P / CD / CD+BD / BSCD2 – Inside Out / Sony 2026
Idén végre elkészült, és 2026. augusztus 28-án a boltok polcaira is került a Genesis egykori, valamint a Marillion jelenleg is aktív gitárosának, a két Steve-nek a közös albuma. A bő tíz éves projekt végére pont került, így a prog rock rajongói egy mindvégig gyönyörű zenét tartalmazó, atmoszferikus lemezzel bővíthetik gyűjteményük felső polcait.
Steve Hackett és Steve Rothery zenei kapcsolata évtizedes múltra tekint vissza, hiszen a Marillion kiválósága már a 2012-es Genesis Revisited II albumon is vendégszerepelt. A The Roaring Waves alapötlete nem sokkal később, nagyjából 12 éve fogant meg a fejükben, de a Marillion sűrű időbeosztása és Hackett folyamatos szólóturnéi miatt a felvételek elhúzódtak. A kompozíciók skicceit a Marillion híres Racket Club nevű saját stúdiójában, illetve a zenészek otthoni stúdióiban rögzítették.
Mivel mindkét gitáros rendkívül elfoglalt volt, a Steve Rothery Band egyik tagja, egyben az olasz neoprog RanestRane billentyűse, Riccardo Romano fogta össze a projektet. Ő hangszerelte a dalok nagy részét, feljátszotta a szintetizátor- és a basszusgitársávokat, majd a végső keverést is magára vállalta.
A projekt további résztvevői Daniele Pomo, a RanestRane dobosa – aki az első öt számot játszotta fel –, valamint Leon Parr, a Steve Rothery Band dobosa, aki az utolsó két trackben hallható. A szöveg nélküli, hangulatos háttérvokálokról Steve Hackett mellett a felesége, Jo Hackett gondoskodott. Hozzájuk csatlakozott a másik Steve felesége, Jo Rothery, valamint a házaspár gyermekei, Jennifer Rothery és Michael Rothery is.
A végeredmény egy erősen filmzeneszerű, néhol utazós, néhol elszállós anyag, amely kifejezetten az adott hangulatok megjelenítésére fókuszál. Bár két egyenrangú gitáros közös albumáról van szó, még sincs botméregető ego-harc, technikai vagy gyorsasági verseny. Mindketten jóval túl vannak már azon, hogy bármit is bizonyítaniuk kellene – ennek megfelelően itt kizárólag a konkrét vagy áthallásos tengeri élmények lehető legteljesebb átadása volt a cél, ami abszolút sikerült is. Ez nem öncélú művészkedés, a kompozíciók hűen visszaadják azokat a hangulatokat, amikről a dalcímek és a szerzeményekhez tartozó illusztrációk szólnak. Nincs szó ész nélküli tekerésről vagy magamutogató virtuozitásról, miként stúdióbűvészetről sem, ahol a hangtechnika a játék hibáit vagy a játékos felkészületlenségét leplezné le.
Magyarán, ez a produkció a jelenlegi neoprogresszív lemezáradat minimum kilencven százalékát már a rajtnál állva hagyja, az újabb és újabb hallgatások alkalmával pedig köröket ver a komplett mezőnyre. Egy másik, felsőbb liga pole pozíciós mesterműve.
Ennek megfelelően azt is nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ez nem mindenki zenéje. Sajnos felpörgött, frusztrált, felszínes és embertelenebbé váló korunkban egyre kevesebben vannak, akik képesek háromnegyed órát úgy kiszakítani az életükből, hogy érdemben oda is tudjanak figyelni az elhangzottakra. Miként a minőségi zenehallgatás is egyre inkább egyfajta kultúra-oázissá válik a digitális mocsár mindent elnyelő fertelmességében, amely a középszerűséget élteti és a selejt diadalát dicsőíti.
Akik azonban szeretik a három főhős zenéit és zenekarait, valamint az olyan alapvetéseket, mint a Pink Floyd, a King Crimson, a Camel, a Kraan, az Android, az East, a Mini vagy Balázs Fecó művészi hiperérzékenységről tanúskodó, atmoszférikus, instrumentális darabjai, meg fogják találni a számításukat, miután beruháznak egy The Roaring Waves hanghordozóba.
Esetünkben az alap CD és LP verziókon túl választható még kétféle színes vinil. Parasztvakítás rulez, az ötvenes-hatvanas korosztálynak szóló Disneyland kipipálva. A cucc – főleg a fekete – ennek ellenére kifejezetten jól szól. A profi hangmérnöki és produceri munka mellé ugyanis felsorakozott Miles Showell mastering mérnök is.
A munkálatok az Abbey Road stúdióban zajlottak félsebességes, azaz half-speed mastering eljárással, csakúgy, mint a Djabe & Steve Hackett-féle Back To Sardinia album dupla nagylemezes kiadása esetében.
A vájtfülűek részére továbbá készült Blu-spec CD2 és Blu-ray Disc is. Utóbbin a Marillion-katalógust is gondozó Andy Bradfield által készített Dolby Atmos keverés hallható, emellett egy vélhetően abból levezetett Dolby Surround, valamint egy nagyfelbontású sztereó sáv is helyet kapott. Legalább egy hétig teszteltem különféle módokon a korongokat, de ez esetben nem érezhető valódi különbség az élményben. Nyilván a Blu-ray esetében hallható, hogy szépen szét lett panorámázva a végeredmény, a hatás mégsem változik meg gyökeresen, ha a két térbeli audió opció után visszaváltunk a kétcsatornásra. Ugyanis a dalok annyira erősek, ráadásul annyira képszerűen, filmszerűen magával ragadóak – mint mondjuk egy kiskamasz által olvasott Verne-regény –, hogy nagyon hamar a belső mozira és a legbelsőnkben megmozgatott érzelmekre kerül a hangsúly a füleink helyett. Ami jó, mert ezek szerint a dalcsokor elérte a célját. Így bár a tengeri hangulatok, a hullámzást imitáló gitáreffektek és a kórusszerű háttérvokálok valóban körbeölelik a hallgatót a Blu-ray lemez lejátszásakor, a végeredmény jóval inkább emocionális élmény, mintsem audiofil. Mindezt pedig kéretik a lehető legjobb értelemben venni.
A CD+BD kiadás igényessége pedig önmagában is árulkodik az érzékeny belbecsről. A művészi igénytelenséget és a kiadói fukarságot ordítva hirdető olcsójános softpak, digisleeve és hasonló torzszüleményekről hála Istennek ezúttal nincs szó.
Ez egy régisulis, keményfedeles, gyönyörű digibook, két darab teljes értékű, klasszikus korongtálcával, valamint egy tartalmas booklettel, melynek lapjain az album adatain túl a kompozíciókat kiteljesítő művészi illusztrációk kaptak helyet.
Ideális a CD hallgatásakor, vagy ha a Blu-ray vallatása alatt inkább kikapcsolnák a nagyképernyőt. Ugyanis a The Roaring Waves egy konceptalbum, amelynek központi témája a tenger mélysége, misztikuma, ereje, illetve az ember vízzel való kapcsolata. Bár a lemez instrumentális, így nincsenek rajta énekelt dalszövegek, a hanghatások, a ritmusok és a gitárok dallamai mind egy-egy konkrét tengeri történetet, tájat vagy emléket festenek le.
A The Storm egy magányos világítótorony képével indul, ahol sirályok hangja és a partnak csapódó hullámok zaja hallható. A zene lassan építkezik, majd egy vészjósló, sötét, fenyegető ritmusba megy át, ami egy dühöngő tengeri vihar erejét mutatja be. A Sandsend egy festői, békés tengerparti falu az angliai Yorkshire-ben. A dal a vihar utáni megnyugvást, a ködös, tipikusan brit tengerparti táj melankolikus, hullámzó szépségét ábrázolja. A Red Dragon kettős jelentéssel bír: utal Wales szimbólumára, a vörös sárkányra, valamint a híres Red Dragon nevű, XIV. századi brit hadihajóra, amely a Kelet-indiai Társaság zászlóshajójaként szelte az óceánokat.
Az album címadó tétele, Steve Rothery gyerekkori emlékeiből táplálkozik, amikor a tengerpart közelében lakva, viharos időben hallgatta a víz morajlását. A következő komoly kompozíció a közös lemez legsötétebb, legtitokzatosabb darabja, mely az 1968-ban rejtélyes körülmények között elsüllyedt szovjet ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárónak, a K-129-nek állít emléket. A The Black Sea értelemszerűen a Fekete-tenger sötét, mély vizére és történelmi misztikumára utal. Zeneileg pedig talán a leginkább gitárcentrikus dal: egy sodró lendületű, vérbeli prog rock tétel, amelyben a két ikonikus gitárhős szinte tökéletes összjátéka professzori magaslatokat mutat.
A korongot záró Pacific Coast Highway Kalifornia híres, tengerparti autóútját idézi meg. Ideális lezárás ez a jókedvű, fényes, felemelő tétel. Az ember szinte látja maga előtt az óceán partját, amint kinéz az autóból a felszabadult, vidám utazás közben. Hét víz, hét mestermű. Minden elismerésem!
Hackett & Rothery – The Roaring Waves
CD+BD 2026:
Steve Hackett – elektromos gitár, akusztikus gitár, szájharmonika, vokál, zeneszerző, producer
Steve Rothery – elektromos gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek, hangmérnök, zeneszerző, producer
Riccardo Romano – basszusgitár, billentyűs hangszerek, zeneszerző,, hangmérnök, keverőmérnök
Daniele Pomo – dob
Leon Parr – dob
Jo Hackett – vokál
Jo Rothery – vokál
Jennifer Rothery – vokál
Michael Rothery – vokál
1. The Storm
2. Sandsend
3. Red Dragon
4. The Roaring Waves
5. K-129
6. The Black Sea
7. Pacific Coast Highway
