Papp Gyula billentyűs, zeneszerző, a budapesti Újszínház zenei vezetője és a soproni Petőfi Színház zenei tanácsadója. Az elmúlt ötven év folyamán közel 250 lemezt játszott fel, miközben nagyjából ugyanennyi zenés darabot tett színre. Továbbá írt három színdarabot és két évtizede a békéscsabai Jókai Színháznak is dolgozik.
Az idén 70 éves Papp Gyula 2021. október 11-én “Generációk közt” címmel tart Életműkoncertet a budapesti Erkel Színházban. Ennek kapcsán kértük fel egy karrierösszegző beszélgetésre, melyben saját szavaival mutatja be az elmúlt félszáz év fontosabb mérföldköveit.
A sorozat utolsó részében ismét sok rockzenekar került szóba, valamint Gyula közreműködéseiből is újabb fejezetek. Zárásként tehát a Papp-Sárdy, a P. Mobil, a Kormorán, az Ismerős Arcok, az ős-Mini, a Mandoki Soulmates és a többi formációval kapcsolatos történetek mellett, a Papp Gyula 70 nagykoncert tervezetett programjával is megismerkedhetünk.
A Safari után tehát belevetetted magad a színházba és a kiadói háttérmunkába. Viszont a komponálás, hangszerelés és egyebek mellett továbbra is nyomtad a rock and rollt. A Kormorán valahol a két világ határán dolgozik, hiszen dögös koncerteket is adnak, mellette rengeteg színpadi mű és filmzene is kötődik Koltay és aktuális társai nevéhez.
1987-től 1991-ig tagja voltam a Kormorán együttesnek is. Itt életre szóló barátságot kötöttem Patai Tamással, a Republic együttes későbbi gitárosával. Margit Józsiban is egy nagyszerű basszusgitáros-énekes kollégát és barátot ismertem meg. Sajnos az akkori politikai viszonyok annyira előtérbe kerültek, hogy a rockzene halódott. Ez mindig így megy. A kettő között szoros összefüggés van. Kicsit előre ugorva az időben, meggyőződésem, hogy a gyurcsányi diktatúrának köszönhetjük az úgynevezett „nemzeti” zenekarokat.
Akik közül sokakkal együtt is dolgoztál…
Így igaz. Szinte mindegyik meghívott a lemezfelvételére. Petrás János, a Kárpátia frontembere szó szerint az éhhaláltól mentett meg. Ő véletlenül maradt itt a lovagkorból! Hat éven keresztül rendszeresen előzenekaraként léptünk fel Sárdy Barbarával. Lemezfelkérést is kaptam tőle, csakúgy, mint az Egészséges Fejbőr, vagy a Magozott Cseresznye zenekaroktól.
Köztudomású, hogy az Ismerős Arcok tagságával is jó viszonyt ápolsz. Miként indult ez, hogy kerültetek kapcsolatba? Milyennek értékeled az együttest és a zenekart alkotó művészeket?
A Pannon Rádió csütörtöki napján mi voltunk Sárdy Barbarával a felelős szerkesztők. Ahogy az Ismerős Arcok műveivel találkoztam, megkapott a különlegesen egyedi hangzásviláguk és a zseniális szövegeik is. Lassan húsz éve már, hogy nagyon összebarátkoztunk. Többször elhívtak játszani egy-egy albumukra és jó néhány koncertjükre felkértek, hogy játsszak velük. Nagy boldogságomra a Papp Gyula 70 életmű koncerten, a második részben, majd mindegyik tag ott lesz a színpadon.
Az Ismerős Arcok zenekar több videofelvételre is elhívott. Galambos Nándor basszusgitáros és Peck Laci mindkét közös albumára felkérést kaptam, amit örömmel teljesítettem. Jó, baráti hangulatban vettük fel a két CD-t. Jólesik, hogy generációk jönnek-mennek, de engem számításba vesznek. Különleges, melankolikus, ragyogó album készült. A tehetséges Peck Laci nagyon eltalálta a szövegekkel a hangulatot, amit meg akart jeleníteni!
Minél többet dolgozunk együtt Galambos Nándival, egyre mélyül a barátságunk. Zeneileg is egy húron pendülünk. De így van ez Tánczos Istvánnal is, akiben egy fantasztikus muzsikusra leltem. Nyerges Attila és Leczó Szilveszter nagyon jó szerzőpáros, de ugyanez igaz Nyerges Attila és Galambos Nándor esetében is. Kovacsik Tomit jó nézni, ahogy dobol. Színpadi ember a javából. Práder Vili országunk gitáros büszkesége. Nagyon nagyra tartom ezt a formációt! Ne felejtsük el! Írtak egy olyan dalt, a “Nélküled” című remekművet, ami a világ összmagyarságának a himnuszává avanzsált! Ilyet tervezni nem lehet. Ez a Gondviselés ajándéka az arra érdemeseknek!
Játszottál a Dobogó Kővel is.
Ökrös Csaba már az égi zenekarban játszik, de néhány felejthetetlen koncertünk volt a Hősök terén, az állami ünnepek alkalmából.
Avasd be kérlek, az olvasókat, mi a Papp-Sárdy n.b.b. zenekarnév jelentése!
Nem blues band! De már nem szeretem így használni. Átneveztük Papp-Sárdy Acousticnak.
A Papp-Sárdy zenekar mennyiben tekinthető a Mother Funker utódjának?
Miután a tagok – a dobos, kiváló Kató Bálint kivételével- ugyanazok, abszolút utódzenekar.
Közben születtek lemezek is. Az előző részben odáig jutottunk, hogy a Mother Funker 2000-ben kiadott egy CD-t, majd 2003-ban megszűnt. Mellette viszont megjelent két Sárdy Barbara szólóalbum, a 2002-es “Forr a dalom” és a 2003-as “Valóban nem álmodom”, szintén veled, veletek…
A Mother Funker akkori tagjai játszották fel: Kállai János gitár, Suna Péter basszusgitár, Bóna Krisztián, Sárdy Barbara és jómagam. A „Valóban nem álmodomról” az egyik kedvenc dalom egy Arany János vers megzenésített változata, a „Néma bú„. Nagy boldogságomra szolgált, mikor a Hősök terén elhangzott. Még Jean-Marie Le Pen, az ünnepi vendégszónok is gratulált hozzá!
A következő CD 2009-ben érkezett, de már megváltozott névvel és tagsággal. A már említett Papp-Sárdy n.b.b. formáció abban az időben gyakorlatilag kettőtökből és a Mégiscsak?! nevezetű együttes három ifjú titánjából állt. Mit kell tudni a “Magyar akarok maradni” albumról?
Szebelédi Zsolt, Móczár László, Tarnai Dániel és mi ketten Barbarával, nagyon sokat próbáltunk erre az albumra. 2004. október 23-án Sárdy Barbara a Hősök terén félórás gyönyörű beszédet mondott, úgy százötvenezer embernek, mely úgy fejeződött be: „Magyar akarok maradni!” – innen a cím. Ősz öreg magyarok sírtak! A lányaim keresztapja és a keresztanyja mondta el ezt, akik kimentek a beszéd idejére a tömegbe. Hegedűs Zsuzsa és Hegedűs Loránt!
2014-ben újabb Papp-Sárdy NBB kiadvány érkezett. Az illusztris vendégsereggel rögzített “Toronyiránt” albumra viszont már nem csak írásmód változott, hanem a felállás is, mely erős visszarendeződést mutatott.
Ezen Török Ádám is szerepel egy Bartók átdolgozásban, aminek „Ősi székely himnusz” a címe. A dal nem más, mint az „Este a székelyeknél” és 1350 óta Erdélyben himnuszként kezelték. Ádám szólóját, az Ismerős Arcok szaxofonosáé, Tánczos István Stevie-é követi, csodás játékával. Egy bámulatos történetet írt Barbara, „Erdőkertes blues” címmel. Az emberek hitetlenkedtek, hogy fér bele egy dalszövegbe egy ilyen hosszú történet? Nem mesélem el, de hallgatásra nagyon ajánlom! Ezen már ismét Bese Csaba, a Mother Funker névadója basszusgitározik, aki világszínvonalon játszik. Gitárosunk Papp Attila, aki egyébként vezető színész a Soproni Petőfi Színházban, ő két nagyszerű dalt is írt az CD-re. Nagyon szeretem ezt az albumunkat. Kató Bálint személyében nagyszerű dobosra is leltünk.
A 2020-as CD-n már a Papp-Sárdy Acoustic zenekarnevet használtátok. Mikor és miért váltottatok? Mennyiben más a “Fejjel a dalnak”, mint a korábbi albumaitok?
Ezen a hatodik albumunkon ismét a régi Mother Funker gitáros, Kiss Zoltán játszik. Visszatért az eredeti formáció. Azért változtattam nevet, mert utáltam a végén azt a három betűt! Ugyanis az n.b.b. nálam úgy született: “Nemzeti Büntető Brigád”. De Barbi óvatos. Ezért a kisebbik fiam, aki ott volt a vitánál, kitalálta ezt, a „nem blues band”-et. Egy másodpercig sem tetszett, ugyanúgy, mint a Safari! Egy bónuszdalon kívül, amit Szőts Zoltán író barátom csodás versére írtam, ez a CD igazából Sárdy Barbara zenéjére és szövegeire készült. Tehát a “Fejjel a dalnak” gyakorlatilag az ő szerzői lemeze.
Viszont a bónusz dalt, a halálos ágyán kapta meg Szőts Zoltán. A legnagyobbak közül való, ha most csak írói körökben ismerik is. De előtte már hallotta a felvételt és boldogan mesélte, nagyon dicsérte, aki hallotta, és gratulált mindkettőnknek. Maga a csoda, az a vers! Azonnal megzenésítettem, ahogy a többi könyve után, az akkor megjelent „Völgyi beszéd” címűben elolvastam. Azért ez a címe, mert, ahogy ő írta: „míg Krisztus a hegyről a sokaságnak beszélt, én egy gödörből kiabálok, de senki sem hallja”! Nos, a prózakötetei csodálatosak.
Az egyik címe: „Képaláírások”. Egy darab kép nincs a százötven oldalon és a legcsodásabb lírai regény, amit valaha olvastam. Vagy a “Parasztként távol a földtől”. Őrület, mily gyönyörű. Anno mindig őt olvastam, Csurka István cikkei után közvetlenül, az „Égi és földi pórázaink” rovatban, a Magyar Fórum hasábjain, mikor a Pannon, majd Kincsem rádiósként a csütörtöki napot szerkesztettük Barbarával. Barbara a politikában is hatalmas jövő előtt állt Csurka István szerint. De Csurka halála után nem politizáltunk többet.
Ezt a versét zenésítettem meg:
A FÁK, A FÁK, A FÁK: Gyökeret vert imák. Égbe szökkenők, földet ölelők a fák.
AZ ÉG, AZ ÉG, AZ ÉG: Mennyei messzeség. Bárkinek nyitott, áldott menedék az ég.
A SZÉL, A SZÉL, A SZÉL: Néma, de beszél. Utadon kísér. Senkitől se fél a szél.
A SÁR, A SÁR, A SÁR: Mindenkire vár, ki fák között, az ég alatt, a széltől hajtva jár.
Azt lesi a sár.
Életen innen és életen túl. Egy irány van és egy úr.
Ők mélyen érzik a titkot: nincs halál.
A FÁK, AZ ÉG, A SZÉL ÉS A SÁR.
Két alkalommal is tagja voltál a P. Mobil együttesnek. Első alkalommal 1998-ban szálltál be.
1998 nyarán végig próbáltunk százhuszonegy számot a P. Mobillal! Úgy nézett ki, lesz vagy húsz koncert Erdélyben. Lett is három… Viszont a Duna TV felvette a székelyudvarhelyi koncertet, hála Szentesi Zöldi Lászlónak. Ebből egy igen jó tévéműsor lett. Utána, december 30-án játszottunk még a Wigwamban, aztán elhalt a dolog. Egyikünk sem erőltette, se Schuster Lóri, sem én.
Kik voltak akkor a zenekar tagjai?
Rudán Joe ének, Schuster Lóri showman, Sárvári Vili gitár, Szkladányi András basszusgitár, Herpai Sanyi dob és jómagam.
Később írtál egy dalt Rudán Joe egyik szólólemezére is.
Nagyon szeretem, ahogy Rudán Joe énekel! A legkiválóbbak közül való. Boldogan tettem eleget a felkérésnek, írjunk egy dalt Sárdy Barbarával, “Irgalom” címmel. Mely felkerült az ötvenéves korában megjelent, „Én ez vagyok” szólóalbumára. Csodálatosan énekelte fel! Boldoggá tesz, hogy fellép velem az Erkel Színházban.
Némileg szintén kapcsolódhat az előzőekhez a Colorado együttes és a Mr. Patho Phal Projekt “…Talán… …Neked…” című anyaga, ahol P. Mobil előző és a Kormorán későbbi énekese is hallható vendégként.
Életem egyik büszkesége, hogy a Colorado együttes titokzatosan felkért, játsszak fel néhány dalt. Megtettem. Számomra csak évekkel később derült ki, hogy arra Tunyogi Péter és Mr. Basary énekel, valamint Végvári Tamás is szerepel azon az anyagon. Tunyogi éneklésében volt valami ellenállhatatlanul csodás, megkapó érzés.
Hogy lehet, hogy nem tudtad mire kaptál felkérést? Illetve, meséld el kérlek, miként találkoztál a végeredménnyel?
Kovásznai “Ubi” József – talán egy nemzeti összejövetelen- megkérdezte, hogy játszanék-e pár dalt a Colorado együttessel. “Természetesen!” – válaszoltam. Egyebet nem mondott. Feljátszottam, amit kellett és ennyi. Utána el is felejtettem az egészet. Sok évvel később az interneten megláttam, hogy Tőrösné Kolozsy Erika, az ismert rockfotós megosztott egy Colorado dalt. Meghallgattam és nagy boldogság ért. Kiderült, hogy a felvételek végeredményeként Tunyogi Péterrel is együtt dolgozhattam. Ráadásul a legszebb dal elején, Végvári Ádám mond csodás prózát. Soha nem dolgoztam volna e két zsenivel, ha nem teszek eleget Ubi felkérésének. Döbbenet! Mindketten fent vannak már a Jóisten mellett.
Valamikor 2008 második felében elkezdtek szállingózni a hírek, hogy talán lesz újra Dinamit…
Németh Gábor barátom szerette volna 2009-re összehozni a Dinamitot, mert harminc évesek lettünk. Ebből akkor semmi sem lett, mert Vikidál Gyula először elvállalta, majd lemondta a koncertet. Ennek ellenére Gábor továbbra is szeretett volna Dinamitot. Viszont én akkor már újra a P. Mobil felé kacsintgattam, de gondoltam: legyen! Készítettünk Zsöcivel és Kálmán Gyurival egy igazán jó CD-t, „Játszd, ahogy akarod” címmel, mely 2010-ben jelent meg. Végül kiderült, nem megy egyszerre a Dinamit és a P. Mobil, de az jó, hogy mégis elkészült az a CD a Dinamittal.
2019-ben viszont sikerült összehozni az eredeti felállást.
Igen. Játszottunk vikidálostól egy “Dinamit 40.” című, nagyszerűen sikerült koncertet, melyen Rudán Joe is énekelt. A felvétel később DVD-n és dupla CD-n is megjelent. Nagyon örülök, hogy végül mégiscsak sikerült méltóképpen lezárni a zenekari történetet.
2009-ben újra elkezdted a munkát a P. Mobilban. Hogy emlékszel vissza a második mobilos etapra?
Schuster Lórival, meg-megújuló erővel, talán már két éve beszéltünk arról, menjek vissza orgonálni a Mobilba. Rábólintottam. 2009-ben épp zenekari borulás volt náluk. A Papp-Sárdy zenekarunkba épp Németh Gabi ajánlotta egyik nagyszerű növendékét, Szebelédi Zsoltot, dobosnak. Basszusgitárosunk, Tarnai Dániel pedig már Zsolti ajánlására került hozzánk. Mi hárman, már 2009 márciusa óta egy zenekarban játszottunk. Mivel 2009 őszén még csak Baranyi Lacika, Sárvári Vili, Schuster Lóri és én voltunk a P. Mobil, beajánlottam mindkettőjüket. Nagyszerű pár év következett. Taroltunk mindenütt. Készült egy szuper koncertlemez, a “Miskolci kocsonya” című dupla CD, plusz a letölthető “Harmadik tál”.
Mi volt a legnagyobb élményed a Mobillal?
2012 augusztusában négy ünnepi koncert, zsinórban… Kezdtük 17-én, Kunszentmártonban. Majd 18-án, keletről északnyugatra utaztunk, este Dunaszerdahely. Éjjel tovább, 19-én este Csíkszereda, majd éjjel ismét tovább buszoztunk. 20-án érkeztünk Balatonboglárra. Összesen négyezer kétszáz kilométer zötykölődés, evés, ivás, röhögés, benzinkút, autóbuszban alvás! Plusz a koncertek… A kínaiak semmit sem tudnak, mi az a hosszú menetelés! A magyar huszárok ellenben: „mi az hogy! Nagyonis” – hogy egy tekergőt idézzek. Haha! Szép három év volt…
2012-ben a P. Mobil és a Skorpió színeiben is színpadra léptél az “Égi Zenekar” fesztiválon. Milyen emlékeket őrzöl a Barta-Bencsik-Radics emlékkoncertről?
Nagyszerű koncert volt, sok jó baráttal, felejthetetlen hangulattal. A fesztivál felvételének második fele 2017-ben jelent meg, az “Égi Zenekar koncert” című DVD-n. Jó, hogy megcsináltuk, mert mindhárom gitárosról elmondható, hogy csodás muzsikusok voltak. És büszkén mondhatom itt és ott is barátok voltunk és leszünk mindhármukkal…
Milyen emlékeket őrzöl Bencsik Sándorról?
Egyszer egy ORI turnén egymás mellett ültünk Bencsik Samukával. Jellegzetesen dohányzott. Beszívta a füstöt, majd könyékből lehajtva a karját, kifújta. Egyszer csak megszólalt: „Azt tudod, hogy a te és az én anyám együtt dolgoznak a Kártyagyárban?” “Komolyan? – kérdeztem vissza meglepődve. “Hát, hogy hívják a mamádat?” Beleszívott a cigijébe és miközben a füstöt kifújta, karját leeresztve csendesen annyit mondott: „A Bencsikné…”
2013-ban a P. Mobil és a Skorpió együttes is jubilált. Téged a Tabánban láthatott-hallhatott a nagyérdemű.
Igen, a Skorpió 40 éves jubileumi koncertje és az ős-Mini fellépése volt a Tabánban. Sajnos az én oldalamon lévő kamera, tehát amelyik kifejezetten engem vett, eltűnt. A guta majd megütött! Nem is értem! Hogy történhet ilyen egyáltalán? A szép emlékből örök bosszúság lett. Pedig maga a koncert egyébként frenetikusan jól sikerült. Viszont a 20 éves jubileumi koncertünkről, mely 1993-ban volt a Budapest Sportcsarnokban, príma felvételt készített a televízió.
Időközben újra összeállt a korabeli Mini formáció is.
Török Ádámmal – ahogy megtudta, hogy nem dolgozom a P. Mobilban- azonnal felújítottuk azt a Mini formációt, amelyik 1971-1973 között egzisztált. Ős-Mini néven kezdtünk dolgozni, Török Ádám, Németh Tamás, Nagy István és jómagam. Ez, nagyszerű ötletnek bizonyult. Tele volt a Bem rakpart 6. számú Andrássy palota nagyterme, ahányszor csak játszottunk. A Fábry Showban is nagy sikerrel szerepeltünk, nagyon sok koncertünk volt.
Az ősrégi dallamok is felcsendültek, a Bartók darabok is előkerültek, de egyik sem abban a formában, mint a ‘70-es években.
A Bartók átdolgozásunkat kibővítettük vonósnégyessel. Az “Este a székelyeknél” és az “Első román tánc” már 1970 óta megvolt. Ehhez hozzá tettünk a koncerteken még néhány annakidején írt dalainkból összeolvasztott szép dalt, olyan címekkel, mint “Sirályok az éjféli Napon” vagy “Egy halványkék gondolattól ne félj”. A következő évi turnéra a “3 rondó”-ból is átdolgoztuk az elsőt.
Majd újabb darabokkal bővült a repertoár.
2016-ban elhuny Kocsis Zoltán, aki évfolyamtársam volt. Példaértékűen, csodálatosan játszotta az “Allegro Barbaro”-t. Ugyanabban az évben ment el Keith Emerson is. Carl Gustav Jung nevű hatalmasságtól, egyik tanítómesteremtől tudok a kollektív tudattalanról. 1970-ben, a vasfüggöny mögött, átdolgoztam az “Eső román tánc” és az “Este a székelyeknél” című Bartók darabokat. Emerson ugyanakkor az “Allegro Barbaro”-t. Nem tudtunk egymásról, csak a hatalmas zseni késztetett bennünket arra, hogy a progresszív zene keretei között közelebb hozzuk Bartókhoz azokat, akik nem járnak okvetlenül klasszikus koncertekre. De ebben, az eleve elrendelésnek is ismét szerepet kellett játszania. Nos, az előbb említett, két korán eltávozott zseni égi unszolásának eleget téve, elhatároztam, hogy hozzá tanulom a többihez az “Allegro Barbaro”-t. Ezt, a kibővített műsort 2016. november 9-én elő is adtuk a Marriott Hotel dísztermében.
A produkcióból lemez is készült, itthon és Németországban is.
2017-ben jelent meg a “Bartók on Rock” album, az ős-Mini koncertprogrammal, plusz az előbb említett “Allegro Barbaro”. Ezt a Tabánban is előadtuk. Török Ádám szerint ezt ott hallotta Leslie Mándoki is. Aki már ’17 tavaszán felhívott, hogy mi is csináljunk együtt egy Bartók albumot. Aztán 2018-ig semmit sem hallottam róla és a tervéről. De az év áprilisában ismét felhívott, hogy találkozzunk Budapesten, a New York palotában és készítsük el, amit megbeszéltünk. Sopronban éltem akkor. Az úton felfelé kitaláltam a koncepciót. Legyen szvit és legyen egy átvezető téma is a Bartók darabok között. Akárcsak Muszorgszkijnál, aki az “Egy kiállítás képei” című művében promenádnak nevezte az egyik képtől a másikig visszatérő csodás témát. Ezt az ötletet kölcsönvettem. Természetesen semmi köze egymáshoz a két zenei anyagnak, kizárólag a címet kölcsönöztem. Tudtam, ha csak a nagy Bartók művek szerepelnek, az nem lesz elég ahhoz, hogy a sok világsztár megnyilvánuljon. Ezért a “Gyermekeknek” című kötetet is használtam. Melyik sztár, mire játsszon? Sokat gondolkodtam. Belevonva Leslie-t és nagyszerű hangmérnök-videósát, Miklós Krisztiánt is. Az ő ötlete volt, kerüljön bele a “3 csíkmegyei népdal”-ból az első.
Mikor és hol zajlottak a felvételek?
2018. június 4-én utaztam Tutzingba. 5-én és 6-án feljátszottam digitálisan az általam összeállított anyagot. 7-én hazajöttem. Nyáron Leslie és Krisztián meglátogattak a családi nyaralóban. „Az a fontos, hogy Gyuszkónak minden tetsszen!” – mondta Leslie. Eljutottunk a “3 rondó”-ig. Akkor leállította a zenét és azt mondta: „Itt már vannak bajaim”. Megértettem. Baromira nem populáris… Nem zárkóztam el a változtatástól. Az mindig jót tesz, mert javulhat az anyag. Azt ajánlottam, legyen “Hommage a la Bartók” a cím, magyarán “Hódolat Bartóknak”. Erre ő egy sokkal jobbat mondott: „Hungarian Pictures„. Felkért, mivel dupla album készült, hogy a másik lemezen is orgonáljak. Így részt vettem a “Living In The Gap” felvételeiben is. Októberben analóg is eljátszottam az egyre veretesebb anyagot egy csodálatos Bösendorfer Imperial-on és a B3-as Hammondon.
Mesélj kérlek az élő bemutatókról!
2019 augusztusában videót vettünk fel, majd október 6-án kiutaztam és november 10-én jöttem haza. Egy koncert turnéra próbáltunk, ami négy előadásból állt. Október 31. Hamburgi Filharmónia. Megilletődötten járkáltam ott már délután. Tudtam, hogy Johann Sebastian Bach tanára, Telemann és a nagy Brahms is ott vezényelt. November 7. München, Circus Cronen. Itt játszott a Rolling Stones, a Beatles és még sokan mások. 8-án Dortmund, Konzerthalle. November 9-én a berlini fal leomlásának 30. évfordulója alkalmával rendezett díszprogram voltunk a Konzerthalle-ban.
Már a próbák alatt, ahogy sorban érkeztek a világsztárok, úgy építették fel az önbizalmamat. Mike Stern megölelt: „I Love You!” és dicsért a fuvolaművész nejének. John Helliwell, a Supertramp szaxofonos-klarinétosa egyenesen levirtuózozott a kávészünetben! De ez történt Jesse Siebenberg esetében is. Csodálatos zseni mind! Bill Evans, Randy Brecker, Chris Thompson, a Manfred Mann & Earth Band egykori énekes-gitárosa, Nick van Eede, a Cutting Crew legendája, Richard Bona, Al di Meola…
A főpróba hetén, három alkalommal, alig hogy befejeztük a „Hungarian Pictures„-t, ők, akik ugyanúgy játszottak benne, mint én, a végén megtapsoltak. Innentől nem volt lámpalázam. A háromrészes koncerteken először a “Living In The Gap”-et játszottuk, utána következett a „Hungarian Pictures”, majd a világsztárok legnagyobb dalaiból nyomtunk több mint egy órát. Minden előadáson körülbelül kétezer ember volt. Mind a négy esetben pontosan ugyanott, a Bartók átdolgozás után felállt a publikum és ameddig még játszottunk, állva ünnepeltek bennünket!
Mit kell tudni az “Ady 100” projektről?
Ady halálának 100. évfordulója tiszteletére néhány versére írtam jazz kompozíciókat. Igazából itt a zenének dramaturgiai feladata van. A szöveget kell lehetőség szerint erősítenie.
Ki adja elő a verseket?
Ács Tamás, aki a Soproni Petőfi színházban volt akkoriban a kollégám.
Szintén hozzád köthető a “Trianon a Magyar költészetben”.
A szomorú békediktátum gyásza íratta meg velem ezt. Ezeket a verseket már a nemzeti ünnepeken szerettem meg, ahol nem ritkán kétszázötvenezer ember hallgatta. Csurka István tudta, hogy a kultúrán keresztül vezet az út az emberek szívéhez.
Elérkezve a jelenbe, kérlek, mutasd be a közelgő “Papp Gyula 70 – Generációk közt” című produkciót!
2020 áprilisában Hegedűs István (a Rockinform munkatársa – a szerk.) barátom felvetette, hogy 2021-ben leszek 70 éves, amit érdemes volna egy életműkoncerttel megünnepelni. Azonnal megmozgatott a dolog. Még aznap felhívtam mindazokat, akikkel valaha dolgoztam, illetve barátaim is. Kivétel nélkül mindenki elvállalta.
Mit takar a “Generációk közt” alcím?
Hatvanegy év különbség van a legidősebb és a legfiatalabb fellépő életkora között. Több nemzedék tagjai, akikkel eddigi életemben dolgoztam, és akiket még szeretnék magam mellett tudni a koncerten. Ezért adtam a „Generációk közt” címet.
Kik a stáb tagjai, illetve kik lépnek még majd melletted 2021. október 11-én, hétfőn, az Erkel Színház színpadára?
Nagy szorgalommal és izgalommal készülünk. Nagyszerű segítőim: Hegedűs István, Galambos Nándor és lányom, Papp Zsuzsanna Cserne. Utóbbi, a húgával, Papp Georgina Katalinnal szintén fellép majd velem. Szintén sokat segít unokaöcsém, Weber Zsolt, aki ígéretes tehetsége miatt szintén szerepel majd, mint énekes.
Török Ádámmal írtunk néhány rock-himnuszt. Ő legbensőbb barátaim egyike. Charlie ötven éve igaz barátom. Zalatnay Cinit 1972 óta kísérem minden nagy fellépésén. Skorpió is lesz, ha nem is mind a négy alapító tag. Aztán Dinamit, Rudán Joe-val együtt és külön is, hisz az 50 éves jubileumi lemezére írtam egy dalt.
Musical blokk is lesz. Úgy 2003 körül Gór Nagy Mari tanodájával szereplőválogatást hirdettük. Harminc emberből kettőt választottam ki: Dolhai Attila volt az egyik, Feke Pali a másik. Attila megtisztel a fellépésével. Csakúgy, mint Mészáros Árpád Zsolt barátom. Békefi Viki is lesz, aki főszerepet játszott az “Ármány és szerelem” című darabomban. Csakúgy, mint Kósa Zsolt. Hű barátom, Elek István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszakán a szaxofon kar vezetője. Ő – legalább tizenkét hangszeren játszik mesterfokon- szintén ott lesz velem. Továbbá nagyszerű barátaim, az Ismerős Arcok zenekarból szintén közreműködnek majd. A második részben Nyerges Attila, Galambos Nándor, Tánczos István „Stevie” és Kovacsik Tamás is szerepelni fog. Valamint ott lesz Bela Swardmark, aki annak idején Varga Mikivel és velem a Safari együttest alkotta. Kurkó József Kristóf, a fiatalkori Nagy Ferót játszó színész, a „Ricse, Ricse, Beatrice” című újszínházas darabból fog konferálni, majd dalra is fakad egy ízben.
Feltétlen meg kell még említenem a muzsikusokat. Kézdy Luca, a hegedűs zseni, továbbá régi zenésztársaim, a szakma kiválóságai: Szűcs Antal Gábor, Németh Gábor, Németh Alajos, Kiss Zoltán, Bese Csaba és Kató Bálint. Mindannyian hangszerük mesterei. Nagy várakozással várjuk a kedves közönséget! Teljes erőbedobással próbálunk. Ez a koncert, ígérem, életre szóló élmény lesz annak, aki jelen lesz!
Fotók: Papp Gyula 70 Életműkoncert / Papp Gyula archívuma, Papp-Sárdy Acoustic, Fábián Bori, P. Mobil Archívum, Lengyel P. László, kiadói archívumok, TTT Nemzeti Rockarchívum
