- 2026. április 18., Budapest, Barba Negra
Sokan állítják, hogy a szex kezeli a depressziót. De ugye depressziósan elég nehéz a szexszel foglalkozni. Mert ugye ilyenkor adott esetben van kivel, van hol, van mivel, de minek? Na, de ez a problémázás a 2026. április 18-i, Barba Negrában lezajlott Sex Action és Depresszió bulin szóba sem kerülhetett.
A Sex Action rutinosan azonnal behangolta a népet, erős felütéssel indult gyakorlatilag már az első percekben akciózásra hangolta a népet. Szendrey Zsolt „Szasza” korát meghazudtoló energiával mozgott a színpadon és pörgette a közönséget. És ez alól a zenésztársai sem voltak kivételek. Zana Zoli szigorúan tartotta a ritmust a dobok mögött, Mátyás „Matyi” Attila gitárjátéka és Somlyay Miklós „Miksa” basszerozása ugyan azt a minőséget hozta, amit a Sex Actiontól évek óta megszokhattunk. Az összes szexre késztető, hangoló vagy arról elmélkedő nóta elhangzott. A teljesség igénye nélkül újra hallhattuk a Nem hagyom abba, a Mindig szabadon, a már-már indulószerű Kell ez a hajsza című remekműveket. A személyes kedvenc, Zuhansz velem című nóta nélkül nem is lehet Sex Action bulit elképzelni szerintem. És, ha már ezek a számok szóba kerültek, akkor a szövegekről néhány gondolat, így éretteben, túl néhány éven. Kifejezetten jónak tartom ezeket a szövegeket, még ma is, mert a fajfenntartásnak a témáját ennyire árnyaltan, érzékien, miszitfikáltan és fennkölten igen kevés zenekarnak sikerült megfogalmaznia. És a lényeg, mindezt nulla trágár szóval, kifejezéssel. Pedig Szasza azért tud szókimondó lenne, mint az köztudott. A Sex Action világa a férfi-nő kapcsolat testi aspektusát teljesen vidáman, természetesen és szórakoztatóan tárja a közönség elé. Semmi naturalizmus, durvaság, erőszak, nincs pszichedelikus nyavalygás sem. Igaz, erősen férfiközpontú szövegek ezek és van bennük szexizmus keményen, nem tagadom, de hát mégsem egy babe rock bandáról beszélünk.


De vissza a lényegre! Nem én lennék a valódi én, ha nem találnék valami negatívumot. Öregek a srácok, na. Energikusak, profik és imádják, amit művelnek a színpadon, de valahogy 60 pluszosan a szexről majdnem egész estét betöltően ennyit összehordani, kicsit mókás. Értem én, hogy ez az élet alapja, de a fiatalabb generációknak ez már viccesen hathat. Látszott is, hogy nem ők adták a tömeget, hanem az ilyen öregebb fazonok, mint én. De tény, hogy szeretném én is 60 körül így tolni a rock and rollt!
És nem lett volna kerek a buli, ha nem lett volna egy jó kis klasszikus Action szám – Mindenki megdől -, ahol Zana beállt gitározni egy jóízűt. Bár sokan megdőltek, de én nem léptem le, hanem megvártam a Depressziót. És nem vertek át, ha értietek célzást!
A Depresszió világának középpontjában a mentális küzdelmek, önismeret, emberi kapcsolatok és társadalmi feszültségek őszinte, nyers megfogalmazása áll. Teljes ellentétes a Sex Action Maslowi-piramis alján lévő témájával, értsd: szex mindhalálig. Viszont a Depresszió nem a negatív érzéseken lovagol, hanem azok feldolgozásán, megoldásán és elfogadásán. Egyfajta kiútkeresés, egy nagyon szépen és telten hangszerelt zenei háttérrel. A Depresszió ma szerintem a haza metal szcénában képviseli a minőségi és igényes „fémes” zenét. A hangzásuk kezdetben nekem kissé „tankcsapdás” volt, ma inkább a Corrosion of Conformityt juttatja eszembe. És ez teljesen rendben van, mert köztudott, hogy a nagyoktól idézni nem szégyen, sőt!


A bulin felcsendültek a banda slágerei közül például az Én azt üvöltöm, a Teérted, a Sokkold a rendszert vagy egy személyes kedvencem, a Kés hegye. Az estének külön pluszt adott, hogy a zenekar énekese és gitárosa, Halász Feri születésnapját is megünnepelhettük két nap csúszással. Boldog negyvennnégyet Feri!
A születésnapi megemlékezés mellett a srácok bekonferálták, hogy az El kell mondani albumuk aranylemez lett, ami egy igen szép teljesítmény. És nem véletlenül, mert a közel 26 éves működésük alatt az egyre kifinomultabb, egyre igényesebb hangzású zenéjük rajongótábora stabilan tartja magát és még növekszik is.
Nem túlzás, hogy két teljesen eltérő zenei világ találkozott ezen az estén. A Sex Action szexcentrikus, életvidám lazasága került egy színpadra a Depresszió gondolatébresztő, súlyos emberi és társadalmi kérdéseket feszegető világával. És mint tudjuk, az ellentétek vonzzák egymást, amiből általában mindig valami jó szokott kisülni! És valóban. A Sex Action és a Depresszió buli valóban jól sült el.
Fotók: Dávid Zsolt










