KING CRIMSON: In The Court Of The Crimson King – King Crimson At 50 – Music From The Soundtrack And Beyond 2BD+2DVD+4CD, DGM 2022
A 2008-ban tartott 40. évfordulós turnéja után a King Crimson hibernált állapotba került. Ugyan terveztek további koncerteket, de az akkori frontember Adrian Belew és Robert Fripp zenekarvezető sehogyan sem tudtak megegyezni a folytatás mikéntjéről. A csapat jövője évekig bizonytalannak tűnt, hiszen a Crimson tagjai egyéb projektjeikkel voltak elfoglalva. Ráadásul Fripp 2012-ben bejelentette, hogy visszavonul. Ezért aztán 2013 szeptemberében mindenkit villámcsapásként ért a hír, hogy a King Crimson nem csak, hogy újjáalakul, de egy speciális felállással újabb turnét fognak lebonyolítani.
Persze utólag már jól látszik, hogy a 2011-es „A Scarcity of Miracles” albumot készítő King Crimson ProjeKct, tehát a Jakszyk, Fripp and Collins formáció – beleértve a vendégként közreműködő Tony Levint és Gavin Harrisont is- mennyire megágyazott a későbbi újjáalakulásnak. Azonban a maga idejében a Fripp által csak „ProjeKct 7”-ként említett alkalmi csapat inkább tűnt az „igazi” Crimson helyett létező zenekarnak, mint bármi másnak, ami bizakodásra adhatott volna okot.
Mindenesetre az újraindulás szerencsére megvalósult, majd a „Seven-Headed Beast” becenéven is emlegetett KC VII-es formáció három dobossal (Pat Mastelotto, Gavin Harrison és Bill Rieflin) és négy szólistával (RF, Mel Collins, Tony Levin és Jakko Jakszyk) állt ki a nagyérdemű elé. Ez a felállás 2014-től járta körbe a világot és készített évről-évre csodás koncertalbumokat, valamint „Elements” című turné-válogatásokat, pár új szerzeménnyel mindig felfrissítve a klasszikus repertoárt. Egészségi állapotának leromlása miatt Rieflin 2016 márciusától fogva egy jó darabig szabadságon volt, helyét Jeremy Stacey vette át, mely felállást a rajongók VII/b néven emlegettek.
2017 elején Bill visszatért a banda kötelékébe, de már főállású billentyűsként, mert Robert Fripp Jeremy-t is megtartotta.
Ezzel alakult ki a „Double Quartet” néven is emlegetett nyolctagú KC formáció (rajongóul: VII/c), mely rendületlenül folytatta a turnézást, az új dalok bemutatását és a zseniálisabbnál zseniálisabb koncertalbumok készítését.
Mivel daganatos betegségével küzdve Rieflin az őszi amerikai turné októberi-novemberi állomásait ismét kihagyni kényszerült, Bill másodszor is szabadságot vett ki. Ezen időszakban Chris Gibson helyettesítette, akit nem vettek be a zenekarba, csak turnézenészként segítette ki a Crimsont.
Végül 2018-ban, a zenekar megalakulásának 50. évfordulóján állt fel újra a nyolctagú King Crimson, Bill Rieflin közreműködésével, ezúttal utoljára. Vélhetően mindannyian tudták, hogy nem lesz több kör, hiszen Bill állandó fájdalmak közepette csinálta végig a turnét, azzal a tudattal, hogy nem sok ideje van hátra, mert az orvosai addigra már közölték vele a rossz hírt, hogy gyógyíthatatlan. Közben viszont forogtak a kamerák, mert Toby Amies már az 50. évforduló előtt elkezdett dolgozni egy különleges dokumentumfilmen, mely nem csak a jubileumi turnét kívánta bemutatni, a színpadokon és a színfalak mögött, hanem annál jóval többet, a King Crimson speciális működésének és hatásmechanizmusának lényegét is.
Excerpts From CosmiKc F*Kc
Az eredetileg „CosmiKc FuKc” munkacímen futó projekt még egészen más formában kívánta bemutatni a King Crimson jelenséget. De részben koncepcióváltás miatt, részben a csapatban és környékén zajló tragédiák okán alaposan megváltoztatták a készülőfélben lévő alkotást, kívülről és belülről is.
Akinek van szeme, füle, belső antennája az ilyesmire, rögtön észre fogja venni a hangnem és a szemléletmód-váltást, mert az első Blu-ray és DVD extrái között „Excerpts From CosmiKc F*Kc” cím alatt szerepel néhány részlet az eredeti koncepció és a korai vágás bemutatása céljából.
Mindezek ismeretében az új változat is azonnal a helyére fog kerülni, ami részben a KC művészetének időről-időre előretörő őrületét váltotta Fripp öltönyös kifinomultságára, angol gentleman típusú kimértségére. Részben pedig nyelvezetében is visszavett, így a sorok között elbujtatott apró közlésekkel és a beszédes csendekkel üzen, minthogy direktben kinyilatkoztatna.
In The Court Of The Crimson King – King Crimson at 50
Hatalmas fegyverténynek tartom, hogy Toby még így is keresztül tudta verni Frippen, hogy többféle látásmód és vélemény keveredjen a filmszínházakba kerülő KC filmben, anélkül, hogy a mozi pro vagy kontra, de állást foglalna bizonyos kérdésekben. Így például láthatunk szinte önkívületben nyilatkozó, erősen buli-hangulatú közönséget is, melynek egyik tagja a „mit jelent a King Crimson” típusú kérdésre lazán rávágja, hogy az Ördögöt. Miközben hosszabban is megismerhetjük egy apáca gondolatait az együttesről. Egy olyan női rajongóét, aki egy olyan zenekarért rajong, melynek állítólag nincsenek nőnemű rajongói, de még női hallgatói se nagyon…
Szintén óriási dolog, hogy a még életben lévő egykori Crimson-tagok is kifejthették a maguk álláspontját, akár még a bizonyos dolgokkal kapcsolatban nem túlzottan hízelgő véleményükkel egyetemben. És ezek benne maradhattak a végleges változatban is. Illetve a vágott anyag bővebb részleteit is megismerhetjük a bőséges extrákból.
Ráadásul a példaértékűen őszinte mozi Fripp kattantságát sem rejti különösebben véka alá, aki szinte végig első szám harmadik személyben nyilatkozik magával kapcsolatban; illetve itt-ott eléggé meghökkentő, zavarba ejtő módon reagál a múltbéli eseményekre.
A felvett anyag azonban mégiscsak elsősorban Bill Rieflin tragédiájával hat az érzéseinkre, lelkiségünkre. Hiszen a végső változat moziba kerülését Bill már nem érhette meg, miként a hivatalos kiadványokat sem. Ráadásul Rieflin felesége, Francesca Sundsten, aki a King Crimson vizuális arculatáért, lemezborítóiért és plakátjaiért felelős festőművész volt, ugyancsak a rákkal küzdött akkoriban, amikor a film készült.
Szintén torokszorító pillanatok, mikor a KC, a Centipede, a Fruupp, a Foreigner, a „The Tokyo Tapes” és a 21st Century Schizoid Band szintén néhai zsenijét láthatjuk a képernyőn vagy a vetítővásznon.
Billékhez hasonlóan, Ian McDonald, a King Crimson társ-alapítója is nagyon beteg volt már a felvételek idején. Akivel egy búcsúima szerű, rendkívül megrázó felvétel készült, melyet egy héttel a halála előtt publikáltak a King Crimson dokumentumfilm egyik előzetesében, amelyben Ian a könnyeivel küzdve kért bocsánatot Robert-től, amiért 1969-ben kilépett a zenekarból.
Azóta már sokszor láttam ezt a jelenetet, de még mindig annyira megindítónak találom, hogy meg kell álljak pár pillanatra, alig találom utána a szavakat.
Tring: Live In The Studio
Amies mozijának egy másik alappillére, hogy szerepelnek benne egy 2018-as stúdiókoncert részletei. A második Blu-ray és DVD extrái között teljes egészében megtekinthető a „Tring: Live In The Studio” – több szempontból is csodás felvétel. Egyrészt, mert végül csak megérkezett a rajongók által várva várt új stúdióanyag – még, ha nem is egy sávonként rögzített valódi stúdiólemezről van szó és javarészt régebbi szerzemények felfrissített előadását hallhatjuk, de akkor is megszületett a VII. korszak stúdiófelvétele. Másrészt pedig azért különleges ez az anyag, mert a nyolctagú Crimson végre nem egymás mögött látható, mint az élő koncerteken és az azokból készült koncertfilmeken, hanem a művészek ezúttal körkörösen helyezkedtek el, így az egymással való interakcióikat is láthatjuk a számos kamerának, illetve a hozzáértő vágásnak köszönhetően. Ez a bő óra így tényleg maga a megvalósult csoda!
Rock In Rio
2019-ben Bill ismét betegszabadságot vett ki, melyet azonban csak áprilisban jelentettek be hivatalosan. Ezúttal Theo Travis lett volna a helyettese, de a kudarcba fulladt próbák miatt Frippék végül mégiscsak hetesben indultak újra útnak. (Akkoriban vált teljesen komolytalanná a rajongói számozás is. KC VII/b/2 – hogy lehet ezt egy kívülállónak elmagyarázni? Mégis, ki vesz ilyesmit komolyan?)
A helyzet azonban egyre komolyabbá vált. Márciusban Francesca elhunyt és Bill is egyre jobban legyengült. A jubileumi turné utáni, otthonában és annak környékén történt utóforgatásokon sajnos már tisztán látszott, hogy ereje a végét járja. A show azonban folytatódott, így az újabb turnékat Frippék kényszerűen már nélküle kellett abszolválják.
A 2019. október 6-án rögzített „Rock In Rio” fesztiválfellépés részben szintén bekerült a nagyfilmbe. A teljes koncert mozgóképfelvétele pedig az extrák között kapott helyet, a második Blu-ray és DVD műsorát gazdagítva. Vélhetőleg alaposan megtervezett, átgondolt és összehangolt projektek futottak végig a 2010-es években Crimsonéknál, mert semmilyen átfedés sincs a két zenés film műsorában. Így ismét egy órányi exkluzív és egyedi felvétellel lettünk gazdagabbak.
Ezúttal viszont az élő fellépés fesztiváljellege adja a különleges élmény alapját, hiszen a VII. King Crimson leginkább ültetett, színházszerű környezetben vállalt fellépéseket. Ez alkalommal azonban a tomboló latin fesztiválközönség előtt produkálhatták magukat, akik nem csak a szövegeket, de a legjellemzőbb zenei dallamokat is együtt énekelték a csapattal. Ilyet is ritkán láthattunk, hallhattunk korábban.
Gentlemen Of The Road
Egy, a „CosmiKc F*Kc” részleteihez hasonló alternatív vágást is rejtenek még a bónusz korongok. A „Gentlemen Of The Road” pedig akár még egy kifejezetten vidám, felszabadult turnéfilm is lehetne, mely a roadok és egyéb kiegészítő személyzet munkájára, az utazásra, a próbafolyamatra és a backstage jelenetekre koncentrál. De Bill 2020-ban bekövetkezett halála szinte azonnal zárójelbe teszi a mókás jeleneteket. Ráadásul a kamera 2020-ban és ’21-ben is tovább forgott, így mind a nagyfilmben, mind az extrák között láthatjuk-hallhatjuk a csapattagok reakcióját. Végeredményként inkább egy erős érzelmi hullámvasútra hasonlít az úti film, mint bármilyen másfajta videóra. A „Gentlemen Of The Road” minden értelmes nézőjét gondolkodásra fogja késztetni, mely akár erős belső monológba is torkollhat.
Starless – The Final Performance
A dolgok jelen állása szerint a King Crimson 2021-ben koncertezett utoljára. A japán turnét követően a zenekar bizonytalan időre, talán örökre visszavonult. Azonban a hangfelvevők és a kamerák az utolsó előadásokon is dolgoztak. Egészen Tokióig, ahol 2021. december 8-án egy korszak lezárult. Az utolsó előadás utolsó zeneszámát pedig szintén felpakolták az extrák közé.
A tokiói Orchard Hall-ban rögzített koncertrészlet erős korrajz. Hiszen miközben a covid-intézkedések miatt a közönséget még mindig maszkokban láthatjuk, addig a csapat tagjai pontosan tudták, hogy nincs tovább, ennek a formációnak ez lesz az utolsó fellépése, ami kellő drámát ad az előadásnak. Valamint súlyos lezárása a filmes projektnek is.
In The Court Of The Crimson King – Music From The Soundtrack And Beyond
A 2022-ben napvilágot látott díszdoboz a dupla BD és dupla DVD mellett egy alapos ismertető füzetet és további négy CD-t tartalmaz még. A „Music From The Soundtrack And Beyond” alcímű négylemezes album több szempontból is egyedülálló. Legelsősorban ugye filmzene, aminek remekül helyt áll. Szépen végigköveti a filmben elhangzó szerzeményeket, mely az archív anyagokra ugyanúgy érvényes, mint a 2014 és 2021 között koncertező KC VII formációk felvételeire.
De az új stúdióalbum iránti igényt is képes kielégíteni, hiszen a „Starless” kivételével meghallgathatjuk a „Tring: Live In The Studio” összes felvételét. Beleértve a „Radical Action Suite” címen futó nagy négyest is, a három újkori szerzeménnyel (Radical Action I, Meltdown, Radical Action II).
A maradék pedig elegánsan váltja ki a 2022-es „Elements” turnébox anyagát, anélkül, hogy a Robert Fripp és David Singleton menedzser, producer nevetségessé tenné a brandet és a bandát. Hiszen bár ’22-ben a King Crimson már nem koncertezett, de az előző évek terméséből összemazsolázott szokásos exkluzív válogatás anyagát mégiscsak kiadták és ezen a módon hatékonyan el is juttatták a célközönséghez.
És tényleg, van itt minden, ami szem-szájnak ingere. 2019-es (Philadelphia, Oakland, Nijmegen, Rio de Janeiro, Stuttgart, Nashville), 2020-as (Rio) és 2021-es (Los Angeles, Delray Beach, Sandy City, Osaka, St. Augustine, Rio, Tokyo) koncertfelvételek. Továbbá remake-ek, remixek, alternatív változatok.
Olyan mennyiségű és minőségű zenei csemege, hogy ha a King Crimson semmi egyebet nem adott volna ki ebben az életben, ezzel a kiadvánnyal akkor is vastag betűkkel írnák be a nevüket az egyetemes rocktörténelembe.
A hivatalosan 2022. december 2-án megjelent nyolckorongos díszdoboz itthon sajnos alig-alig kapható, a külföldi rendelések teljesítése pedig finoman szólva is rapszodikusra sikeredett. Így sokan lesznek, akik csak 2023-ban kezdhetik meg az ismerkedést az egy fenékkel biztosan végigülhetetlen monstre anyaggal. De, akik már decemberben hozzájutottak, azok sem biztos, hogy 2022-ben a végére értek…
Viszont, ami jó, az mindenkor jó! Így a King Crimson megalakulásának 55. évfordulójának évére is bőven jut majd friss nézni- és hallgatni-való, egy sok szempontból rendhagyó, ötéves projekt, szédítő eredményeként.
