Vikidál Gyula énekes, musicalszínész, előadóművész a legnagyobb magyar rocklegendák egyike. A Recorder, a Gesarol, a Pannónia, a P. Mobil, a Korál, a Dinamit, a P. Box, az MHV és még megannyi rockzenekar frontembere évtizedek óta sikeres szólóénekesi és színházi karrierrel büszkélkedhet. Az ikonikus előadót a készülő Kugli könyv kapcsán kérdeztük, leginkább az 1982-es eseményekről.

Volt a családodban, rokonságodban zenész, énekes? Volt valami előzménye a művészpályának?
Ha jól tudom, nem volt zenével foglalkozó ősöm, de édesanyám és a nővérem is kiválóan énekeltek. Én viszont négy évig énekeltem a budaörsi általános iskolai kórusban, állítólag már akkor elég tehetséges voltam. Ez nem jelentette azt, hogy énekes lesz belőlem, hogy mégis az lettem, a véletlenek sorozata. Már énekeltem zenekarban, amikor elvégeztem az ORI zeneiskolai tanulmányaimat. Azt hiszem, minden muzsikus számára fontos, hogy milyen időben, mikor kap valami iránymutatást, legyen az rossz vagy jó. Ha arra gondolok, hogy minden változásnál mindig sikerült valami újat alkotni, addig ismeretlen zenész kollégákat megismerni és a zene által barátságokat kötni, mely egész életünkben végig kísér. Ha nem is hosszan tartott a Kuglival történt kapcsolatom, mégis akkor, 1982-ben nagyon fontos átvezető tényezővé vált.

Emlékeid szerint mikor és miért lett vége a Dinamitnak? Talán 1982 januárjában, majd februárban robbant a hír a tévében…
Erre kevésbé tudok válaszolni, mert nem én döntöttem el, de kábé akkor történt. A miértjéről sokan próbáltak sok és felesleges okot megfogalmazni, de ez mind nem érdekes egy olyan alkotó frontember számára, aki rengeteget dolgozott a zenekarért, aki vállalta a sok bántást a zenekart ért támadások miatt, aki megírta az összes énekdallamot az első lemez összes szövegét és évekig el kellett viselnie a P. Mobilból való kiválása miatti meghurcolást is.
Ez lelkileg borzasztóan megrázott, sokáig nem akartam találkozni zenész-kollégákkal, koncertre sem jártam.
Mire gondoltál, illetve mihez kezdtél, miután együttes nélkül maradtál? Volt valami gondolatod vagy konkrét terved akkoriban?
Semmi elképzelésem nem volt.
Mikor és hogyan találkoztál össze Gabóval, illetve a Kuglival? Ismerted korábban az együttest?
Nem, korábban nem hallottam róluk. Sajnos nem emlékszem, hol találkoztunk, de az biztos, hogy fontos találkozó lett, hiszen nem egy ismert, már a nagy köztudatban működő csapatról volt szó, hanem egy lelkes tenni akaró csapatról, akiknek lehet, hogy a jelenlétem segít valamit és nekem pedig segít lélekben helyre állnom.
Miként folyt a felkészülés, összecsiszolódás? Milyen műsort adtatok elő közösen?
Kijártam a fiúkhoz Újpestre próbálni. Hála Istennek a Kugli legénysége már az érkezésem előtt is jó néhány saját dallal rendelkezett, melyek nagyon tetszettek, visszagondolva ez döntötte el, hogy csatlakoztam a zenekarhoz. Természetesen a csapat tagjai is szimpatikusak voltak és Gyurika, az énekesük mellett én voltam az első vokalista.
Hogyan fogadott a Kugli közönsége? Van abból az időszakból valamilyen sztori vagy esemény, mely különösen megragadt benned?
Amennyire emlékszem elfogadott. Sajnos nagyon régen volt, de talán fontos volt a csapat életében. Én borzasztó messziről jártam a próbákra és megszoktam, hogy baromi pontos vagyok, ami az első időkben nem minden tagnak volt egyértelmű. Többször volt úgy, hogy kétórai utazgatás után ott álltam a művház bejáratánál és zenekarból még senki nem volt jelen és vagy fél óra is eltelt mire összejött a csapat. Aztán fejlődött a helyzet és nagyon jókat próbáltunk és sikerült eljutnunk a Budai Ifjúsági Parkba is.
A srácok visszaemlékezése szerint 1982 tavaszán a HIT együttessel is próbáltál Csepelen.
Valóban volt némi próbálkozásom a HIT-tel, de abból nem lett volna semmi maradandó.
Júniusban készült veled és a Kuglival egy Pulzus tévéfelvétel, milyen volt a forgatás?
Sajnos alig emlékszem rá, de biztos jó volt.
1982-ben a kispesti Főnix Stúdióban készült egy kislemez-felvétel, két számmal, mely végül mégsem került kiadásra. Te is közreműködtél a Masszív asszony és a Hétköznapok dalokban?
Nem tudom, talán Gabó meg tudná mondani.
Ő úgy emlékszik, hogy vokáloztál és a Masszív asszony elején „kiabáltál”.
Hála Istennek, legalább lehet hallani!
Véleményed szerint miért nem jelenhetett meg a kislemez, illetve miért nem lehetett a Kuglinak nagylemeze sem?
Szerintem, mint az akkori időkben bevett politikai szokás volt, komoly cenzúra előzte meg egy-egy csapat lemezen való megjelenését. Konkrétan szembesültem azzal, hogy a Kuglinak nem engedték az albumon megjelenést.
Csak szolidan jegyzem meg, hiába próbáltam az addigi szakmai elismertségemet is latba vetni, az akkori egyetlen kiadó egyik vezetője mereven elhatárolódott mindenféle segítségtől.
Mi a véleményed Takács Tibor 2024-es „Dalos”-könyvéről, melyben a történész szinte az összes Dalos-jelentéshez megtalálta azt az ihlető ifjúsági cikket és sajtóhírt?
Nem olvastam, azt se tudtam, hogy megjelent.
Eléggé ellentmondásosak a visszaemlékezések, így tőled, a legilletékesebbtől is érdemes megkérdezni, zenekari tag vagy a Kugli állandó vendége voltál?
Szerintem én állandó vendégként szerepeltem, hiszen nem tudtam miként alakul a sorsom.

Mikor és miért távoztál a Kugli kötelékéből? Az archívum szerint 1982. december 29-én, a KEK színpadán énekeltél utoljára velük.
Igen, még az év őszén a P. Boxba hívtak a már jól ismert régi harcostársak, Bencsik Samu és Cserháti István, akiknek nem tudtam nemet mondani.

Sőt, ha arra gondolok, hogy már a P. Mobilban is tizenhat új, sikeres dalban dolgoztunk együtt, mely örök időkre meghatározta a Mobil zenei alapját, akkor egyértelmű volt, hogy nekünk egy új úton együtt kell haladnunk.
Véleményed szerint mi a Kugli jelentősége a magyar kultúréletben?
Vannak és lesznek csapatok, akik, ha nem is kapnak országos nyilvánosságot, de mégis egy-két szelet erejéig, egy-két dal erejéig ott vannak a rockzenei palettán, ilyen a Kugli is. Szívesen emlékezem arra a pár hónapra, melyet együtt töltöttünk és szeretettel őrzőm a kis nyakba akasztós kuglimat, mely mindig emlékeztetni fog a csapatra.

Fotók: kiadói archívum, Kugli Archívum, Vikidál Gyula archívuma, Jozé – TTT Nemzeti Rockarchívum
A cikksorozat részleteket tartalmaz a készülő Kugli könyvből. Minden jog fenntartva. A cikk utánközlése részben, vagy egészében, kizárólag írásos engedéllyel lehetséges!










