Maiden United – Instant, 2022.09.27.
Ezzel a hangzatos címmel írtam egy könyvet évtizedekkel ezelőtt, és ami anno jól hangzott, az mára végérvényesen beteljesedett. Idén már 36 éve tart fogva az Iron Maiden, ami nemcsak azt jelenti, hogy követem és fanatizálom az anya zenekar és mellékhajtásainak a dolgait, de a tribute zenekarok történéseit is figyelemmel kísérem. Különösen igaz ez, egy olyan fontos Maiden tribute esetén, mint a holland gyökerekkel rendelkező Maiden United, akik először látogattak el kis hazánkban.
Maga a tribute jelenség valamikor a ’90-es évek közepén ütötte fel a fejét. Az első Iron Maiden tribute album pl. ’97-ben jelent meg, igaz csak Japánban, de a sort egy csomó hasonló kiadvány követte – az utána lévő közel 10-15 évben. A válogatás albumokkal egyidőben kitermelődtek a tribute zenekarok is, szinte minden nemzet fel tudott mutatni egy-egy olyan bandát, akik kedvenc zenekaruk előtt tisztelegve, a Maiden koncert mentes időszakban is ellátták Maidennel az élő zenére éhes rajongókat. Mi magyarok különösen el vagyunk kényeztetve, hiszen az Iron Maidnem által már több, mint 25 éve el vagyunk látva minőségi Maiden érzéssel, de említhetjük az The Iron Inside és az MTB (Maiden Tribute Band) zenekarokat is, vagy régebbről az Up The Irons!-t és a Mr. Eddie Krugert, vagy még-még messzebről a Trooper-t is. Arra viszont nagy ritkán van csak lehetősége a honi Maiden fanatikusoknak, hogy a nemzetközi tribute banda műsorát láthassák élőben. A kaliforniai The Iron Maidens már egy ideje felrakta hazánkat a térképére, idén már másodszor láthattuk a csaj bandát élőben, de rajtuk kívül senki nem járt erre, mostanáig.
A Joey Bruers vezette Maiden United koncertje azonban nemcsak emiatt ígért csemegét, hanem amiatt is, mert nem sima tribute zenekarról van szó, hanem egy akusztikus hangszerekkel operáló cover bandről, akik az eredeti dalokat csak kiindulópontnak tartják és sok esetben egy teljesen új dalt hoznak létre, melyek maximum csak a sarokpontokon és szövegben hasonlítanak az eredetihez. Ezzel a felfogással a United a Maiden tribute bandák között is egyedi és különleges.
A buli eredetileg még 2020-ban lett volna, de a covid ezt is elvitte és mire újraszerveződött a turné, úgy alakult, hogy mi lettünk a turnéindító állomás. Sokáig szó volt róla, hogy lesz egy másik koncert is az esztergomi Sportalsóban, de az végül meghiúsult, így maradt az Instant, ami hangulatában jól illeszkedett ahhoz az atmoszférikus megközelítéshez, amit a United képvisel. A turnéstart viszont a szakavatottabbak fejében erős kérdőjeleket rajzolt, és mivel az információk egyáltalán nem érkeztek a banda felől, hogy az állandóan cserélődő felállásban végül ki játszik majd, így erős találgatás vette kezdetét. A találgatás alapja pedig nem más, mint az a tény, hogy a Maiden United soraiban már a kezdetektől fogva, vagy állandó tagként, vagy vendégként rendszeresen felbukkantak ismert arcok. Már a 2010-es indulásnál olyan nevek álltak az ügy mögött, mint a Within Temptation-ből ismerős Ruud Jolie, vagy a Tresholdos Damian Wilson (ma Aréna stb.), de az évek alatt vagy lemezen, vagy koncerteken olyan ismert figurák jelentek meg, mint az egykori Gatheringes Anneke, Doogie White, Sharon szintén a Within-ből, Dennis Stratton, Paul Di’Anno, Blaze Bayley, Ralf Scheepers (Primal Fear), Frank Beck (Gamma Ray) vagy Lee Morris (Paradise Lost), hogy csak pár nevet soroljunk a rengeteg ismert arcból, akik így-úgy részesei voltak a Maiden Unitednek az évek folyamán.
Magyar vonatkozású vendég is van a sorban, az Ann My Guard énekesnője, Baumann Eszter személyében, aki élőben és lemezen is vendégeskedett már a hollandoknál… Dennis Stratton, az egykori Maiden gitáros felbukkanására volt a legtöbb esély, állítólag volt is róla szó, de végül senki nem jött, csak a jelenlegi turné alapbanda. Jelen turné ráadásul a Powerslave albumnak volt hivatott emléket állítani, így Dennis felbukkanása némileg idegen is lett volna. Jövőre lesz pár koncert az első albumra kihegyezve, na, ott pl. már tudható, hogy Dennis is felbukkan majd.
A mostani felállásból a főnök, Joey-n kívül csak a fiatal énekes srác Nick Holleman ismert figura. Több bandában is érdekelt, a Sinbreed mellett a Powerized-ben is hallható, de felbukkant már a Vicious Rumors soraiban is. Tehetséges figura amúgy, bár elsőre megijedtem, lévén egy az egyben úgy néz ki, mint a Skid Row jelenlegi énekese Eric Grönwald, aki szintén jó énekes, de nem a Skid Row-ba való. Szerencsére a Maiden United nem rocksztárok gyülekezete, így Nick vézna, kisfiús megjelenése közel sem volt olyan zavaró, mint a Skid Row esetében…
A másik felmerülő kérdés pedig az volt, hogy oké, nem jönnek a nagy arcok, de akkor az ismeretlen, mondjuk így session zenészek el tudják-e majd olyan magas szinten játszani a dalokat, ahogy az a lemezeken hallható. Egy-két dal után erre a kérdésre is határozott választ kaphattunk – maradéktalanul elégedett lehetett mindenki, én személy szerint jobban is örültem Nick kicsit természetesebb hangjának, Damain tök jó énekes, de van a hangjában valami számomra nagyon zavaró. Mondjuk úgy, nem voltam annyira szomorú, amikor 2018-ban elhagyta a United sorait.
A beharangozóhoz hűen a műsor gerincét a Powerslave album alkotta, ami már magában is izgalmasan hangzik, hiszen arról a lemezről több dalt már ezer éve nem játszik az anyabanda, vagy egyáltalán nem játszott – mint pl. a személyes kedvencemet, a Flash Of The Blade-et. Az United esetében viszont nincs ennek nagy jelentősége, hiszen minden dal más köntöst kap, szinte bármi felbukkanhat a koncertjeiken az életműből. Persze az ő repertoártárjukban is vannak tételek, amik vissza-visszatérnek és kiemelkednek a feldolgozások közül. Ilyen pl. a The Trooper, The Evil That Men Do, a Strange World jóval pörgősebb verziója, vagy a Die With Your Boots On, de az akusztikus basszus/ének párosban előadott Powerslave is meglehetősen erős darabok. De igazából minden dalt fel lehetne sorolni, mindegyik kiválóan lett átírva és áthangszerelve. Persze, aki az egy az egyben dolgokra esküszik, annak ez az este nem sok jóval kecsegtetett, de aki nyitott fülekkel érkezett (láthatóan mindenki tudta hova jön), annak egy igazi zenei csemege volt az első hazai Maiden United koncert.
Anno még előzenekarral (a már említett Powerizeddel) érkeztek volna, de mostanra csak az United maradt. Valamiért ők is csak negyedóra csúszással kezdtek és a set listet követve, négy dal kihagyásával, közel két óra játék után győztesen távoztak a Wasted Years slágerrel. Remélem láthatjuk még őket élőben…
Fotók: Polgár Péter
