Vrana Tamás basszusgitáros, dalszerző a hőskor egyik fontos szereplője, a hazai rockkorszak egyik alakítója, nagy idők nagy tanúja. A Kocka, a Q-gli, a Wastaps, a Syconor, az S.O.S., a Ferm, és a Showhivatal egykori tagjával, a Kugli egyik alapítójával, a klasszikus felállás basszusgitárosával a készülő Kugli könyv kapcsán kezdtünk el beszélgetni.

Mutatkozz be, kérlek!
A nevem Vrana Tamás, 1951. augusztus 18-án születtem, Budapesten.
Volt a családban, rokonságban előzménye a zenélésnek, művész pályának?
Igen, édesapám hegedűn játszott.
Mikor találkoztál a rockzenével és miért pont a basszusgitárt választottad?
A hatvanas években a Beatles, Paul McCartney játéka mély nyomot hagyott bennem.
Milyen zenekarokban fordultál meg a hőskorban?
Az első iskolazenekar a Kocka együttes volt. A városszéli telepen volt a klubunk. Beatles és Rolling Stones slágereket játszottunk. Aztán 1968-ban megalakul a Q-gli zenekar: Kudász Ferenc menedzser, méghozzá jó menedzser vezetésével, Kondella Ferenc énekes, Baranyai István gitáros, Pelles Péter billentyűs, Reck Lajos dobos és Vrana Tamás basszusgitáros tagokkal. Vendéglátózás a Balatonon. Majd következett a Wastaps: Keres Tibor gitár, Szegvári Gábor ének, Muszta Pista dob és én felállásban. Aztán a Syconor: Hámor Rudi dob, Mikulca Sándor gitár, Vrana Tamás basszusgitár.

Később az S.O.S.-ben már együtt játszottál Gönczy Gabóval.
Igen, mikor megalakult az S.O.S.: Szegvári Gábor ének, Gönczy Gábor dob, Füchsel Tibor Füxi billentyű, Sárvári Vilmos gitár és én, Vrana Tamás felállásban játszottunk. Később Füxit Zeffer András, Gabót pedig Kocsándi Miklós váltotta. Akkoriban Trunkos András – Boros Lajos Bekapcsol a bosszantógép című zenés darabjában a 100 Folk Celsius együttessel közösen vettünk részt, ami nagy siker volt. Majd végül jött a Kugli, Újpest zenekara. Gönczy Gabó dob, Gönczy László gitár, ének, Bíró György Gyurma ének, Major László gitár és Vrana Tamás felállásban.


Mit kell tudni az 1980-as Ferm verzióról, verziókról?
Az a Ferm egy egyszeri alkalom volt, Zeffer András, Sárvári Vili, Karácsony János, Szikora Robi és Vrana Tamás felállásban.
Van fotóm egy másik Ferm formációról, szintén veled, az melyik felállás lehet?
Zefi, Vili, valamint Czutor János dob, György János ének és én.

Ezek szerint, ha jól értem az S.O.S. és a Ferm 1979-ben és ’80-ban még a Kuglival párhuzamosan ment?
Az S.O.S.-nek vége lett, amikor Kocsándi Miki elment a Karthagóba és eltűnt Szegvári Gábor. A Fermmel is csak két vagy három koncert volt és jött a P. Mobil lehetőség.
Vagyis?
Mivel Lóriék már korábban figyelték az S.O.S. zenekart, így adódott az alkalom, amikor Samuék kiléptek a Mobilból. Hárman mentünk Lóránthoz a Koszorú utcába: Sárvári Vili, Zeffer András és én. Aztán úgy alakult, hogy Kékesi Bajnok Laci végül mégis maradt Lórival, így rám mégsem volt szükség.
Melyik dalokat írtad te részben vagy egészében a Kugli repertoárjába?
Masszív asszony, A lift nem működik, Besúgó, Számmal jelzett ember, Szervezetünk ellenálló, Jön az ár, Mindhalálig Rock ’n’ Roll, Hozzál sört és a Három percig szól a rock and roll. Majd a Showhivatalnak még a Falvédőről jöttem, az Áruló vagyok és Művirág készítő dalokat is. A Három percig szól a rock and roll-ra később Gabó írt másik szöveget, Nézz az égre fel címmel.
Mennyire érezted magadénak a társadalomkritikus mondanivalót és az egyéb színpadi show-elemeket?
Az elvtárspukkasztó dolgokat én indítottam el, aztán a Gönczy Laci átvette és nagyon jól csinálta. Az egyszerű díszletet saját magunk barkácsoltuk: a liftet, a börtönrácsot, a hóhérbárdot, a fület a besúgónak satöbbi. A Népstadion-kertbe egy fesztiválon Major Laci egy létrán közlekedve és gitározva jött be a színpadra. Nagy sikere volt. Szóval minden koncert más volt egy kicsit, igyekeztünk frissek, érdekesek maradni.

Milyen volt a Kugli hőskora?
A Kugli zenekarral a meghatározó élményem a Budai Ifjúsági Parkban volt. Keddi napokon játszottunk, igyekeztünk minden koncerten mást adni a közönségnek. Például egyik alkalommal május elsejei ünnepet tartottunk. Ne feledjük, akkor még dühöngött a szocializmus! Gabónak volt egy leharcolt piros Zsigulija, azzal behajtottunk a közönség közé. Lassan, finoman, – nem úgy, mint most a terroristák- és integettünk, ajándékot osztogattunk, közben szálltak a luftballonok, a hangszóróból szólt a zene, mentek a köszöntések, jókívánságok. Egy dolog hibázott, hogy mindezt augusztus hónapban ejtettük meg.
Gondolom volt öröm a pártházban…
Biztos, mindenesetre a szemünkbe senki sem mondta… Egy másik alkalommal az idő tájt a Kugli együttessel éppen az Alföldön turnéztunk, az egyik jól felszerelt kultúrházban játszottunk, nyomtuk a melót az egyik jelenetben, mikor Bíró Gyurma édesapja bejött egy brigádnaplóval. A naplót én szereztem, autentikus, eredeti forrásból. A koncert nagyon sikeres volt. Akkoriban csak mi csináltunk ilyen felhajtást a színpadon. Hanem a siker ellenére a naplót azért persze felismerték a helyi erők, értsd: az igazgató, a párttitkár és a szakszervezeti bizalmi, akik persze felhívták a figyelmünket, hogy ez bizony egy kicsit erős volt. Így ment ez akkor.

Mit érzékeltetek akkoriban, mennyire voltak a Kuglira állítva a besúgók, bomlasztók, titkosügynökök?
Akkoriban nem lehetett érzékelni, hogy figyelnek bennünket az ügynökök. Talán csak később, mikor a Wastapssal mentem volna külföldi turnéra, de nem kaptam útlevelet.
Milyen emlékeid vannak a Vikidál korszakról és a meg nem jelent kislemezről?
Vikidál fantasztikus énekes, leginkább ez maradt meg bennem. Az a hang. Azonban úgy gondolom, hogyha a lemez megjelenik, nem sokat változtat a dolgon. A tűrt és a tiltott kategóriában voltunk akkor, váltásban. Szerintem a Kugli semmiképpen sem kaphatott zöld utat.

Mikor Vikidál elment, majd Gönczy Laci és Gyurma is kilépett, mihez kezdtél, kezdtetek? Akkor még maradtál a Kugliban? Ha igen, kikkel folytattátok? Mi volt a zenekar akkori felállása?
Mikor Vikidál elment, érdekes módon nem okozott törést. Sokkal inkább érezhető volt a baj, mikor a Gönczy Laci Bíró Gyurival megalapította a Protekciót. Én akkor maradtam a Kugliban. Az új énekes pedig Győri Sándor „Sama” lett. Általában a kilépések voltak az új formációk okai. A Showhivatal is leginkább a Protekció mondanivalójának átformálása és kiteljesedése volt.
Mikor léptél ki a Kugliból?
1983-ban, majd a Kugli után a Showhivatal következett. Csík Pisti dobolt, valamint Gönczy Laci, Bíró Gyurma és én játszottunk. A Showhivatalban inkább a szövegek voltak újszerűek. Aztán Laci innen is kilépett, vagy jobban mondva visszalépett a Kugliba. Mivel rá voltak írva a dalok, abbamaradt a projekt.
Az idősebb Bíró Gyurma megőrzött egy 1983-as pusztavacsi fotót. Egy átmeneti formációról.
Két Pusztavacsi Békefesztivál volt a Kugli életében, az egyiken én is felléptem. Harmati Pisti úgy volt, hogy vokálozik, mellette szállította is a zenekart, de csak nagyon rövid ideig tartott az a korszak. Aztán nem sokra rá kiszálltam és a Showhivatalban zenéltem tovább.

Miért került sor a 2007-es újrakezdésre?
A Kugli és a Showhivatal után vendéglátóval próbálkoztam, de nem éreztem a magaménak. Majd elmentem színházba dolgozni, ott nagyon jól éreztem magam, viszont kevés volt honorárium. Később hangmérnökként dolgoztam. Az újrakezdés nagy élmény volt számomra. Jó volt találkozni a régi ismerősökkel, barátokkal.

Több alkalommal is volt Kalapács Józsi a vendégetek, mind felvételeken, mind a koncerteken…
Kalapács Józsi kitűnő énekes. Vegyesen játszottunk a Kugli, illetve Józsi műsorából. Megtiszteltetés volt vele zenélni.

Miért távoztál 2011-ben, majd újra 2017-ben?
Mert azt éreztem, hogy kicsit elfáradt a dolog. Úgy láttam, hogy kevés az a munka, amit belefektettünk. A színpadi játék elmaradt és nem voltak intenzív zenekari próbák sem.

Mit gondolsz a klasszikus felállásokban adott jubileumi koncertekről?
A klasszikus felállás a társaság miatt szórakoztató. A régi Kugli együttes a hard rocknak egy olyan leágazása volt, mely vizuális egyszerűséggel összehangolva fejezte ki a kor akkori állapotát. A szerény lehetőségek ellenére is értették a gyerekek, ami a szövegek mögött rejtőzött és stabil törzsközönséget alkottak. Jó érzés, hogy még mindig eljönnek, akik akkor megszerettek minket.
Véleményed szerint mi a Kugli jelentősége a magyar kultúréletben?
Ha volt jelentősége a Kuglinak, talán az, hogy megpróbáltuk egyszerűen ábrázolni a kor problémáit, sajátságos díszletekkel, egyszerű szavakkal.





Fotók: Vrana Tamás Archívuma, Gönczy Andor Archívuma, Gönczy Gabó Archívuma, Bíró György hagyatéka, Kugli Archívum, Pajtás, T. Erika, Jozé, TTT Nemzeti Rockarchívum, Kugli könyv projekt
A cikksorozat részleteket tartalmaz a készülő Kugli könyvből. Minden jog fenntartva. A cikk utánközlése részben, vagy egészében, beleértve az előzetesen közölt fényképeket is, kizárólag írásos engedéllyel lehetséges!
