DJABE – First Album Revisited 2021

2CD+DVD / LP (GR1993 Records / Quality Vinyl Projects)

1995 júniusa és 1996 szeptembere között a szabadság jegyében készítettek felvételeket egy új projekthez a Novus Jam együttes egykori és aktuális tagjai. Menetközben néhány barátjuk is bekapcsolódott a munkálatokba. A „Djabe”, vagyis magyarul „Szabadság” című album ’96 novemberében jelent meg CD-n, de már nem Novus név alatt, hanem önálló produkcióként. Végül, az anyag élő bemutatásához összeállt formáció lett a Djabe zenekar első felállása, mely 1997-ben indult, máig is tartó diadalútjára. Már egyből, a következő nagylemezükért Arany Zsiráf-díjat nyertek, majd a világ számos egyéb országában is sikert sikerre halmoztak, és a Djabe varázslatos zenei utazása sem ért véget.

A teljes zenei szabadságot célul tűző és azt maradéktalanul meg is valósító Djabe debütabum nagyon nem háttérzene. Érdemes komolyan közelíteni hozzá. A korongon hallható különleges atmoszférájú felvételcsokor egyedi univerzumba kalauzol, mely nem népzene, nem jazz, nem rock, nem pop, de még világzenének is csak bizonyos részei tekinthetők. Mégis nagyon autentikus, ugyanis a CD tételei együttesen és egyesével is önálló világot alkotnak, mely teljes mértékben önazonos, mindenekelőtt az alkotókkal.

A „minden hang foglalt” korszakában nagyon nehéz valami igazán egyedivel, iskolateremtővel, úttörővel, útmutatóval előrukkolni. A Novus Jam tagjainak mégis sikerült. Hiszen a három főkolompos: Égerházi Attila, Karvaly Tibor és Sipos András külön-külön is erős és egyedi világa különleges, unikális elegyet alkot, mely azóta is irányjelzőként szolgál a Djabe aktuális felállásai számára, illetve a zenekar a világ minden tájáról érkező vendégművészei részére is.

Égerházi egyedi hangulatú dallamai és egyszerű gitárakkordjai minden alkalommal sűrű atmoszférát teremtenek, ha kellően ki tudnak bontakozni. Ez esetben semmiféle hangszerelési vagy formációs korlát nem gátolta, hogy a kompozícióiban megidézett lelkiállapotok, megörökített hangulatok hatása alá kerülhessen a hallgató. Majd abban elmélyedve élvezhesse a többiek hozzáadott játékát.

Karvaly elszállós, repetitív világa – mely számomra leginkább a Tangerine Dream, a korai Kraftwerk, sőt Organization organikusnak ható monotonitását idézi- szintén remekül meg tud alapozni a zenés utazásnak. Florian Schneider korai munkáira emlékeztető fúvós, hegedűs, billentyűs hangszerelései és témái egyaránt remekül passzolnak Attila elmélyült világához. De a prog és jazz rock világának más jeles alakjai is eszünkbe juthatnak. A „Northern Adventure” szintetizátorhangzásánál például a brit U.K. együttes „Alaska” című száma volt Tibinél az ihlet forrása. Szólistaként pedig úgyszintén magával ragadó, markáns hangulatokat képes átadni, mint a billentyűs szőnyegeivel vagy a kompozíció szövetébe simuló, hatásosan ismétlődő, találó hangjaival.

Ezekhez a karakteres összetevőkhöz adódik hozzá a vendégek művészi érzékenysége és hangszeres tudása. Majd habként a tortán: Sipi extravagáns produkciója. A néhai Sipos András úgy kántált és énekelt egzotikus vagy annak tűnő dolgokat, hogy az általa megidézett környékek és kultúrák nagy részének soha, még a közelében sem járt, az adott népek nyelvét javarészt nem beszélte, még csak nem is értette. Mégis, egyfajta lelki rokonság, szellemi közösség kötötte az afrikai, észak-amerikai, óceániai és délkelet-ázsiai természeti népek kultuszaihoz. A bennszülöttek zenéit és az azokkal szervesen és szorosan összefonódó társas életeseményeit, törzsi ünnepeit és természeti szertartásait veleszületett természetességgel adta elő – a mesterkéltség legkisebb jele nélkül, egyszerűen, közvetlenül, a maga ösztönös és keresetlen módján. Az ének-beszédet pedig több tucat népi hangszer, elsősorban távoli kontinensek ütős instrumentumaival tette teljessé, szintén a lehető legtermészetesebb módon.

A Novus tagok közül Rácz Tamás két számban szerzőként is jeleskedett. A későbbi Djabe tagok közül pedig Kovács Ferenc és Muck Feri, a Novus tagok által feljátszott alapokra reagáló csodás improvizációikkal a stúdióban avanzsáltak társszerzőkké. Kiemelendő még Barabás Tamás munkája, aki nem csak a hangszerén remekelt, de a negyedszázaddal későbbi munkálatok hangmérnökeként a legfelső ligába emelte a jubileumi újrakiadás hangképét és hangminőségét.

Ezen különleges összetevőkből állt össze tehát az 1996-ban napvilágot látott „Djabe” album, majd kicsivel később az azonos nevű zenekar is.

„Bár a produkció a legkevésbé sem rock, de rocker füllel is bőven élvezhető és értékelhető, mert a tartalmas hallgatnivaló bizony erősen hallgattatja magát, miközben építkezésében és struktúrájában számos alkalommal a progresszív rock aranykorát idézi.”

Kicsit úgy, mint mikor a nagy Syrius legénysége szólógitár nélkül játszott Hendrixet, automatikusan fuzionált a jazz a blues rockkal. Ezért, bár a korai Djabe kompozíciók egy-egy hangulat kifejezésére és átadására kihegyezett, egyszerű, jellemzően monoton ritmusokra és dallamokra épülnek, melyet Sipi és a szólisták szépen feldíszítettek, de a szerzemények és az album íve mégis egy klasszikus prog rock konceptalbum felépítésére emlékeztet. Egy egyedi világgal bíró, atmoszferikus koncept albuméra, mely az ilyesmire fogékony hallgatókat rendkívül gyorsan képes bevonzani.

Nehéz igazán jó párhuzamot találni, mert világviszonylatban is nagyon egyedi produkcióról van szó, de szellemiségében talán a Manfred Mann’s Plain Music első és egyetlen nagylemeze áll a legközelebb a Djabe debütalbumához. Mann kevés hanggal, röviden, lényegre törő egyszerűséggel fogta meg az őt ihlető afrikai és indián dalok, dallamok lényegét. Melyet úgy egészített ki az európai egyházi és népzenében gyökerező „modern” harmóniákkal és a jazzben szokásos hangszereléssel, hogy az autentikus hangszerekkel szerves egységet alkotó végeredmény egy cseppet sem vált közhelyes popzenévé vagy fesztivál jazzé. Népi kultúrákból táplálkozó művészi muzsika, mely mégsem folk, mégsem etno, mégsem country, hiszen a „Plains Music” korongon szinte már nyomokban sem fedezhetők fel az album tételeit ihlető népdalok, szertartási kántálások, originál törzsi rigmusok. Inkább egyfajta szellemi rokonság köti össze a távoli népek és korok hangszereseit és énekeseit, mint Sipi egész életműve esetében is. Ellenben a korongot pörgetve a vájtfülűek azért kihallhatnak néhány ismerős dallamot, a „Plains Music” projekt egyik elődjének is felfogható Manfred Mann’s Earth Band repertoárjából. Akárcsak az első „Djabe” albumon, ahol szintén felfedezhetünk maguknak néhány ismerős dallamot: korábbi Novus tételek újraértelmezését.

2020-ban és ’21-ben, huszonöt évvel az eredeti felvételek elkészülte után, eljött az ideje a kezdeti kísérletezésekből és még annál is korábbi Novus kompozíciókból álló „Djabe” album felfrissítésének, aminek a végeredménye az idén novemberben érkezett 25 éves jubileumi kiadás, mely a „First Album Revisited” alcímet kapta. Ez esetben is áll a Manfred Mann’s Plain Music párhuzam, hiszen az első Djabéra is 100%-osan igaz, amit a „Plains Music” kibővített hanganyagú, rendkívül gondos újrakiadásának egykori ajánlója ígér: „Remastered from original master tapes. Plus bonus tracks. Faithfully restored artwork”. Bár kétségtelen, hogy az extrák tekintetében Égerháziék a sokszorosát adták hozzá az eredeti album anyagához, többet, mint Manfred Mann és teamje a maga idejében. Nem véletlen az ilyenfajta párhuzam.

„Hiszen az elmúlt negyedszázadban bőséges kiadványesőt hozó Djabe életmű eredeti hanghordozói és újrakiadásai önmagukért beszélnek. Mind kivitelükben, mind hangminőségükben, mind tartalmilag etalonnak számítanak. Frank Zappa mellett pedig szinte kizárólag csak a brit prog rock aranykorának olyan legendás csúcselőadóinak régi-új kiadványaihoz mérhetők a Djabe albumok és viszont, mint például a King Crimson, a Gentle Giant vagy a Jethro Tull csúcskategóriás hanghordozói.”

Az első Djabe lemez 25 éves jubileumi box setje a gyakorlatban egy slipcase. Tehát kartonhuzatba gyűjtve találjuk a három kartontokos, önálló borítós korongot, plusz a 72 oldalas ismertetőfüzetet. A gyönyörű háromkorongos kiadás első lemeze egy CD, mely tracklistáját tekintve, látszólag megegyezik az első Djabe albummal. Azonban annak anyaga nem csak egy átfogó és alapos újrakeverést és mellé új masteringet kapott, hanem a felvételek nagy része alapos ráncfelvarráson is átesett.

Mivel a maga idejében csak korlátozott stúdióidő állt Attiláék rendelkezésére, így volt mit javítani, módosítani, újravágni, lecserélni. Komplett sávok lettek újrajátszva, illetve feljavítva. Miközben új sávok is kerültek a meglévők mellé, markáns módon gazdagítva a hangszerelést és a megszólalást. A „Refreshed” alcímű új változatot hallva az ős-fanok tengernyi apró különbséget fedezhetnek fel maguknak, melyek a gyakorlatban sokszori izgalmas és élvezetes újrahallgatást generálnak. Azok, akik csak mostanában csatlakoznak a Djabe élményhez, a felfrissített debütalbummal ismerkedve egyből egy olyan világszínvonalú produkcióval találkozhatnak, mely a Djabe későbbi albumaira általában jellemző.

Bár a korong egyik főszereplője, Sipos András énekes, ütőhangszeres sajnos már nem érhette meg a felújítást, mégis része maradt a produkciónak. Ugyanis a 25. évfordulós újrakiadás második korongján, a korábban fel nem használt sávok felhasználásával készült plusz trackeken olyan felvételei is kiadásra kerültek, melyeket korábban még senki sem hallhatott a zenekar tagjain kívül. A „Then & Now” címet viselő bónusz CD-n találhatók korabeli koncertfelvételek, egy még korábbi Novus előadás részlete, aztán egy tíz évvel későbbi élő verzió, továbbá a 20 éves jubileumi koncert vonatkozó szerzeményei. Valamint az annakidején félkész állapotban maradt, majd most, huszonöt év után befejezett kompozíciók. És Sipi unikális, egyszemélyes produkciója, egy tizenöt perces, őrületes djembe szóló is, melyet egy az egyben albumra lehetett szerkeszteni, mert hiba nélkül játszotta végig, elsőre. A régi-új stúdiófelvételek érdekessége, hogy együtt hallhatók rajta a Djabe akkori és jelenlegi tagjai, valamint vendégei, mint például az egykori Genesis gitáros Steve Hackett; miközben van, aki saját maga negyedszázaddal ezelőtti felvételeihez is hozzájátszott plusz témákat, új sávokat.

A „First Album Revisited” címen, önálló kiadványként megjelenő áttetsző homoksárga vinil LP és a jubileumi box harmadik korongja, a „Surrounded” alcímű DVD egy-egy kivonatát tartalmazza a dupla CD stúdiófelvételeinek, a lehető legjobb minőségben. A nagylemez a Quality Vinyl Projects legújabb ékes darabja. A DVD-n pedig a nagyfelbontású sztereó verzió mellett surround változatban is hallhatjuk a felfrissített és kiegészített albumot. Utóbbi egy plusz tételt tartalmaz a második CD műsorához képest, a „(Waiting for a) Distant Dance” élő verzióját, a 2016-os 20 éves jubileumi koncerten készült videóblokk zárásaként.

Néhány évvel ezelőtt, mikor először hallottam, hogy Göbölyös N. László író, újságíró, szakértő szerint a „Waiting for a Distant Dance” „a Djabe Stairway To Heaven-je”, jót mosolyogtam magamban. De aztán hamar rájöttem, hogy Laci mennyire fején találta a szöget, hogy milyen mélyen igaza van. Ugyanis a mostanában már inkább csak a rövidített, „Distant Dance” címen emlegetett elsőlemezes szám – a rádióslágerré avanzsált „Coffee Break” mellett- tényleg a legismertebb Djabe dal. Amit ráadásul a zenekar minden korszakának hangszeresei a magukénak érezhetnek és a csapat minden egyes vendégművésze a maga szája íze szerint formálhat, így mindig, minden előadáson friss és érdekes marad. Produkciós szempontból tehát a lehető legjobb döntés volt a „Distant Dance” hangszeres szólókkal tűzdelt koncertvideójával zárni a DVD és egyben az egész box set műsorát, hiszen az többszörösen is átvezet a tegnapból a mába. Az első Djabe felvételektől napjaink Djabe produkcióihoz.

Minden alkalommal ledöbbenek, mikor először látok, hallok egy-egy friss Djabe hanghordozót. Lám-lám, így is lehet. Kérdés, hogy: meghallják-e az idők szavát az igénytelenségben utazó hálószobakiadók és elkezdenek-e végre felzárkózni, vagy többségében a továbbiakban is marad a „jól van az úgy” mentalitással folyó lehúzós gagyizás? 2021 novemberében sokadszorra is etalon született a Quality Vinyl Projects és a GR1993 Records műhelyében. Bőven megérdemelne ez az ország még jó néhány ilyen ultraigényes kiadványt, kiadót és produkciós csapatot! Hajrá Djabe! Hajrá Gramy! Hajrá QVP!

Djabe – First Album Revisited:

LP:

Side A:

1. Camel Run
2. Leaving The Desert
3. Déja Vu
4. We Are Okay
5. Chase

Side B:

6. Hagar Qim
7. Pier 95
8. Sunrays
9. Lost In The Desert

CD 1 – Refreshed:

1. Camel Run
2. Leaving The Desert
3. Late Night Drink
4. Djabe
5. Northern Adventure
6. Sorcerer
7. Déja Vu
8. Hagar Qim
9. Hangover
10. Chase
11. November
12. Demon
13. Ocean
14. Passage
15. Venezia
16. Waiting For A Distant Dance
17. Djabe part II.

CD 2 – Then & Now:

1. We Are Okay
2. Pier 95
3. Sunrays
4. Lost In The Desert
5. Fragments
6. Sipi Falls (live 1995)
7. Djabe (live 1997)
8. Passage (live 1997)
9. Waiting For A Distant Dance (live 1997)
10. Venezia (live 2006)
11. Djembe Extravaganza
12. Hagar Qim (live 2016)
13. Déja Vu (live 2016)

DVD – Surrounded:

audio:

video:

23. Hagar Qim (live 2016)
24. Déja Vu (live 2016)
25. Distant Dance (live 2016)

A 25 éves jubileumi újrakiadáson hallható művészek:

Banai Szilárd – dob
Barabás Tamás – basszusgitár
Gulli Briem – dob
Égerházi Attila – gitár, ütőhangszerek, effektek
Gesztelyi Nagy Judit – furulya, japán bambuszfuvola
Steve Hackett – gitár
Karvaly Tibor – hegedű, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, furulya, effektek
Kaszás Péter – dob
Koós-Hutás Áron – szárnykürt
Kovács Ferenc – hegedű
Kovács Zoltán – billentyűs hangszerek
Mótyán Tibor – tabla
Muck Ferenc – szaxofon
Nagy János – billentyűs hangszerek
Rácz Tamás – gitár
Sipos András – ének, ütőhangszerek