Tarca László dobos hatéves kora óta zenél. A rockrajongók a Rockwell együttesből ismerhetik, a metálosok a Pokolgép klasszikus felállásának oszlopos tagjaként zárták a szívükbe, de sokféle más stílusban is kipróbálta magát.

A beszélgetés második részének a Pokolgép 1985 és 1990 között megjelent hanglemezei adták a gerincét. Felmerült az átmeneti időszakban készült önálló kislemez, elhangzott néhány érdekesség a nagy felállás stúdióalbumaival kapcsolatban, valamint szóba került az első Metal Lady anyag és a “régi Gép” karrierösszegző Koncertlemeze is.

1985 kislemez

Az előző részben ott hagytuk abba, hogy 1985 nyarát már a Pokolgépben töltötted, folytak a próbák. Mikor és hol volt az új felállás bemutatkozó koncertje?

1985-ben volt a P. Mobilnak egy hajós turnéja. A hajón volt a színpad és ahogy jöttek le a Dunán, mindenhol megálltak. A turné budapesti végállomásán a Pokolgép volt az előzenekar, én ott debütáltam. Akkor fedezte fel Nagy Feró a bandát és ment oda Kukovecz Gáborhoz, hogy k.rva jó a zenekar és csinálni kéne valamit. Ezután történt, hogy azokat a korai szövegeket, melyeket Paksi Endre írt, a Feró részben vagy egészében átírta. Azok az új verziók kerültek később az első nagylemezre.

Erre egyébként szükség volt a lemezszerződéshez vagy inkább csak Feró fontoskodott? Ismét beszóltak valakik, mondjuk a lemezgyári főokosok, hogy nem jók a Pokolgép szövegek, mint ‘83-ban a Vérszívó asszonynál?

Mi már eleve úgy mentünk be a lemezgyárba, hogy ő már megcsinálta a helyet nekünk. Feró jóban volt a Wilpert Imrével és a Csala Marival is. Ha ő azt mondta nekik, hogy itt van egy zenekar, ezt hallgassuk meg, mert jók, akkor az nyitottabb fülekre talált, mintha mi mentünk volna be.

Mennyire ismerted a Pokolgépet a meghívást megelőzően? Jártál a koncertjeikre, mielőtt tag lettél és elkezdődött a közös munka?

A belépésemet megelőzően a Pokolgép volt előzenekara a Rockwellnek, de olyan mély benyomást nem tett rám a produkció. Viszont nagyobb sikerük volt, mint nekünk. Ami azért elgondolkodtatott a színpadi show szerepéről és fontosságáról.

Az első nagylemez előtt még volt egy kislemez, amivel kapcsolatban zavaros a hivatalos információ. Egyes dokumentumokon az szerepel, hogy te doboltad fel, de a Ferdinánd-kapunál készült borítóképen csak három maszkos fazon pózol Kalapács Józsi mellett és a felvétel eléggé dobgépesnek tűnik. Ráadásul azok a dalok még eredeti szöveggel mentek, ha jól tudom. Feró mindenesetre nem szerepel a lemezcímkéken.

Az önálló kislemezen hallható “A maszk”, meg “A Sátán” még eredeti szöveggel kerültek lemezre. De az a kislemez még a Ki Mit Tud? következménye, nem a Ferós vonal eredménye. Arról a korábbi Pokolgép időszakról én nem igazán tudok nyilatkozni, mert akkor még nem voltam a zenekarban.

1987 Pokoli színjáték koncertjegy

Tehát dobgép?

Vélhetően igen. András, és én még nem voltunk ott, szerintem még a Dezső van…

Kérdés, mikor, mennyivel korábban készült a felvétel… Mindenesetre egyből a méyvízbe kerültél. Egy megosztó kislemez megjelenése idején lettél a banda tagja. Mennyire tudtál az A-oldalon szereplő “A Sátán” című tétellel azonosulni?

Semennyire! Nem vettük mi azt komolyan.

Sokat dumáltunk akkoriban a srácokkal, meg az idősebb rockerekkel, és volt olyan vélemény is, hogy talán az lehetett a szitu, hogy az elvtársak használták az együttest, hogy üssenek egyet, úgy általában az egyházon…

Szerintem nem volt benne ilyen. Sőt, volt olyan hozadéka, hogy újságírók elhívtak minket, Gábort és engem a Normafához, majd a beszélgetés során megpróbálták azt sugallni, hogy mi sátánisták vagyunk…

1990 koncertlemez

Tegyük hozzá, nem volt nehéz dolguk. A műfajnak eleve rossz hírét keltették a firkászok – íme a bizonyíték, egy sátános heavy metal kislemez…

Igen. Persze, abban az időben nem volt akkora hype a vallás mögött. De tegyük hozzá, hogy Ozzy Osbourne vagy Alice Cooper is csináltak hasonlót, mégsem sátánisták. A művészet sok mindent megjeleníthet, anélkül, hogy egyik vagy másik oldal számára toborozna vagy egyértelműen állást foglalna. Amikor én a zenekarba kerültem, ezek a szövegek már megvoltak, így nem tudom mi lehetett a megírásuk mögötti konkrét szándék. Véleményem szerint minden feltörekvő együttesnek muszáj valamivel felhívni magára a figyelmet. Úgy gondolom, ugyanezt a célt szolgálták az akkori korszakban meghökkentőnek számító témák megjelenítése, például “A maszk” szövege is, ami az alakoskodásról, képmutatásról szól…

Összegezve az történt, hogy jövünk mi, az őszinte, szókimondó, kőkemény rockerek, és szerintem Gáborék részéről egyáltalán nem volt tudatos, hogy úgymond “sátánista” imidzzsel indítsunk az új felállással. Hiszen a zenekar addig folyamatos átalakulásban volt. Már a Ki Mit Tudon sem énekelt sem Ildi, sem Németh Laci. Aztán tovább kopott a korai felállás. Elment Neogrády Dezső, a régi dobos, Varga Pepe, a billentyűs és ugye Paksi Bandi is kikerült a bandából. Nem volt az ő részükről tudatos, hogy akkor mostantól sátánkodunk, inkább Paksi ideájában lehetett, hogy ha metal, akkor legyen meghökkentő. Gáborék fejében meg talán az járhatott, hogy ha már végre saját borítós, önálló kislemez készül, akkor legyen a lehető legmeghökkentőbb. De ezt inkább tőlük kell megkérdezni.

Úgy hírlik, később viszont meggyűlt a bajotok a cenzúrával. Stabilan tartja magát a városi pletyka, miszerint az első három nagylemez egyes szövegeit, illetve valahol még a borítót is meg kellett változtatni, ahhoz képest, amit eredetileg akartatok. Ezekről mit tudsz elmondani?

A szövegek valóban változtak. Volt, amit ugye még Feró írt át, de olyan is, amit a lemezgyár nem engedélyezett és utólag kellett átfogalmazni. Például Nagy Feró szövege volt “A lázadó”, aminek a refrénje eredetileg így hangzott: “Akartam jó lenni, de nem ment / Megfelelni mindenféle rendnek”. Mivel ez nem mehetett, azért lett a lemezen már más szöveg. Belegondolva, elsősorban Feró szövegeit kukázták ki a lemezgyárban, azokat kellett újraírnunk. De nehéz ma már pontosan beazonosítani a sorokat. Az első időkben ugye Endre írta a szövegeket, azokat alakította, írta át Feró. A Paksi-Feró korszak után jött a második lemezen Józsa Béla, de ő meg nem készült el időben, így nekünk kellett beugrani, hogy ne álljon le a munka a hiányzó részek miatt. A harmadik lemez is alapvetően Józsa Béla anyagaiból áll, de ott már voltunk mi is, és voltak mások is. Főleg Kalapács és én segítettünk be.

Józsa Béla a Rockwellnek is dolgozott korábban. Te hívtad a Pokolgéphez, vagy Gyuri, esetleg valaki más?

Szerintem a Gyuri.

1990 Metál az ész

Horváth Attila szövegíró hogyan került a képbe?

Attilát Nagyfi Laci hozta. Fogalmam sincs a részletekről. Bevallom őszintén, hogy arról a vonalról nem tudok semmit. Aztán később vitte is tovább az Omenbe. Nem tartott sokáig az együttműködés. A lemezborítókat szintén Józsa Béla intézte, ő hozta a grafikust.

Az sem volt kisebb trófea, hiszen Soós György már akkor is híres festőnek számított.

A borítókba nem tudom mennyire nyúltak bele, ha egyáltalán belenyúltak. Kivéve, hogy a “Pokoli színjáték” eredeti változatán egy zombis fej volt, nem pedig a gépfej, amire később szelídítették. A zombi sisakján pedig egy halálfej volt, a későbbi 666 helyén. Tehát az volt az eredeti, de az nem ment át, meg kellett változtatni. Gondolom, az nagyon durva volt Wilpertéknek. De a változtatást is a Józsa Béla intézte a grafikussal. Az ő feladata volt az ilyesmi.

Visszatérve a harmadik lemezre, ott már keményen be kellett segíteni Bélának, mert kevés volt a szöveg, ami nála megszületett. Ez a negyedik lemeznél már oda jutott, hogy miközben mentek a “Metál az ész” album felvételei fönt, közben lent a melegedőben még szöveget írtunk! Úgy nézett ki a stúdiózás, hogy aki éppen nem volt fenn a feljátszóhelyiségben – tehát a maradék zenekar-, az lenn ült és sorokat írt, hogy ez ide jó, oda nem jó…

Tényleg Pitralont használtatok? Vagy az csak egy jópofa fordulat volt, az akkori viszonyokra reflektálva?

Az csak egy Józsa Béla szófordulat volt. Persze a közönség azért hozzáteszi a legendát. Lényegében egy életkép, egy sorba sűrítve. Azt jelenti, hogy olyan csórók vagyunk, hogy csak olcsó arcszeszre telik. Volt, aki megkérdezte, hogy: tényleg bőrpizsamában alszotok? Haha!

És az “Ördög testvér” sületlenséget ki követte el? Sokan ma is Ferót sejtik mögötte, mondván a “sánta kántor” olyan ferós fordulat. Viszont a lemezborítón Józsa Béla neve áll szövegíróként…

Egyértelműen Józsa Béla volt, ő írta az egészet!

És az angol szövegeket? Lehet tudni, hogy miért nem kerültek hivatalos kiadásra a Kalapács Józsi énekelte angol-nyelvű Pokolgép felvételek?

Dohár Péter angoltanár írta nekünk azokat, ha jól emlékszem. Mire kiadtuk volna, Józsiék már az Omenben nyomták.

Számítottatok rá, hogy az “Ítelet helyett” kirobbanó siker lesz?

Amikor Feró lehozta a szöveget, már éreztük, hogy ütni fog. Annyira aktuális volt. Egy egész korosztály kiáltott segítségért a dalban.

Tényleg nagyot ütött. Alább is hagyott a sátánistázás… Még egy kicsit a nagylemezeknél maradva, az ötödikkel kapcsolatban is volt egy pletyka. Méghozzá az, hogy a “Koncertlemez” műsorának összeállításakor meg lett piszkálva a közönségszavazás, talán a jogdíjak elosztása érdekében.

Én ilyenről nem tudok. Ott voltam, mikor a leveleket szortíroztuk, és semmiféle alkuról nem volt szó. Nem is lett volna értelme, mert még a legutolsó hetekben is mindent egyformán osztottunk.

1986 és 1992 között minden évben készítettetek egy nagylemezt. Kivéve 1988-at. Abban az évben miért nem jelent meg Pokolgép korong? Abszolút a csúcson voltatok…

Azért, mert nem volt elég új nóta.

1990-ben viszont készült még egy nagylemez, abban az évben összesen három jött ki, mely a közreműködésetekkel készült.

Bíró Ica Józsa Bélán keresztül került be a képbe. Egészen pontosan az történt, hogy az egyik próbán megjelent Béla, a “Metal Lady” festménnyel  – tehát a későbbi egyes lemez borítójával. Mi meg csodálkozva néztük. Röhögtünk is, hogy: ne már, ilyen pumás, gepárdos design… Kérdeztem is tőle, hogy miért jó ez? De Cucu azt válaszolta, hogy nyugi, jó lesz ez. Ő írta neki a szövegeket is. Majd addig duruzsolt a fülünkbe, hogy csináljunk Ilonkának egy lemezt, míg végül belementünk. Beszállt a projektbe Berki Gyula is, Ica akkori férje, hogy lenne egy film, az “Emberrabló lányok”, amiben szintén részt kéne venni. Szó szót követett, míg egyszer csak ott találtuk magunkat a stúdióban, egymás után két album munkálataiban.

1990 Metal Lady

Hogy készült a végül filmzeneként is értelmezhető közös album?

Magát a lemezkészítést Berki Gyula finanszírozta, a dalokat mi hoztuk, a szövegeket Béla. Mi úgyis bent voltunk a stúdióban, mert akkoriban készítettük a “Metál az ész” LP-t. Menet közben jött a hivatalos felkérés a “Metal Lady” albumra, hogy akkor csináljunk egyből még egy lemezt. Majd utána jöttek a “Koncertlemez” utómunkálatai is. Tehát februártól folyamatosan stúdióztunk. Közben Józsa Béla az Ilonkához is járt, hogy írja neki a szövegeket. Próbálgatni, hogy mi az, ami működik. Tehát Béla variálgatta a különböző szövegeket. Igyekezett olyanra csiszolni, hogy hihető legyen.

Egy csomó dalt, témát, vázlatot írt Gábor akkoriban, és ami nekünk állt jobban, feljátszottuk a “Metál az ész”-re, majd nekiültünk a szövegeken agyalni, ami pedig Icának állt jobban, azokat neki adtuk. Végül is összeálltak az anyagok és hitelesek lettek, ez az, ami a lényeg.

1986 Pokolgép

Miben volt kompromisszum számotokra az első Metal Lady album? Mennyire volt jó ez az egész projekt nektek, mint metal zenészeknek, illetve a Pokogép együttesnek? Segített, lehúzott, hasznos, vagy ciki volt?

Először is, az a lemez nem az elkötelezett metal rajongóknak készült. Hanem a metal szcénán kívüli, de a kemény zenére és torz gitárokra nyitott fülű közönségnek… Azoknak, akiknek az akkori metal túl durva volt. Az egész korabeli koncepció értelme és célja az volt, hogy hidat képezzen a metal és nem metal között. A filmbéli szereplésünknek is ez volt a célja. Ilonka is ezt jelenítette meg. Bevitte a produkciót egy olyan közegbe, amit mi sosem értünk el. A dögös, bögyös megjelenésével, a diszkrét vasakkal, a szexuális töltöttséggel azokat a rajongóit célozta meg, akik a szobájuk falán lévő Ilonka poszterekre fantáziáltak, de sosem jöttek volna el egy metal koncertre. Ezt a célt betöltötte a produkció. Úgyhogy, kérném a helyén értékelni a végeredményt és nem fikázni!

Az akkori kissrácok közül sokan a mai napig rágják a témát. Voltak, vannak, akik szerint “tök gáz a csaj, mert nincs hangja”, meg ugye sokan a filmtől sem voltak elragadtatva. Mások viszont úgy ítélték meg, hogy akkor, abban a közhangulatban óriási dolog volt, hogy egy közismert bombázó, egy népszerű topmodell állt a rockerek, a műfaj mellé.

Addig ugye az volt a jellemző, a köztudatban is élő kép, hogy a jó csajok Első Emeletre meg R-GO-ra járnak. Játszottunk is velük a KEK-en közös bulikat! Azt képzeld el, amikor a közönség fele csilivili kiscsaj, a másik fele meg a mieink!

Ezért volt nagy durranás Ica, mint Metal Lady. Egyszer csak jön valaki egy másik közegből, aki a hivatásának a csúcsát képviseli és teljes mellszélességgel kiáll, hogy: hajrá metal! Ráadásul ezt egy közönségfilmben és a zenei médián kívül eső újságokban, tévé- és rádióműsorokban is bevállalta.

Úgy érzem, az volt a fontos, hogy bekerültünk egy más közegbe, a filmes világba. Mert olyan sztár művészekkel dolgozhattunk ez által, mint a Csákányi Laci bácsi, Haumann Péter, Schütz Ila vagy Tordai Teri. Híres-neves színészekkel, akikre felnéztünk. De ott volt Illés Gyuri bácsi is, a kétszeres Kossuth-díjas és Oscar-jelölt operatőr is.

1990 Pokolgép Metal Lady

Nem néztek ki onnan bennetek, hogy kik ezek a dzsunga rockerek? Vagy szerettek titeket?

Nem néztek ki. Sőt, mindenki tökre kedves volt. Még közös bulik is voltak, együtt szilvesztereztünk fenn a János hegyen, egy villában. Számunkra ez a film olyan volt, mint amilyenek az amerikai karrierek a szórakoztatóiparban. Tehát, amikor egy zenész sikeres lesz és bekerül a show businessbe. De ugye ez a világ nem csak a zenéről szól! Van még a film, van a színház, az ilyen-olyan társművészetek. Elvis Presley is szerepelt filmekben. A Bon Jovi tagjai sem csak a zenével foglalkoznak. Az, hogy szélesítettük a spektrumot, és olyan emberekhez is elértünk, akik egyébként nem járnak heavy metal koncertekre, önmagában is komoly fegyverténynek számított. Úgy éltük ezt meg, hogy bekerülnünk egy olyan közegbe, amibe egyébként soha a büdös életbe nem kerültünk volna, ha csak és kizárólag a színpadokon zenéltünk és lemezeket készítünk.

Tehát összességében egy jó élmény volt?

Igen, kifejezetten jó élmény volt. Beszélgetni ezekkel a színész nagyságokkal, roppant tanulságos tud lenni. Persze érzékeltük, hogy a közönség egy részének ez megosztó volt, de nekünk ez akkor is egy nyitás volt. A film által szélesítettük a metal közönséget, mellette egy rakat fontos kapcsolat is született, ami emberileg is a hasznunkra szolgált.

Folytatjuk!

Fotók: Tarca László archívuma / facebook csoportja, Deák Gábor, kiadói archívumok, TTT Nemzeti Rockarchívum