Pink Floyd: 8-Tracks

LP / CD – Sony / Legacy 2026

2026. június 5-én került a boltokba a Pink Floyd legújabb, 8-Tracks című válogatásalbuma LP-n és CD-n. A gyűjteményre kiválasztott dalokat Steven Wilson fűzte egybe úgynevezett continuous mixként, az eredeti soksávos szalagok hangeffektjeit használva az átvezetésekhez. A kiadvány legkülönlegesebb tétele a Pigs On The Wing teljes verziója Snowy White gitárszólójával, amely az Animals album 1977-es 8-track cartridge kiadásán jelent meg eredetileg.

Amikor a Sony közel 400 millió dolláros, elképesztő összeget fizetett a Pink Floyd hangfelvételeinek jogaiért, nyilvánvaló volt, hogy mielőbb termőre akarják fogni a hatalmas befektetést. Mi más hozhatna gyorsabb megtérülést, mint a sikerlemezek sokadik újrakiadása vagy egy újabb válogatás? Jelen esetben az utóbbival van dolgunk, és senkinek se legyenek illúziói: ezzel a felvásárlással pontosan úgy fogunk járni, mint amikor a Disney bekebelezte a Lucasfilmet. Jön még bőven utánpótlás, mert a még mindig kiemelkedően népszerű brandet rendkívül könnyű értékesíteni.

A mostani kompiláció különlegessége, hogy a klasszikus Pink Floyd koncepcióalbumokhoz hasonlóan a 8-Tracks anyaga is megszakítás nélkül, folyamatos élményként hallgatható végig. A cím szerint nyolc – de a zenei struktúrát tekintve tíz – klasszikus tételt ugyanis az eredeti soksávos szalagokból kinyert, autentikus hangeffektek kötik össze, amelyeket Steven Wilson illesztett és kevert a dalok közé, teljesen új átvezetéseket teremtve.

Adott tehát az 1971 és 1979 közötti aranykorszak, amelynek hat, egytől egyig alapműnek számító albumáról a legnagyobb sikerek – vagy más nézőpontból a legelcsépeltebb slágerek – kerültek ismét egy kosárba.

Az A-oldalt és egyben a lemezt a One Of These Days indítja az 1971-es Meddle LP-ről, amelyet a La Vallée című film zenéje, az Obscured By Clouds nagylemez Wot’s… Uh The Deal című tétele követ ’72-ből. Ezután a ’73-as Dark Side Of The Moon-ról érkezik a Money, amelyet némi rosszmájúsággal akár kvázi címadónak is nevezhetnénk. Ezúttal a válogatás folytonosságához igazított, némileg eltérő pénztárgépes bevezetővel hallhatjuk. Végül az 1979-es Another Brick In The Wall part 2 zárja az első etapot. Ez a tétel ebben a formában leginkább A Collection Of Great Dance Songs válogatáslemezen hallható változatra emlékeztet, amely a kislemezes nyitányt variálta a nagylemezes verzióval. Az átkötés ezúttal is egyedi lett; ha másért nem, e két apró változtatásért már érdemes megpörgetni a lemezt.

A B-oldalt az 1975-ös Wish You Were Here nyitja, amelynek rádiós intrója a CD-kiadáson finoman belefolyik a Wall iskolai jelenetébe. Ezután újra a Dark Side stúdiófelvételeié a főszerep: a Time és a vele egybeforrt Breathe reprise óraketyegős bevezetője is kapott egy kreatív, új kezdést. Majd ismét ’79 következik: felcsendül a Comfortably Numb, a The Wall legnépszerűbb, egyben legtöbbet játszott tétele. Végül az 1977-es Animals album elevenedik meg: az átvezetéshez bejátszott extra állathangok után a Pigs On The Wing két része hallható a korabeli, egybefüggő verzióban. Utóbbiban Snowy White összekötő gitárszólója történelmi jelentőségű – ez a nagyszerű részlet a Pink Floyd történetének egyik, ha nem egyenesen a legjobb vendégszereplése.

A ritka felvétel eredetileg az Animals 8-track kazettáján volt elérhető, bár a zenekar később engedélyezte White-nak, hogy felhasználja a dalt az 1995-ös Goldtop: Groups & Sessions ’74–’94 című válogatásalbumán is.

Így aztán nyugodtan át is léphetünk az olyan cinikus marketingdumákon és a kellően tudatlan, de annál magabiztosabb „zenei szakértői” írásokon, miszerint az ominózus felvétel „most került elő”, meg „sosem hallott”, vagy, hogy „most először jelenik meg CD-n”. Valójában minden valamirevaló Floyd-rajongó jól ismeri ezt a teljes dalváltozatot, mi több, az elmúlt harminc évben szinte az összes gyűjteménybe be is került. Van, aki magát a Snowy White-albumot vette meg, és tette a vitrinbe az Animals és a The Wall CD-k közé, míg a többség az ezerféle Floyd-ritkaságot felvonultató kalózkiadványokon gyűjtötte be. A Pigs On The Wing 8-track változata olyannyira közismert, hogy Pink Floyd tribute zenekarok ezrei játsszák aktívan – itthon például a Hungarian Pink Floyd Show sokadik felállása is műsorán tartja, nagyjából tizenöt éve újra és újra felelevenítve a hőskorszak eme gyöngyszemét.

Itt viszont érdemes egy kicsit megállni, ezért a „csecsemőnek minden vicc új” jeligére a fiatalabbak és a kezdő gyűjtők számára következzen egy gyorstalpaló magáról a formátumról. A nyolcsávos kazetta, hivatalos nevén Stereo 8 egy mágnesszalagos, analóg hangrögzítési technológia, amely az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek elejéig örvendett óriási népszerűségnek, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. A formátumot elsősorban az autós zenehallgatás forradalmasítására tervezték, de később az otthoni hifi-rendszerekben is elterjedt. Bár az autókban idővel átadta a helyét a Compact Cassette-nek, azaz a hagyományos magnókazettának, a Stereo 8 a vastagabb szalagnak és a nagyobb sebességnek köszönhetően valójában kifejezetten jól és dúsan szól. Nem véletlen, hogy a minőségi otthoni lejátszók és a gondosan megőrzött szalagok a mai napig képesek lenyűgözni a vájtfülűeket, akik makacsul életben tartják a formátum kultuszát.

A Stereo 8 kazettában egyetlen szalagorsó található: a lejátszó a szalagot a tekercs közepéből húzza ki, majd a külső részére tekercseli vissza, így egy végtelenített hurkot alkotva. Ennek megfelelően a nyolcsávos kazettát nem kell – sőt nem is lehet – megfordítani vagy visszatekerni; a szalag folyamatosan fut, így a lejátszás egyáltalán nem zavarta a vezetést. Magán a hordozón nyolc párhuzamos hangsáv található – innen a név –, amelyek négy sztereó programra, kvázi albumoldalra oszlanak. Ezek között a gép gombnyomásra, vagy a program végén automatikusan váltott, így a formátum már évtizedekkel a CD megjelenése előtt elhozta a léptetés szabadságát.

Ami a gyakorlatban gondot okozhatott, ha nem nyolc normál hosszúságú popdal került a hanghordozóra. A Pink Floyd például úgy hidalta át a problémát – ha egy kompozíciójuk túl hosszú volt a Stereo 8 kazetta négy szegmensére –, hogy a felvételt egyszerűen kettéosztották. Így, amikor letelt a rendelkezésre álló idő, a szerzemény első részét lehalkították, majd a következő szegmens indításánál a stúdióban kissé „visszaléptetett” anyagot úsztattak be, hogy a hallgatónak a kényszerű technikai szünet ellenére se vesszen el egyetlen hangjegy sem.

A másik problémát a túl rövid trackek okozták; ez esetben a rövidebb dalokból összefüggő, hosszabb tételeket alkottak. Így került a 8-trackre a Pigs On The Wing teljes hosszúságú változata, amelyet az LP-n és a CC-n, azaz a nagylemezen és a kompakt kazettán a közepe kivágásával kettéosztottak, így foglalva keretbe az Animals monumentális állatos tételeit. Később ezt a szerkesztést vették át a CD-újrakiadások is, míg a teljes, vágatlan verziót egészen mostanáig szinte csak a Goldtop CD-n lehetett hivatalosan begyűjteni.

Ez a verzió viszont a nyolcsávos kazettára még mindig túl rövidnek bizonyult, így az Animals Stereo 8 kiadásának első programja úgy épült fel, hogy előbb lement a teljes Pigs On The Wing, majd a Dogs part 1 következett. Végül pontosan 10:45-nél, a formátumra olyannyira jellemző mechanikus kattanás után váltott a gép a második programra, ahol a Dogs part 2-val, vagyis a kutyás dal folytatásával robogott tovább az album.

Mivel szinte minden gyűjteményben évtizedek óta jelen van, a Pigs On The Wing 8-track verziója leginkább az újoncok számára lehet érdekes, meg az olyan felszínes Floyd-rajongóknak, akik még manapság is képesek rácsodálkozni az olyan alapvető válogatásokra, mint a Relics vagy a Works. Egy másik célcsoport lehet még a vinilgyűjtők köre. Nagylemezen ugyanis tényleg kiadatlan volt eddig ez a felvétel, viszont a napjainkra jellemző LP-gyártás eléggé elmarad az aranykortól, így nem igazán szól úgy, mint a korongra összeválogatott felvételek eredeti, hőskorszakbeli albumai. Talán ezért is van, hogy a Pink Floyd 8-Tracks című albuma nemcsak CD-n és csillogó fekete lemezen jelent meg, hanem kék, pink és még ki tudja hányféle színben, mint egy multik által forgalmazott olcsó dömping bringa, parasztvakító neonfényben.

A 8-Tracks CD-kiadása a napjainkra jellemző, legolcsóbb digisleeve csomagolást kapta – kivéve Japánban, ahol a gyűjtők legnagyobb örömére rendes, úgynevezett jewel case műanyag-tokban, a háttérinfók japán fordításával és a kötelező obi-csíkkal kiegészítve hozták forgalomba.

A minősíthetetlen borítóra egyáltalán nem érdemes szót pazarolni – legfeljebb annyit, hogy a két ormótlan matrica egyike óriási betűkkel hirdeti, hogy itt bizony a Pink Floyd zenél. Szegény Storm Thorgerson minden bizonnyal forog a sírjában.

Teljesen mégsem temetném a kiadványt, hiszen ha valaki tényleg most és ettől lesz kíváncsi a Pink Floyd életművére, vagy a fizikai hanghordozók valódi világára – már megérte a dolog. Arról nem is beszélve, hogy az olyan notórius floydosok, mint amilyen például én is vagyok, bármilyen formában örömmel hallgatják ezeket az örökzöldeket.

„Az album tökéletesen teljesíti azt a feladatot, hogy friss kiindulópontként szolgáljon a felületes vagy új hallgatók számára, hiszen felöleli a zenekar vitathatatlanul klasszikus számait a ’71 és ’79 közötti aranykorszakból, beleértve a Money, a Wish You Were Here, az Another Brick In The Wall part 2 és a Comfortably Numb című dalokat. Azonban néhány dolog az elkötelezett rajongók számára is vonzó lehet. Külön kiemelendő, hogy az új gyűjtemény tartalmazza a Pigs On The Wing első és második részének egybefűzött, extra gitárszólóval kiegészített változatát, amely most jelenik meg először hivatalosan CD-n és bakeliten. Ezt a verziót még 1977-ben készítették, kifejezetten az Animals album 8-track cartridge kiadásához, és most közvetlenül a zenekar archívumában talált eredeti 8-sávos mesterszalagról vették át.

A saját szerény hozzájárulásom az volt, hogy felkértek az album számsorrendjének kialakítására klasszikus Floyd-stílusban, egy folyamatos hallgatási élményt nyújtva. Ennek érdekében hozzáfértem az eredeti soksávos felvételekhez, hogy kivegyek belőlük néhány hangeffektust, és ezek segítségével áttűnéseket hozzak létre a számok között.” – Steve Wilson

Pink Floyd – 8-Tracks
LP / CD 2026:

Side A:

1. One Of These Days
2. Wot’s… Uh The Deal
3. Money
4. Another Brick In The Wall part 2

Side B:

5. Wish You Were Here
6a. Time
6b. Breathe reprise
7. Comfortably Numb
8. Pigs On The Wing parts 1-2 (8-track version)

Roger Waters – basszusgitár, gitár, szintetizátor, ének
Richard Wright – orgona, zongora, szintetizátor, ének
David Gilmour – gitár, steel gitár, basszusgitár, ének
Nick Mason – dob, ütőhangszerek, beszéd

Snowy White – gitár (8)
Lee Ritenour – gitár (7)
Dick Parry – szaxofon (3)
Doris Troy – vokál (3, 6)
Lesley Duncan – vokál (3, 6)
Liza Strike – vokál (3, 6)
Barry St. John– vokál (3, 6)
valamint az Islington Green School gyermekkórusa (4)