2CD – GR1993 Records, 2026
2026. augusztus 14-én újra megjelent a 2010-es éveik egyik legfontosabb albuma, melynek anyagát a progresszív rock és fúziós jazz egyedi ötvözetét játszó Djabe zenekar a Mezzoforte dobosával, Gulli Briemmel, valamint a Genesis legendájával, Steve Hackett gitárossal közösen rögzítette. A szardíniai stúdiózás tizedik évfordulóját ünneplő, kibővített jubileumi verzió egy bónusz koronggal került a boltokba. Ezen a plusz CD-n koncertfelvételek, valamint a különleges projekthez kapcsolódó izgalmas háttérpillanatok, jammelések, demók és stúdióbeszélgetés hallhatók, továbbá egy Hackett interjú.
2016-ban, a Djabe jelentős átalakulásának időszakában Égerházi Attila zenekarvezető rendhagyó elhatározásra jutott: a szokásos közös koncertturné helyett ezúttal inkább egy különleges stúdiómunkával fűzte szorosabbra a szakmai kapcsolatot Steve Hackett gitárművésszel. Együttműködésük akkor már tizennégy éves múltra tekintett vissza, ám teljes, önálló stúdióalbumot korábban még nem készítettek együtt. A tervet gyors megvalósítás követte. A formáció magját jelentő Barabás Tamás basszusgitáros-hangmérnök és Égerházi Attila gitáros-producer Szardínia szigetére utazott. Oda hívták meg kötetlen örömzenélésre és közös pihenésre három barátjukat, zenésztársukat: Koós-Hutás Áron trombitást, Gulli Briem dobost, valamint magát Steve-et.
„A művészek három napon át, 2016. június 12. és 14. között improvizáltak egy alkalmi stúdióban, amelyet az egykori bencés apátsághoz tartozó, ezeréves Nostra Signora di Tergu plébániatemplom melletti paplakban rendeztek be. A 24 sávos analóg technikával rögzített alapanyagból aztán Barabás Tamás formált végleges kompozíciókat idehaza. A folyamat kísértetiesen hasonlított ahhoz, ahogyan egykor Teo Macero rakta össze Miles Davis fúziós hőskorszakának korszakalkotó albumait.
A közös örömzenélés és az utólagos produceri munka kiemelkedő eredményt hozott. Steve Hackett ezer közül is felismerhető, egyedi gitárjátéka és a Djabe hol dinamikusabb, hol meditatívabb, jazzes, világzenei témái felerősítik egymást. Hackett ezúttal nem csupán vendég, hanem szerves része a helyszín atmoszférája ihlette, egészen különleges hangzásvilágnak.
A végül Life Is A Journey – The Sardinia Tapes névre keresztelt album 2017-ben látott napvilágot CD+DVD, 2LP, valamint analóg magnószalag és mesterszalag-másolat formátumokban, amivel kezdetét vette a kiadványcsalád nemzetközi diadalmenete. A műfaj szerelmesei pillanatok alatt elkapkodták a lemezeket, szalagokat, miközben az anyag világszerte kiváló kritikákat kapott, és rangos szakmai listákra került fel. Mivel nemcsak a zenei tartalom lett lenyűgöző, hanem a hanghordozók kivitele és hangminősége is etalonnak számít, a lemezboltok és koncerttermek mellett a különféle hifi- és high-end kiállításokon is tarolt a formáció.
„A Djabe nemcsak a zenéjéről lett ismert világszerte, hanem kiadványainak hangminőségéről is. A Life Is A Journey a müncheni, a bécsi, a budapesti és más High End kiállításokon is kirobbanó sikerrel szerepelt, és a mai napig a zenekar egyik húzó megjelenése ebből az aspektusból.” – részlet a hivatalos sajtóanyagból.
Bár a legtöbb kiadói reklámanyag világszerte él némi túlzással, ebben az esetben abszolút tényszerű, sőt tűpontos a megfogalmazás. Mivel mindhárom városban többször is részt vettem a legnagyobb és legnívósabb hifi- és high-end vásárokon, a saját szememmel láttam, ahogy az érdeklődők szinte letarolták a Djabe pultjait, miután belehallgattak a folyamatosan forgó mesterszalag-másolat egy-egy tetszőleges részletébe.
Mi több, kis idő elteltével a szakmai érdeklődés is meredeken megugrott. Szinte minden esetben az történt, hogy miután a szomszédos standok kiállítói is belehallgattak az anyagba, elkezdték erre cserélni a saját tesztelésre használt felvételeiket. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy idővel egyre több helyen hangzott fel a Djabe és Steve Hackett zenéje. Így vált fokozatosan bevett szokássá a nemzetközi high-end audio iparágban, hogy a neves kábel-, hangfal-, magnetofon-, lemezjátszó- és erősítőgyártók a Sardinia Tapes analóg mesterszalagjaival és viniljeivel demonstrálják méregdrága rendszereik képességeit. A szakemberek azonnal felismerték az anyagban rejlő potenciált, hiszen a Barabás Tamás által kevert felvételek valódi referencia-minőséget képviselnek. Soha ilyen sikert nem aratott még magyar kiadó vagy előadó a high-end audio világában, de még csak megközelítőt sem – ehhez a nemzetközi elismeréshez pedig vitán felül az első szardíniai örömzenélés anyaga jelentette a belépőt.
Az új, jubileumi dupla CD-s kiadás meghagyta az előző verzió hárompaneles digipak csomagolását, csupán a borítón és a bookleten frissítettek egy kicsit. Az érdemi különbséget az jelenti, hogy a bónusz DVD helyett most egy második CD-t kapunk, hét extra audio trackkel.
Az alaplemez most is pont annyira zseniális, mint az első kiadás idején: egy időtlen remekmű, mely az eltelt évek alatt egy cseppet sem öregedett. Akkor is jó volt, most is az. Vannak ugyan apró különbségek, de egyik változat sincs a másik rovására, inkább csak másként jók.
Ami mellett viszont nem lehet szó nélkül elmenni, hogy mindkét Sardinia Tapes CD kimagaslóan kevert és bitang jó szól. Minden túlzás nélkül kijelenthető, mert több napon át teszteltem, hogy a 2010-es vinyl-hype óta kiadott hazai lemezek 95 százalékát lazán leszólja. Ami persze nem véletlen, hiszen míg a legtöbb esetben az történik – mély tisztelet a kevéske kivételnek –, hogy az eleve véleményes digitális felvételből készül egy rissz-rossz, esetleg közepes digitális maszter; amit aztán vágómérnök nélkül, automatán vágnak; majd a lehető legócskább présgépeken, a lehető legolcsóbb alapanyagra nyomják; végül pedig biztos, ami biztos alapon nyomdai fóliázóval tesznek üzembiztosan tönkre – addig Barabás Tamás keverései és maszterei világszinten is a legfelső egy ezrelékbe tartoznak. Ráadásul a gyártó partnereik is világ legjobbjai. Mivel itt eleve kitűnő analóg sávok kerültek értő kezekben digitális utómunkára, bizony még a CD-n is átjön a szalagos felvételek finomsága és jellemző melegsége.
Egy szó, mint száz: míg napjaink kontárlemezein megvalósul az a fából vaskarika, hogy vinilen hallgatunk CD-t vagy mp3-at, addig a Djabe & Steve Hackett formáció analóg forrásból építkező CD kiadásai minimum tízszer jobban szólnak, mint egy átlagos mai LP – a külföldi új kiadásokat is beleértve. Pedig odakinn inkább csak alapanyag probléma szokott lenni, meg ugye a félig már süket hangmérnökök gyorsban összedobott dömping maszterei. Magyarán a Life Is A Journey – The Sardinia Tapes minden hanghordozó formátumban etalonnak számít, így az új dupla CD is alkalmas, sőt erősen ajánlott rendszertesztelő hangforrásként.
Erről nincs is értelme többet értekezni, aki tudja, hogy mi ez, nyilván már a polcán tudja és talán az új verziót is mellé fogja rakni. A többieknek meg ott a diszkó tér, meg a digitális mocsár megannyi színes-szagos hordaléka.
Amitől ez a kiadás mégis több, mint bármelyik korábbi változat, hogy az összegyűjtött élő verziók, illetve nyers jammelések nyomán még inkább megerősödhet bennünk a Sardinia Tapes projekttel kapcsolatban a Davis-Macero iskola párhuzama. Ugyanis itt messze nem voltak előzetesen száz százalékosan kész dalok, szerzemények vagy szerkezetek, hanem mind a paplakban, mind a hangszeresen kibővített élő előadásokon az a dinamika dominált, ahogy az Égerházi által összeterelt válogatott zsenisereg olyan helyzetbe került, hogy kölcsönhatásba kellett kerülniük, a pillanat hozta hangulatban egymásra reagálva, együtt kellett alkotniuk. Míg az első CD-n magát a Barabás Tamás zsenije által szerkesztett végeredményt élvezhetjük, addig a bónusz diszk már magát a születést és újjászületést is szépen dokumentálja.
A bő 70 percnyi extra nyalánkság egy koncertblokkal kezdődik, melyből az első három felvétel korábban még nem került kiadásra. A Life Is A Jorney és Buzzy Island a Barba Negra Trackben került rögzítésre 2018. június 7-én. Akkorra már Nagy János billentyűs és Kaszás Péter dobos, énekes is csatlakozott a bandához, így nem csupán egyszerű koncertverziókat hallhatunk, hanem hangszeresen kibővített, az idők során alaposan továbbfejlődött, továbbgondolt kompozíciókat.
A Castelsardo At Night egy évvel későbbi, 2019. július 30-án készült a Budapest Jazz Clubban, ezúttal viszont Gulli nélkül. A két ütős azonban így is megvolt, mert miközben Kaszás Peti dobolt, Égerházi Attila egy klang drum-ot szólaltatott meg.
Az After Limomcello már megjelent korábban, a 2021-es The Journey Continues album bónuszaként. Azonban talán mégsem felesleges az ismétlés, mert a herzogsburgi fellépés az egész turné legjobb, legkülönlegesebb pillanatának bizonyult. Sankt Veit an der Glan ugyanis nem a nyüzsgő Bécs, nagyon nem az. Inkább Ausztria egy másik, vélhetően valódibb arcát mutatja meg, melyben a koncertműsor, a karintiai közönség, a sok évszázados építészeti és művészeti örökség együttesen egy olyan közeget alkotott, mely a már eleve különleges Djabe plusz Steve produkciót is egy olyan speciális atmoszférába helyezte, mely párját ritkítja. A 2018. június 9-i felvétel ezért még mindig unikumnak számít, századszorra is örömmel hallgatjuk, hiába ismerjük jól.
Szintén ismétlés a Golden Sand, melyet a norvég Dama di – Kunst, kaos & barban rögzítettek 2024. február 1-én, Bodø városában. A felvételen már a jelenlegi Djabe-billentyűs, Bubenyák Zoli játéka hallható és nyilván ezt is mindenki jól ismeri a legutóbbi közös stúdióalbum, a Freya – Arctic Jam bónuszaként.
A második CD ezután átvált a 2016-os szardíniai anyag ritkaságainak bemutatásába. A hatodik track a Floating Boat demója, melyet 2019-ben kevert ki Barabás Tamás, majd végül a kész kompozíció aztán a Back To Sardinia albumon jelent meg.
A korongot záró Sardo Jam egy bő félórás anyag, mely gyakorlatilag tíz részből áll, a szardíniai jammelés részleteiből, stúdiós beszélgetésekből és interakciókból, valamint egy Hackett interjúból. Az ilyenfajta stúdiós chatek és dalszerző jammek törmelékes nyilvánosságra hozatalát a Deep Purple hozta divatba, mikor a Deep Purple In Rock 25. évfordulóján megmutatták a világnak, miként született a korszakos remekmű. A különleges extra audió rész a klasszikus lemez jubileumi CD kiadásán, a remaszterizált törzsanyag után kapott helyet. Azután pedig szép sorban jöttek a többi nagy előadó hasonló anyagai is: The Beatles, King Crimson, Pink Floyd satöbbi.
A Djabe & Steve Hackett formáció esetében roppant érdekes mindaz, amit most a széles nagyközönség is megismerhet, hiszen a kilenc kis zenei részlet igen határozottan rámutat, miféle kreatív erők szabadultak fel és különleges szellemiség uralkodott az első szardíniai felvételek során. Mi több, akár még egy második album is kikerekedhetett volna az akkori rögtönzések témáiból. A Rock Opera Marching Scene, az Experimental, a Silent Hills, a Tergu Groove, a Percussive Vibe, a Sardo Dance, a Blues In The Priest’s House, a Sardo Afro és az After Limoncello itt bemutatott részei ráadásul olyan plasztikusan szétválaszthatók, hogy akár szét is lehetett volna trackelni a záró blokkot.
A kiadvány végén hallható interjúban Steve úgy fogalmaz, hogy korábban még sosem csinált olyan albumot, ahol minden teljesen improvizált lett volna. Majd megdicsérte Tamás munkáját, aki értelmet adott a három nap rögtönzéseinek, ahogyan a firkaszerű vázlatokat képekké és portrékká alakította, mert a spontán ötletekből végül egy nagyon összefüggő dolog lett.
Felsőpolcos, tanítanivaló, megunhatatlan. Másodjára is kötelező.
Djabe & Steve Hackett: Life Is A Journey – The Sardinia Tapes – 10th Anniversary Extended Edition
2CD 2026:
CD 1 – The Sardinia Tapes – 2026 remaster:
1. Life Is A Journey
2. Golden Sand
3. Castelsardo At Night
4. What’s The News Antonio?
5. Around My Mind
6. Beams Over The Nulvi Mountains
7. Building A Nuraghe
8. Buzzy Island
9. I Will Always Remember
10. Wake Up
11. After Limoncello
CD 2 – Live versions, demo, audio documentary 2016-2026:
1. Life Is A Journey (live 2018 – Barba Negra Track, Budapest, Hungary )
2. Buzzy Island (live 2018 – Barba Negra Track, Budapest, Hungary )
3. Castelsardo At Night (live 2019 – Budapest Jazz Club, Hungary)
4. After Limoncello (live 2018 – Herzogsburg, Sankt Veit an der Glan, Austria)
5. Golden Sand (live 2024 – Dama di – kunst, kaos & bar, Bodø, Norway)
6. Floating Boat (demo – Sardinia sessions 2016, mixed in Hungary 2019)
7. Sardo Jam – Audio Documentary (outtakes, alternate takes, exiting moments, conversations – Sardinia 2016, edited in Hungary 2026)
a, Rock Opera Marching Scene
b, Experimental
c, Silent Hills
d, Tergu Groove
e, Percussive Vibe
f, Sardo Dance
g, Blues In The Priest’s House
h, Sardo Afro
i, After Limoncello
j, Steve Hackett interview
Steve Hackett – gitár
Gulli Briem – dob, ütőhangszerek
Koós-Hutás Áron – trombita, szárnykürt
Barabás Tamás – basszusgitár, gitár, ütőhangszerek, szintetizátor, ének
Égerházi Attila – gitár, szintetizátor, ütőhangszerek
Ben Fenner – billentyűk
Kaszás Péter – dob, ütőhangszerek, ének
Nagy János – billentyűk
Bubenyák Zoltán – billentyűk
