is, ha a szöveg születésekor jár a fejemben egy valóságos figura, végül mindig általános mintázatokat keresek.
Készült akkortájt olyan omegás szöveg, vagy szövegváltozat, mely nem került felhasználásra?
Erre nem emlékszem, de arra sem, hogy Mecky valamelyik dalnál módosítást kért volna tőlem. Azt tudom, hogy a Gammapolis első sorában az évszámot többször is meg kellett változtatni, de ez tőlem függetlenül történt.
Hosszabb kihagyás után részben ismét Várszegi Gábor jegyzi az 1995-ös Trans and Dance album szövegeit. Mit lehet tudni az Omega XIV projektről? Meglepett az ismételt felkérés?
Nem lepett meg, mert megmaradt a barátság, főként Benkó Lacival, aki beavatott volt a nyilvánosság elöl még titkolt együttműködésben, de maradtunk a már megszokott munkamódszernél.
Szándékod szerint mit jelent vagy mit jelentett akkor a 14. Omega album címe?
A Trans and Dance címet is én javasoltam, mert több értelmezési lehetőséget is rejt magában, és jól illett a zenei anyaghoz. A válaszom ezúttal is az, hogy döntse el a hallgató, mit érez át belőle!
Mennyiben függenek össze a Trans and Dance Bródy szövegei a korábbi space rock dalok üzeneteivel?
Nyilván van összefüggés, mert ugyanazok a szerzők, és ugyanaz a banda. Annyiban persze lehet másnak és újítónak érezni őket, amennyiben a körülmények is lényegesen megváltoztak. Lényegesen kiforrottabb lett a felvételek technikája, és talán rám is hatással volt, hogy túl voltunk egy rendszerváltáson.
Mennyire volt tudatos az olyan ismétlődő jelzők, motívumok omegás használata, mint mondjuk a „bíbor”?
Nekem általában szokásom, hogy az újabb dalokban sokszor idézek fel valamit a régebbiekből, mintegy folytatva bizonyos gondolatmeneteket, vagy egyszerűen csak emlékeztetni szeretnék arra, amit már megírtam.
Annakidején több Omega klub és -találkozó is eltelt azzal, hogy a rajongói keménymag a Yeshiva éneke üzenetén tanakodott. Leginkább azért, mert a viták során a „Yeshiva” kifejezésre némelyek oktatási intézményként, míg mások, mint angyali, esetleg isteni névként utaltak. Ismét adja magát a kérdés: mire gondolt a költő?
Erre a kérdésre válaszolva is csak ismételni tudom magam, mindenki arra gondol, amire akar. Ha mégis valami magyarázatot szeretnél, akkor annyit mondhatok, hogy a két értelmezés nem is áll olyan messze egymástól. Arról a valóságról szól, ami már évezredek óta létezik, de mindenki másként ismeri fel.
Az egyik közönségtalálkozón Mecky úgy mesélte, hogy szándékosan szőtték bele a Himnusz hangjait A kereszt-út vége bevezetőjébe, ami aztán az Omega Rapszódia változatban már leplezetlenül meg is jelent. Te tudtál erről? Esetleg van valami hasonló finom utalás a dalszövegben is?
Kétségtelen, hogy az intro a himnuszt idézi, és valószínűleg nem teljesen független a dalszövegtől. Nagyon szomorú, hogy erről Meckyt már nem lehet kérdezni. Én nem tudom, hogy alakult ki a végleges változat, a felvételek idején már kész volt a dalszöveg.
2003-ban debütált a Hogyan tovább? című, Benkő Lacival közös szerzeményetek, mely A Rózsa énekei című filmhez készült. Hogyan kerültetek be a produkcióba? Kinek a választása volt Farkas Zsófia? Milyen emlékeid kötődnek a közös munkához?
2001-ben derült ki egy Vámos Miklós által vezetett tévéadásban, hogy volt együttműködésem az Omegával, és ezek után már nem láttam akadályát annak, hogy a filmben szereplő dalhoz a saját nevemet is vállalva írjam meg a szöveget. A zenei felvétel és az előadó természetesen Benkő Laci választása volt.
2006-ban ismét megjelent két, Benkő Lacival közös dalod az Égi jel: Omega című CD-n. Melyből az Ördögi cirkusz / Szállj le hozzánk angyal zenei előzménye a Hogyan tovább? filmzenéhez, illetve soundtrack albumhoz köthető. Mi változott, hogy ezúttal már a saját neveden szerepelsz? Illetve volt-e még valamilyen kompozíció, amin dolgoztatok, de végül lemaradt a Hogyan tovább? vagy az Égi jel anyagáról?
Aki ismerte Lacit, tudja, hogy mindig sokféle terve volt, és ezek között néhányban én is szerepeltem, mint lehetséges szerzőtárs, de ebben a szakmában az ötlettől a megvalósulásig általában hosszú és kanyargós utak vezetnek, és gyakran a semmibe futnak.
A fentieken túl létezik még egyéb olyan Omega dalszöveg is, ami hozzád köthető?
Talán említhetnék még egy számot, amit egy nagyon tehetséges vak fiúnak, Jánoki Máriónak írtunk, akit egy ideig Laci támogatott, de a dalt a média nem kapta fel és csak egy videó emlékeztet rá.
Esetleg van még olyasmi, amit szerettél volna elmondani az Omegával való együttműködésedről, de még nem volt rá alkalom?
Mióta kiderült az együttműködésünk, az Omega rajongói is más szemmel néznek rám, és természetesnek tartják, hogy néhány megemlékezésen én is jelen voltam. Számomra meg fájdalmasan szomorú és szívet szorító érzés, hogy milyen sok zenész barátom játszik már az égi zenekarban.
Fotók: Barcsik Géza / Solymár Stúdió
