A beszélgetés második részében többek között a Piramis, a Panta Rhei, a LASER, a Lux, az S.O.S., a Ferm, az Olympia és a Hurrican együttesek, valamint az ős-Kugli szárnybontása kerültek szóba. Ismét egy alapos mélyrepülés a magyar rock hőskorába, alulnézetből, avagy ilyen volt a legendás farmeres, csöves korszak zenészközege testközelből, a valóságban.
Hogyan kerültél kapcsolatba a korabeli rock-élvonallal?
Debrecenben mi szerveztük a koncerteket az országos zenekaroknak, így kerültem barátságba például Som Lajossal, még a Piramis Révész előtti korszakában. Hobo is nálunk vendégeskedett, egyszer nálam is lakott pár napig, hogy ne kelljen szállodát fizetnie.
Majd később is volt nálunk a Piramis, ahol már Révész Sándor énekelt, miközben farmerekkel üzletelt a koncertek mellett. A rajongók vették, mint a cukrot, mert „a Révész nacija volt”, az már mindegy volt nekik, hogy egyszerre ötféle méretű is volt neki az Ecseriről… (nevet)
Mikor történt nálad a váltás zenekarilag is a profizmus irányába?
Időben 1975 környékén járunk. Debrecenben ekkor három élvonalbeli zenekar működött: a Color, a Panta Rhei és a Lux. Egyszer még a Panta Rheivel is volt egy rádiófelvételem Pesten, mert a dobosuk, Béke Csaba katona volt, és én ugrottam be helyette élőben eljátszani a Peer Gynt átdolgozásukat. Szóval a Lux szemet vetett a billentyűsünkre, Kocsis Bélára, mert belőlük mindig hiány volt. Béla viszont nagyon gerinces volt: közölte velük, hogy nem hagy ott engem, mert én fedeztem fel, én tanítottam, és én vettem neki a hangszereit is. Ekkor a Lux megkeresett engem: mi lenne, ha a két zenekar egyesülne?
Mit szóltál hozzá?
Vállaltam a fúziót, de két kikötésem volt. Elsőként az országos szint. Ki akartam emelni a Luxot a helyi skatulyából. Garantáltam, hogy profi zenekarként budapesti fellépéseket és stabil jövedelmet szervezek, hogy ne csak hobbi legyen a zenélés. Másodszor pedig a repertoár. Sokkal nagyobb szerepet kértem a műsor meghatározásában. Ki akartam szűrni a túlzottan elvont, közönségsikerre esélytelen dalokat és dögösebb, sikeresebb műsort akartam összeállítani. Titokban tartottuk az egyesülést, amíg össze nem állt a műsor. Persze kiszivárgott a dolog. Megvettük Bélának Gallai Petitől a Piramis Yamaha orgonáját. Egy hatalmas, Hammond-szerű hangszer volt, amit fehérre festettünk át. Amikor a Járműjavító Művelődési Házban, a Lux székhelyén végre felléptünk az új felállással, attól a pillanattól kezdve végig telt házunk volt. Nagyon kellemes emlék ez számomra: végre egy irányba húztunk, és elindultunk a profi úton.
Milyen felállásban játszottál a Luxszal?
Tikász Sanyi ének, gitár, Kocsis Béla orgona, Méhes Gyuri basszusgitár, Pikó Sanyi és jómagam. Különlegesség volt, hogy két dobossal játszottunk: Pikó Sanyival, aki a zenekar alapítója volt közösen dolgoztuk ki, hogy ki mit üt.
Nem egyszerűen szinkronban doboltunk, hanem jól kitalált, egymást kiegészítő ritmusképleteket alkottunk; én sokszor kongáztam is. Felkai Miki akkor már Pestre költözött és az Apostol együttesben játszott, hozzánk már csak vendégként ugrott be néha.
Miért nem lett végül országos siker a Lux fúziójából?
Bár a debreceni Járműjavítóban telt házakkal játszottunk, eljött a válaszút: felajánlottam a fiúknak, hogy lépjünk át a profi kategóriába, mindenki mondjon fel a munkahelyén, és én megszervezem a budapesti fellépéseket. Itt látszott meg a különbség: ők kiváló zenészek voltak, de alapvetően civilek. Nem a zene volt az elsődleges az életükben, féltek a bizonytalantól, így végül nem merték megtenni ezt a lépést. Én viszont elhatároztam, hogy szerencsét próbálok Pesten.
Hogyan követték egymást az események időrendben?
A dátumok kicsit összefolynak, de a sorrend ez volt. Nagyjából 1975-ben volt a LASER-Lux fúzió. Majd felköltözés Budapestre. Ahol elsőként megalakítottam az S.O.S. zenekart, végül 1979 őszén megalakult a Kugli. Akkoriban indult el a HIT is, ahol Füchsel Tibi, az S.O.S. korábbi billentyűse játszott, miután leszerelt a katonaságtól.
Milyen nehézségekkel indult a budapesti életed?
A felköltözésem Budapestre nem volt zökkenőmentes. Úgy terveztem, hogy a saját mikrobuszommal költözöm fel. Mert Som Lajossal abban maradtunk, hogy amíg nem rendeződik az életem, én szállítom a Piramist a koncertekre. Azonban Vecsésen lerobbant a busz és szinte teljesen lenullázódtam anyagilag. Amit nem a javításra költöttem, azt ellopták az autóból, Zuglóban. Ez volt az első alkalom az életemben, hogy teljesen a nulláról kellett újraépítenem mindent, de végül sikerült összeszednem magam.
Hogy követték egymást a történések?
1975 áprilisában volt az első Piramis turné, mely Debrecent is érintette. Akkor ismerkedtem meg és barátkoztam össze Som Lajossal. Ősszel ismét nálunk jártak, akkor már felmerült a további együttműködés igénye. Ezt követték a legnagyobb LASER-Lux sikerek, illetve akkoriban kaptam meg a debreceni tehetségkutató díját. Aztán költöztem fel Pestre, ami a mikrobusz lerobbanásával kezdődött, majd kiraboltak, így indult a budapesti rockéletbe való beilleszkedésem.
Említettél egy Panta Rhei felvételt, a Peer Gynt is. Az mikorra tehető?
A Panta Rheivel való beugrásom még korábban volt, a debreceni Lux-LASER időszakom alatt. Az FMH-ban rögzítették a bulit. Két hetem volt megtanulni az egész anyagot, a bonyolult tempó- és ritmusváltásokkal együtt. Ez egy súlyos feladat volt, mert az a fajta zene távol állt tőlem, de próbáltam becsülettel megcsinálni.
Hogyan állt össze az S.O.S. együttes és kik voltak akkor a tagok?
Az Országos Rendező Irodában ücsörögve kerestem a lehetőségeket. Ott ismerkedtem meg Sárvári Vilmos gitárossal. Vili elvitt a Taurus gyár egykori pincéjébe a Kerepesi úton, ahol a Napsugár zenekar próbált; ott ismerkedtem meg Takáts Tamással is. Aztán elmentünk Vrana Tamás basszusgitároshoz, Rákospalotára. A billentyűs Füchsel Tibor „Füxi” lett, az énekes pedig Szegvári Gábor, aki éppen akkor jött el a P. Mobiltól. Így állt össze az első S.O.S. felállás, 1976 kora őszén. Szegvári ének, Sárvári gitár, Füxi orgona, Vrana Tomi basszusgitár és én, Gabó dobok.
Milyen volt a viszony a zenekaron belül?
Őszintén szólva, nehéz kezdet volt. Vidéki srácként érkeztem és hoztam magammal a debreceni tájszólásomat, ami miatt a többiek – különösen Vili – sokszor kiröhögtek vagy lenéztek. Megalázónak éreztem ezeket a szituációkat. Füxivel sem jöttünk ki igazán jól, de ő nem is maradt sokáig a csapatban.
Mikor történt ez pontosan?
Az időpontot a P. Mobil tagcseréihez tudjuk kötni: Szegvári Gábor azután lett szabad, hogy Vikidál Gyula visszatért a Mobilba. Ez alapján 1976 kora őszén alakultunk meg. De nem tartott sokáig ez a téblábolós időszak, mert az S.O.S. ebben a formában nem volt hosszú életű.
Hogyan került a képbe Zeffer András „Zefi”?
Zefit a XIII. kerületi lakásán kerestük fel Viliékkel. A kontaktot és az ismeretséget Szegvári Gábor hozta, akinek a Wastaps, P. Mobil múltja miatt kiterjedt kapcsolati hálója volt Pesten. Zefi Füxi után került a zenekarba billentyűsként, de nem játszottunk vele sokáig az S.O.S.-ben.
Ki volt a főnök a zenekarban?
Bár én hoztam össze a csapatot, Szegvári hamar megfúrt. Azzal érveltek, hogy neki nagyobb neve van, és ha őt adjuk le zenekarvezetőnek az ORI-ba, akkor magasabb gázsit kaphatunk. Én jóhiszeműen belementem, mert engem csak a zenélés érdekelt, nem a bürokrácia vagy a hatalmi harcok, így ő lett a hivatalos góré.
Hol tudott fellépni az S.O.S. együttes?
A vidéki bulikat én intéztem. A debreceni kapcsolataim révén levittem a bandát Hajdú-Bihar megyébe, játszottunk Nádudvaron és különböző fürdőbálokon is. Ez nagy szó volt, mert ott akkoriban az élvonalbeli zenekarok, például a Kék Csillag voltak a sztárok, őket kötötték le mindenhová. A pesti fellépéseket – mint az E-Klub, a Vár vagy az Ifjú Művészek Klubja – inkább Gábor szervezte a saját ismeretségei révén.
Milyen felvételei maradtak az S.O.S.-nek?
Van egy demó-felvételünk, amit Bakonyi Ádám hangmérnök rögzített. Érdekes kérdés a repertoár. Bár sokan azt hiszik, az S.O.S. dalait egy az egyben átvittük a Kugliba, de ez csak részben igaz.
Azért nyilván vannak közös dalok a két zenekar repertoárjában…
A legtöbb dal, amit az S.O.S.-ben és később a Kugliban is játszottunk, értelemszerűen az én saját szerzeményem. Volt egy kis keveredés a címek körül. A Segítsetek lelkemen című dal például egy ízig-vérig Kugli-szám, nem pedig S.O.S. örökség, mint ahogy azt a névegyezés alapján sokan gondolnák. Miközben az Ide a szívekkel, más néven Tegnap még meghatározó darabja volt annak a korszaknak, azt pedig a Termitből hoztam magammal.
Hogyan oszlottak meg a szerzői jogok az S.O.S.-ben?
Ez egy érdekes és kissé fájó történet. Több dal zenéjét és dallamát még Debrecenben írtam meg, de végül úgy lett lejelentve és levédve, hogy Szegvári Gábor a zeneszerző, miközben csak a szöveget írta ő. Így aztán úgy védte le, hogy én vagyok a szövegíró. Akkoriban nem foglalkoztam ezzel a tényszerűséggel, de mai fejjel már máshogy látom.
Milyen volt az S.O.S. műsora?
Játszottunk külföldi slágereket, például a Smokie-tól az I’ll Meet You At Midnight-ot, de ugye mellettük ott voltak a saját számaink is. Ilyen volt például az Álombokor és a K.O. Király. Utóbbiból később, a távozásom után, már Kocsándi Miklós idejében valami rockopera-féleség is készült.
Miért ért véget számodra az S.O.S. korszak?
Körülbelül másfél évig játszottunk együtt, de a végére Szegvárival teljesen megromlott a viszonyom. Gábor állandóan kötözködött velem, olyan szinten nyomott le lelkileg, hogy már koncentrálni sem tudtam a játékra. Bántott, hogy én mindent beleadtam a közösségért, ő pedig csak ellenséges volt. Lehet, hogy mások nem vették ezt ennyire a szívükre, de én már gyomorgörccsel mentem le a próbákra, várva, hogy éppen mibe köt bele.
Mennyire játszott szerepelt ebben az alkohol?
Gábor eléggé szerette a piát, ami sokat rontott a helyzeten. Később hallottam sztorikat, hogy már Kocsándi idejében a Művész Klubban előre felvette a gázsit, és koncert közben szétosztotta a közönségnek, hogy „Tapsoljatok!”. Szóval nem volt egy egyszerű eset.
Végül te léptél ki, vagy elküldtek? Csak mert nagyon különböznek a visszaemlékezések…
Inkább azt mondanám, hogy kirúgtak, de ez egyfajta megkönnyebbülés volt. Már nem szerettem ott lenni, így nem nekem kellett kimondanom a végső szót.
Ez mikor volt?
Valamikor 1978-ban.
Mi történt az S.O.S.-ből való távozásod és a Kugli indulása között?
Ott van egy lyuk az életemben. Nem volt zenekarom, nem zenéltem sehol. Ez az átmeneti időszak kellett ahhoz, hogy leülepedjenek a dolgok, és végül belekezdjek valami teljesen újba, ami már az én elképzeléseim szerint alakul – ebből született meg aztán a Kugli.
Hogyan jött a folytatás az S.O.S. után?
Az S.O.S.-ből való távozásom után nem maradtam sokáig munka nélkül: egy hétre rá már a Keleti pályaudvar aluljárójában volt megbeszélésem. Ott találkoztam először Gönczy Lászlóval. Nagyot nevettünk a névrokonságon, de semmi közünk nincs egymáshoz vér szerint. Ők éppen dobost kerestek egy formációhoz. Az Olympia zenekarhoz. Horváth Charlie külföldre ment énekelni évekre és a nevet az öccsére, Horváth Csabára ruházta. Neki is kezdtünk a csapatot újra felfuttatni, de nem sokáig tartott, mert Charlie hazajött és nem engedte tovább vinni az Olympia nevet.
Kik voltak abban a csapatban?
Gönczy Laci gitáros mellett ott volt Takács József basszusgitáros, énekes és Pálvölgyi Géza billentyűs. Ezt a formációt már Hurrican-nak hívták. Nagyon jó képességű zenészekből állt a csapat. Józsi remek énekes és basszusgitáros volt, Géza pedig később az East-ben és a Tátrai Band-ben futott be hatalmas karriert.
Milyen dalai voltak a Hurrican-nak?
Emlékszem a Kerék és a Műember című dalokra. Utóbbi olyan jól sikerült, hogy még Hobo is megállított minket azzal, hogy ebből a számból nagy dolgok születhetnek. Én itt is hoztam a formámat: azonnal elkezdtem kilincselni a Rádiónál, próbáltam intézni a felvételeket.
Miért nem lett sikeres a Hurrican?
A dolog a hozzáálláson bukott el. Egyszer behívtak a Rádióba, hogy a zenekarvezető vigye be a papírokat. Felhívtam Takács Józsit, hogy jöjjön be velem, mire ő csak annyit mondott: „Gabókám, akkor épp vendégségbe megyek az anyámékkal!”. Nem volt bennük az a tűz és ambíció, ami bennem viszont igen. Géza hamarosan tovább is ment az East-be, a zenekar pedig szép lassan leült. Nem volt sok koncertünk, inkább csak próbálkoztunk.
Időben hol járunk?
Ez 1979 második felében történt. Az S.O.S. utáni rövid lyuk után jött az Olympia majd a Hurrican, ami csak néhány hónapig tartott, mielőtt végleg kikristályosodott volna a Kugli koncepciója.
Hogyan állt össze a mag, ami végül a Kuglihoz vezetett?
A folyamat a Hurrican együttessel kezdődött, ahol megismertem Gönczy Lacit. Őt azóta is nagyon tehetséges zenésznek és jó fejnek tartom. A basszusgitáros posztra pedig az S.O.S.-ből már ismert Vrana Tamást kerestem meg. Így álltunk össze hárman: a két Gönczy és a Vrana.
Hogy fér össze időben az S.O.S. vége és a Kugli kezdete?
Ez egy fogas kérdés, mert a dátumok kicsit összemosódnak. Én úgy emlékszem, hogy miután kitettek az S.O.S.-ből, jött a Oympia és Hurrican-korszak, és mire annak vége lett, Tamás is felszabadult. A tények viszont azt mutatják, hogy 1979 novembere volt a fordulópont, akkor ment át Kocsándi Miklós a Karthagóba, amivel az S.O.S. gyakorlatilag megszűnt létezni. Szegvári Gábor visszament a Wastapsba, a többiek Zeffer, Vili, Vrana pedig 1980-ban még feltámasztották a Ferm nevet egy időre. Lehet, hogy Tamás egy darabig párhuzamosan csinálta a dolgokat, de már nem emlékszem.
Milyen volt a viszonyod Zefivel az S.O.S. idején?
Zefivel nem igazán voltunk egy hullámhosszon, de elismertem a kvalitásait. Pénzes, jó fiú volt, akinek a szülei révén saját fehér Zsigulija volt. Ezt ki is használtuk, ő lett a fuvaros, én meg mentem mellette és tárgyaltam a bulikról. Egy időben még Zalatnay Cinit is kísértük az S.O.S.-sel. Én hoztam a fellépéseket, Zefi meg közben elleste tőlem a szervezés csínját-bínját. Nem sajnálom tőle, ez az élet rendje, de már akkor is látszott, hogy ő más mentalitást képvisel.
Összegezve, mikorra tehető a Kugli tényleges indulása?
Ha valóban 1979 novemberében bomlott fel végleg az S.O.S., akkor a Kugli koncepciója 1979 őszén állhatott össze. Az Olympia és a Hurrican volt az a rövid életű híd, ami alatt megismertem Lacit, és miután Pálvölgyi Géza elment az Eastbe, eldöntöttem, hogy csinálok valami újat, valami sajátot.
Hogyan állt össze a Kugli első felállása?
1979 őszén, miután Vrana Tamás és a két Gönczy egymásra talált, tudatosan kerestünk egy frontembert. Hallottam egy srácról, Bíró Györgyről, azaz Gyurmáról. Korábban a Red River és a Scampolo tagja volt. Elmentünk érte Angyalföldre, Papp Laciék udvarába, ahol lakott. Gyuri egy igazi angyalföldi csibész volt, akinek nem kellett a szomszédba mennie egy kis csibészségért. Ezek után így állt össze az alapcsapat: Bíró „Gyurma” György ének, Gönczy László gitár, ének, Vrana Tamás basszusgitár és én, Gönczy Gabó dob.
Mi volt a Kugli eredeti koncepciója?
Már az induláskor az pörgött az agyamban, hogy valami olyat kell csinálni, ami akkoriban hiányzott a piacról.
Ez volt a „proli rock”. Gyurit nem kellett tanítani erre a szerepre; ő annyira hiteles volt ránézésre és hangra is, hogy az ember azonnal elhitte neki minden szavát. Még Nagy Feró is azt mondta: „Gyerekek, ha valaki ilyet akar játszani, hagyja abba, ott a Kugli, azt nem lehet überelni.”
Folytatjuk!
Fotók: Gönczy Gabó archívuma, TTT Nemzeti Rockarchívum, Kugli könyv projekt
A cikksorozat részleteket tartalmaz a készülő Kugli könyvből. Minden jog fenntartva. A cikk utánközlése részben, vagy egészében, beleértve az előzetesen közölt fényképeket is, kizárólag írásos engedéllyel lehetséges!
